+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. március 26. kedd, 19:11
Belpolitikai tétet ad Klaus Johannis a május 26-i EP-választásnak Romániában: a korrupcióellenességről és a jogállamiságról népszavaztatná a románokat az ottani viszonyok között baloldali kormánnyal évek óta harcban álló államfő.

Klaus Johannis román államfő tényként kezelte egy ellenzéki civilekkel folytatott megbeszélésén, hogy május 26-án, azaz az EP-választás napján, azzal egyidőben népszavazás lesz Romániában, számolt be a román Agerpres hírügynökség. Egész pontosan az egyik résztvevő mondta ezt: „Az a következtetés, hogy referendum lesz az igazságszolgáltatásról, Klaus Johannis elnök éppen most jelentette be, a civil társadalom képviselőivel tartott találkozón. (...) az EP-választások napján, 2019. május 26-án” – fogalmazott Elena Ghioc, a Románia Kezdeményezés alapítója.

 

Johannis egyik fő érve a népszavazás kiírása mellett az volt a találkozón, hogy folyamatos támadásnak van kitéve az igazságszolgáltatás függetlensége, és hogy meg kell védeni a korrupcióellenes harcot, a jogállamiság értékeit.

 

A tárgyaláson részt vevő 21 civil szervezet ezeket javasolta az elnöknek a referendum témájául: súlyosabb büntetések kiszabását korrupciós tettekért; a Bűnözők nélkül a közhivatalokban állampolgári kezdeményezés folytatását; a sürgősségi rendeletekkel való jogalkotás megszüntetését a büntetőjogi és igazságügyi törvények esetében. (Ha többet akarsz olvasni arról, hogy mik ezek az igazságügyi törvények, és miért akadtak ki miattuk sokan, ide kattints!)

 

Johannis és a PSD évek óta ütik egymást

 

Az államelnök egy ideje már kacérkodott nyilvános megszólalásaiban a referendum ötletével. Hétvégén a jobboldali Nemzeti-Liberális Párt (PNL) rendezvényén arról beszélt: 2016 decemberében az emberek jóhiszeműen szavaztak, elhitték a választási ígéreteket, de hatalomra kerülésével a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem a gazdaság fellendítésén és a jogállam megerősítésén kezdett el dolgozni, hanem az igazságügyi törvények megváltoztatásán, hogy megvédje korrupt vezetőit. „Az egész PSD-kormányzás egy ostrom volt a jogállamiság és a romániai demokrácia ellen.”

 

Johannis szerint a PSD mindenáron megpróbálja kifehéríteni a bűnügyi dossziékat, és kontroll alatt igyekszik tartani a gazdaság minden ágazatát.

 

Erre válaszul a PSD elnöke, Liviu Dragnea egy hétfő esti tévéműsorban azt mondta, Johannist egyrészt „bábosai mozgatják”, másrészt elkeseredettségében cselekszik. A nagyobbik kormánypárt szerint a májusban esedékes európai parlamenti választások tétje Románia és a román állampolgárok jóléte, az, hogy a benne rejlő potenciálnak megfelelően fejlődik-e az ország a továbbiakban, vagy stagnálni fog a fejlődésben, „és kulcsra készen átadják az idegeneknek”. Az államfő által az EP-választások napjára kilátásba helyezett referendum kapcsán Dragnea azt mondta, Johannis valójában nem törődik az igazságszolgáltatással, a népszavazás pedig csak egy választási trükk.

 

KÖZÉPEN LIVIU DRAGNEA PSD-ELNÖK. FOTÓ: FACEBOOK

 

Az igazságügyről Romániában véleménynyilvánító népszavazást lehet csak kiírni, így az, hogy az érvényes-e vagy eredményes-e, politikailag számít csak – de a láthatóan az év végi elnökválasztásra készülő Johannis nyilatkozatai szerint pont ez a lényeg.

 

Johannis egyszer már megmozgatta a románokat

 

A Johannis-féle referendum a korrupció témáját jó ideje ütő ellenzéket hozhatja helyzetbe az EP-választáson: nem csak a PNL-t, hanem a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és Dacian Cioloș volt technokrata miniszterelnök pártjának közös listáját is (róluk itt írtunk bővebben). Utóbbi szövetség a lehetséges 33-ból legalább hat, de akár tíz európai parlamenti képviselői helyet szeretne szerezni az EP-választásokon, az első helyen végezve a romániai pártok között.

 

Ez nem lesz könnyű: bár a romániai közvélemény-kutatásokat eleve érdemes fenntartásokkal kezelni, az azért elmondható, hogy az első helyen rendre a PSD áll, a PNL a második, az USR-PLUS harmadik, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE a negyedik, és labdába rúghat még Victor Ponta szakadár PSD-sekből álló Pro Romania pártja, az erdélyi magyarságot képviselő RMDSZ, és talán a Băsescu-féle PMP is.

 

A legutóbbi, családról tartott, ritka nagy bukást hozó 2018-as romániai népszavazáson mindössze 21,1 százaléknyian vettek részt, így az érvénytelen lett. Az EP-választáson 2009-ben 27,2 százaléknyian, 2014-ben 32,44 százaléknyian szavaztak – ez amúgy alig marad el a 2016-os parlamenti választástól, amelyen 39,44 százalék voksolt. Az elnökválasztás már sokkal jobban megmozgatta a románokat: 2014-ben 53,17 százalék ment el szavazni az első fordulóban, míg a Victor Ponta és Klaus Johannis küzdelméről szóló másodikra már 64,1 százalék.

 

CÍMLAPFOTÓ: Klaus Johannis / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás