+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Navracsics Tibor
2019. február 5. kedd, 07:45
Független, nem alávetett államként intézményesen is részei vagyunk Európának. Óriási dolog ez, aminek jelentőségét semmilyen fanyalgás nem ronthatja le. Navracsics Tibor írása az Azonnali Európáról szóló vitájában!

Az Azonnali – amelynek az európai belpolitika, a közép- és kelet-európai ügyek mindig is fontosak voltak és maradnak – az EP-választás előtt vitasorozatot indít „Mi Európa?“ címmel, ahova több neves magyarországi és magyar anyanyelvű közép-európai szerzőt hívunk meg. Elsőként Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosának írását közöljük.

 

Számomra Európát elsősorban a szülővárosom, Veszprém jelenti. Olyan természetes része Európa történelmének, és – ami talán még ennél is jelentősebb – kultúrájának, hogy soha eszembe sem jutott nem Európa részeként gondolni rá. Nemcsak a római kor emlékei, de a hunok, germánok, avarok, szlávok által hátrahagyott nyomok, vagy éppen a fennmaradt dokumentumok szerint 865-ben a salzburgi érsek által felszentelt Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelt – a mai Szent Mihály székesegyház alapjának tekinthető – templom is arról tanúskodnak, hogy

 

a kulturális értelemben vett Európa és a kereszténység előbb lelt otthonra ezen a tájon, mint a honfoglaló magyarok.

 

Az akkori politikai helyzetnek megfelelően, én a szülővárosomban valójában Kelet és Nyugat ütközési pontján nőttem fel. Minden nap a vár és a belváros pazar, ám rendkívül elhanyagolt barokk és klasszicista épületei között sétáltam, miközben a megszálló szovjet csapatok teherautóinak alig pislákoló hátsó lámpáját, vagy éppen szegény kiskatonáik keleti civilizációt számunkra jelképező egyenruháját bámultam. A magyar és a szovjet televíziót kínálták nekünk a keleti kultúra és politika képviselői, de mi inkább – a város kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően – az osztrák TV-t, vagy még inkább az osztrák rádió harmadik csatornáját, a legendás Ö3-t választottuk.

 

Nekünk, veszprémieknek – és a tőlünk nyugatra fekvőknek biztosan – volt egy kis ablakunk a nyolcvanas években Európára, még a kábeltévé és az online média világa előtt is. Felbecsülhetetlen érték volt ez akkortájt, amely nemzedékemet a New Wave-en és a Neue Deutsche Wellén keresztül bevezetett Európába, hogy aztán a politikai híreken keresztül oda is kössön. A várostól tizenöt kilométerre elhelyezkedő Balaton pedig mindehhez a nyugatiakkal való személyes találkozást is lehetővé tette, kék útlevél nélkül is.

 

Európa ugyanakkor nemcsak természetes létközeg, hanem vívmány is számomra.

 

A tény, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, számomra a magyar történelem egyik örök – mindeddig beteljesületlen – törekvésének megvalósulását jelenti: független, nem alávetett államként intézményesen is részei vagyunk Európának,

 

részt vehetünk a földrész sorsának alakításában. Óriási dolog ez, aminek jelentőségét semmilyen fanyalgás nem ronthatja le.

 

Mert igaz, hogy nehéz az együttélés. Csakúgy, mint emberek között, nemzetek között is. Ahogyan az együtt élő emberek, közösségek is időről időre konfliktusba kerülnek egymással, úgy az Európai Unió működése is sokszor feszültségekkel terhes. A döntő azonban az, hogy

 

az egymással vitában álló nemzetek akarnak-e együtt élni a jövőben is, vagy nem. Ha ez az együttélési akarat meggyengül, akkor hiába a legtökéletesebben kidolgozott vitarendezési mechanizmus, a közösség szétesik.

 

Míg az akarat fennállásával a legnehezebb időszak, a legélesebb vita is átvészelhető.

 

Mi, veszprémiek most különleges lehetőséget kaptunk arra, hogy bemutassuk, nemcsak az ország, de ezen belül városunk is szerves része ennek a közösségnek, és az is akar maradni. Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz. Soha szebben nem teljesülhet ki egy város törekvése arra, hogy bemutassa kincseit és megmutassa, hogy Európa nem ér véget a Lajtánál.

 

Európa a nemzetek történelme. Ahogyan az Európai Unió is az európai nemzetek egy egészen kivételes kísérlete, hogy azt a két háború között kimagasló kultúrát létrehozó földrészt megszabadítsa a fegyveres konfliktusoktól és soha nem látott jólétet hozzon nemzeteinek. Még ha sok hibával és fogyatékossággal is, de eddig teljesíteni tudta ezt a célját. Végre mi is természetes részesei lehetünk ennek az erőfeszítésnek.

 

Ne adjuk el ezt a lehetőséget.

 

A vitasorozat többi cikkét itt lehet elolvasni!

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hétfőn vezették be, hogy az élelmiszerboltokba csak szájmaszkkal lehet bemenni. Pénteken egy férfi Bécsben egy bankba ment be így – bankot rabolni és lövöldözni.

Miért pont ehhez a dátumhoz kötődik a felszabadulás, és nem kellene-e inkább megszabadulásnak hívni?

Gulyás Gergely bruttó félmilliós, egyszeri fizetéskiegészítést ígért az egészségügyben dolgozók számára. A költségvetés kiadási oldalát újratervezik.

Mi volt a gondja az akkori román miniszterelnöknek, miközben nem csak Erdélyt kapták meg? Itt a Trianon 100 második része!

A miniszterelnök akciócsoportos videója megihlette persze az online kézműveseket is.

Három fertőzési gócpontot azonosítottak be, ebből egy bánsági, egy erdélyi.

A főváros már beszerezte az ehhez szükséges maszkokokat, de kell pár nap, míg ezek meg is érkeznek, tudtuk meg Karácsony Gergely főpolgármestertől.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás