+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Navracsics Tibor
2019. február 5. kedd, 07:45
Független, nem alávetett államként intézményesen is részei vagyunk Európának. Óriási dolog ez, aminek jelentőségét semmilyen fanyalgás nem ronthatja le. Navracsics Tibor írása az Azonnali Európáról szóló vitájában!

Az Azonnali – amelynek az európai belpolitika, a közép- és kelet-európai ügyek mindig is fontosak voltak és maradnak – az EP-választás előtt vitasorozatot indít „Mi Európa?“ címmel, ahova több neves magyarországi és magyar anyanyelvű közép-európai szerzőt hívunk meg. Elsőként Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosának írását közöljük.

 

Számomra Európát elsősorban a szülővárosom, Veszprém jelenti. Olyan természetes része Európa történelmének, és – ami talán még ennél is jelentősebb – kultúrájának, hogy soha eszembe sem jutott nem Európa részeként gondolni rá. Nemcsak a római kor emlékei, de a hunok, germánok, avarok, szlávok által hátrahagyott nyomok, vagy éppen a fennmaradt dokumentumok szerint 865-ben a salzburgi érsek által felszentelt Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelt – a mai Szent Mihály székesegyház alapjának tekinthető – templom is arról tanúskodnak, hogy

 

a kulturális értelemben vett Európa és a kereszténység előbb lelt otthonra ezen a tájon, mint a honfoglaló magyarok.

 

Az akkori politikai helyzetnek megfelelően, én a szülővárosomban valójában Kelet és Nyugat ütközési pontján nőttem fel. Minden nap a vár és a belváros pazar, ám rendkívül elhanyagolt barokk és klasszicista épületei között sétáltam, miközben a megszálló szovjet csapatok teherautóinak alig pislákoló hátsó lámpáját, vagy éppen szegény kiskatonáik keleti civilizációt számunkra jelképező egyenruháját bámultam. A magyar és a szovjet televíziót kínálták nekünk a keleti kultúra és politika képviselői, de mi inkább – a város kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően – az osztrák TV-t, vagy még inkább az osztrák rádió harmadik csatornáját, a legendás Ö3-t választottuk.

 

Nekünk, veszprémieknek – és a tőlünk nyugatra fekvőknek biztosan – volt egy kis ablakunk a nyolcvanas években Európára, még a kábeltévé és az online média világa előtt is. Felbecsülhetetlen érték volt ez akkortájt, amely nemzedékemet a New Wave-en és a Neue Deutsche Wellén keresztül bevezetett Európába, hogy aztán a politikai híreken keresztül oda is kössön. A várostól tizenöt kilométerre elhelyezkedő Balaton pedig mindehhez a nyugatiakkal való személyes találkozást is lehetővé tette, kék útlevél nélkül is.

 

Európa ugyanakkor nemcsak természetes létközeg, hanem vívmány is számomra.

 

A tény, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, számomra a magyar történelem egyik örök – mindeddig beteljesületlen – törekvésének megvalósulását jelenti: független, nem alávetett államként intézményesen is részei vagyunk Európának,

 

részt vehetünk a földrész sorsának alakításában. Óriási dolog ez, aminek jelentőségét semmilyen fanyalgás nem ronthatja le.

 

Mert igaz, hogy nehéz az együttélés. Csakúgy, mint emberek között, nemzetek között is. Ahogyan az együtt élő emberek, közösségek is időről időre konfliktusba kerülnek egymással, úgy az Európai Unió működése is sokszor feszültségekkel terhes. A döntő azonban az, hogy

 

az egymással vitában álló nemzetek akarnak-e együtt élni a jövőben is, vagy nem. Ha ez az együttélési akarat meggyengül, akkor hiába a legtökéletesebben kidolgozott vitarendezési mechanizmus, a közösség szétesik.

 

Míg az akarat fennállásával a legnehezebb időszak, a legélesebb vita is átvészelhető.

 

Mi, veszprémiek most különleges lehetőséget kaptunk arra, hogy bemutassuk, nemcsak az ország, de ezen belül városunk is szerves része ennek a közösségnek, és az is akar maradni. Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz. Soha szebben nem teljesülhet ki egy város törekvése arra, hogy bemutassa kincseit és megmutassa, hogy Európa nem ér véget a Lajtánál.

 

Európa a nemzetek történelme. Ahogyan az Európai Unió is az európai nemzetek egy egészen kivételes kísérlete, hogy azt a két háború között kimagasló kultúrát létrehozó földrészt megszabadítsa a fegyveres konfliktusoktól és soha nem látott jólétet hozzon nemzeteinek. Még ha sok hibával és fogyatékossággal is, de eddig teljesíteni tudta ezt a célját. Végre mi is természetes részesei lehetünk ennek az erőfeszítésnek.

 

Ne adjuk el ezt a lehetőséget.

 

A vitasorozat többi cikkét itt lehet elolvasni!

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hát mi mással foglalkozna az eheti Azonnali-lista, mint az esti Szlovákia-Magyarország szuperrangadóval? Ezúttal taktikai tanácsokkal látjuk el Rossi szövetségi kapitányt.

Kiderült, hogy a Most-Híd is beáll a szlovák elnökválasztás első fordulójában fölényes sikert arató liberális politikus mögé.

Ezzel kezdődött el a kasztinghét, amikor minden, magát kicsit komolyan vevő ember lepattintotta a baloldali kormánypártok felkérését arra, hogy ő legyen a miniszterelnök.

Alig alakult meg a Nigel Farage-féle új, brexit-párti formáció, néhány iszlamofób tweet miatt lemondott a Brexit Párt elnöke.

Rosszul adták meg székhelyüket, ráadásul Fekete-Győr András sem képviselhetné a pártot hivatalos ügyekben.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás