+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2018. október 19. péntek, 17:15
Bukott-e valaki a sikertelen népszavazáson? Ki lesz az ellenzéki államfő kormányoldali kihívója? Illyés Gergely politológussal jártuk körbe, hogyan áll ma a pártok népszerűsége, és miért lesz nehéz az új pártot indító román Bajnai Gordonnak befutni.

Brutálisan zuhant a romániai kormánykoalíció nagyobbik pártjának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) népszerűsége, legalábbis az IMAS közvéleménykutató nemrégiben közzétett felmérése szerint. Olyannyira zuhantak náluk a PSD számai, hogy az ellenzékben lévő pártok bizonyos feltételek mellett akár kormányt is alakíthatnának, ha most lennének a választások, és ha melléjük állna az RMDSZ is.

 

A Mentsétek Meg Romániát (USR) párt megrendelésére készült felmérés a „család védelmében szervezett” népszavazás előtt készült, így nem elképzelhetetlen, hogy annak bukása némiképpen faraghatott itt-ott a pártok népszerűségén, vagy éppenséggel adhatott is hozzá.

 

A felmérés egyébként korántsem biztos, hogy megbízható, mivel az IMAS sem hibaszázalékot, sem mintanagyságot nem közölt. Azt sem tudni, pontosan hogyan hangzott a kérdés. Mindenesetre, amennyiben feltételezzük, hogy megbízható, akkor PSD népszerűségvesztése simán nevezhető elképesztőnek, hiszen másfél év alatt 49-ről 28 százalékra sikerült zuhanniuk. Az Azonnali Illyés Gergellyel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet erdélyi politológusával járta körbe a jelenséget.

 

Elképzelhető, hogy a PSD másfél év alatt ennyit zuhanjon?

 

Minden közvélemény-kutatást annak fényében kell értelmezni, hogy milyen részvételi aránnyal számolnak, azaz, hogy a biztos pártválasztók, vagy a teljes népesség körében végzik-e el azt. Romániában ez az információ sosem szerepel, így most van egy feltételezett választási részvételi arány, ami nagyon nem mindegy, hogy mennyi. Ha ugyanis a részvételi arány annyira alacsony lenne, mint két éve (akkor 39 százalék volt), akkor nem tudom elképzelni, hogy a PSD ennyire gyengén szerepeljen. 2016-ban 45 százalékot kapott a PSD, szerintem hasonló részvételi arány mellett most is 40 százalékon lehetnek. Amennyiben viszont az elnökválasztás 60 százalékos részvételi arányát nézzük, akkor igenis el tudom képzelni ezeket a számokat.

 

Az utóbbi felméréseket böngészve a PSD-nek amúgy is van egy jelentősebb zuhanása. Ez minek köszönhető? Pusztán Liviu Dragnea pártelnök tehet róla a párt belső botrányaival, vagy más okok is vannak?

 

Én azt gondolom, hogy a PSD törzsválasztói közönségére nem hatnak ezek a botrányok, sem Dragnea korrupciós ügyei, sem a pártbeli csatározások. Amik hatni tudnak rájuk, azok a béremelések és a nyugdíjemelések, de például az elmúlt hónapokban meglódult infláció is. Számukra az a fontos, hogy az anyagi jóléthez kapcsolódó dolgok, vagy az egészségügyi ellátás költségei hogyan alakulnak.

 

Nem véletlen például, hogy a kormány által nemrég elfogadott új nyugdíjtörvény a legnagyobb nyugdíj-emelkedést 2020-ban fogja hozni, pont a parlamenti választások előtt. A PSD arra megy rá, hogy a választóikat ezekkel tudja kondicionálni, és szerintem ebben nem nagyon tévednek. Kivéve, ha megnő a részvétel, akkor ezek a törzsszavazók el fognak ugyan menni szavazni, de a többi párt is mozgósítani tudja a saját közönségét. Ezesetben a PSD valós veszélybe kerül. Ha viszont nem sikerül az ellenzéknek a mozgósítás, akkor olyan eredménnyel lehet számolni, ahol akár 45-46 százalékot is elérhet a PSD.

 

Az alaphelyzet szerintem nem változott, az lehet a nagy kérdés, hogy a gazdaság hogyan teljesít, milyen mozgása lehet a kormánynak a költségvetési hiány tekintetében, tekintve, hogy voltak nagy béremelések mostanában – persze volt egy nagy szemfényvesztés is ebben azáltal, hogy a munkáltatói járulékokat átruházták a munkavállalóra, így a bruttó bérek nagyot nőttek ugyan, de ez a nettón sokszor nem nagyon, vagy egyáltalán nem látszott.

 

Viszont a közszférában tagadhatatlanul jelentős béremelkedések voltak, és ez a PSD-nek a második olyan választói rétege, ahol jelentős béremelkedést tudtak elérni.

 

Az minek köszönhető, hogy míg a PSD zuhan, a másik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) erősödik? Nem a kormány teljesítménye kellene meghatározza egyformán a népszerűségüket?
 

Pontosan az a logikája ennek a koalíciónak, és lehet a logikája majd az elnökválasztáson is, hogy az ALDE szavazói nem állnak átfedésben a PSD-szavazókkal. Sőt, az ALDE vezére, Călin-Popescu Tăriceanu mint volt PNL-s miniszterelnök, aki az ország egyik legjelentősebb gazdasági növekedésének idejében vezette Romániát – az más kérdés, hogy minek köszönhető ez a gazdasági jólteljesítés, vagy mi lett a következménye – a kollektív emlékezetben sikeres miniszterelnökként van benne. Tăriceanu a legnagyobb ellenzéki párt, a PNL hagyományosabb szavazóira lehet veszélyes.

 

Ő a volt PNL-szavazókat célozza meg, valamint a vállalkozókat, akiket nem a béremelések, hanem a vállalkozói szférának nyújtott kedvezmények a fontosak, és ilyen törvény is volt jó néhány az elmúlt időszakban, akár a munkatörvénykönyvről, akár a már fent említett munkavállalói adó újraosztásáról beszélünk. Az a bizonyos 10 százalék, amit az ALDE-nak a felmérés kihozott, szerintem még növekedhet is a PNL kárára, ha jobban pozicionálja magát a pártelnök.

 

A PSD-nek ehhez képest nincs tartaléka, nem tud új embereket megszólítani.

 

Az IMAS-felmérés a referendum előtt készült. Vajon a sikertelen népszavazás előrelendíthette-e azokat a pártokat, például a Mentsétek Meg Romániát, akik bojkottra szólítottak fel? 
 

Nem hiszem, a referendummal kapcsolatban inkább érdektelenséget láttunk. A választói részvétel nagyon alacsony volt, és azt hiszem, hogy a népszavazás emlékezete nagyon gyorsan el fog halványulni még azoknál is, akik elmentek voksolni. Az össznépességhez viszonyított aránya nagyon alacsony azoknak, akik bojkottból nem mentek el szavazni. Ők általában tudatos szavazók, akik rendszeresen részt vesznek a politikai életben, új szavazatot velük nem nagyon nyerhetett senki.

 

Érdekes, hogy a felmérésben ott van az párt, ami még hivatalosan nem is létezik, Dacian Cioloș volt technokrata miniszterlenök pártja, a Románia Együtt Mozgalom is, ami még be sincs jegyezve. Ők is bojkottra szólítottak fel. Nagyon sok a hasonlóság köztük és az USR között, azonos választói szegmens felé pozicionálódnak, én őket elsősorban egymásra tartom veszélyesnek, és azt hiszem, van is egy olyan szándék, hogy a két formációt összehozzák inkább egy közös pályára.

 

Ha feltételezzük, hogy nagy választási részvétel lesz, és az IMAS-felmérés megbízható, akkor az látszik, hogy a PNL, az USR, Cioloș mozgalma és az RMDSZ együtt képes lenne kormányváltásra. Csakhogy az RMDSZ-nek fagyos a viszonya a PNL-vel, elképzelhető lenne mégis egy közös kormány?


Ilyenkor minden párt újra szokta kalibrálni a kapcsolatait, szóval igen,

 

bárkinek a hozzáállása meg tud változni, főleg Romániában, ahol olyat is láttunk, hogy közösen kormányoztak olyan nagy román pártok, akik között ez előzőleg elképzelhetetlen lett volna, sőt, végül még egy pártfúziót is létrehoztak ebből.

 

Szóval bármi elképzelhető, de csak 2020-ban lesznek parlamenti választások. A jövő évi elnökválasztás inkább meghatározza majd a román politika erővonalait. Teljesen új helyzet lesz utána, függetlenül attól, hogy a parlamenti matematika nem fog változni. Mert az, hogy ki lesz a következő elnök, meg fogja határozni a parlamenti mozgásokat is.
 

A PSD-nek egyelőre úgy néz ki, egyelőre nincs jó jelöltje ehhez a választáshoz. Van így esélyük?

 

2014-ben magam is azt mondtam, hogy nem fogja tudni legyőzni Victor Pontát Klaus Johannis, ehhez képest annyira megugrott a részvétel, hogy mégis sikerült neki. Most ugyan nem látszik olyan arc, aki olyan népszerűségre tudna szert tenni, hogy legyőzzön egy ellenzéki jelöltet, de még nem látjuk a startvonalat, lehet, hogy az ALDE-vezér Tăriceanu indul közös jelöltként, akár kiderülhet, hogy Cioloș is államelnök akar lenni, még lehetnek itt érdekes dolgok. A román politikában mindig sok meglepetés van.

 

Az is látszik, hogy az USR támogatottsága stagnál, de akkor honnan hozhatott Cioloș pártja még 10 százaléknyi szavazót, ha egyszer ugyanarra a választói szegmensre hajtanak?

 

Jó kérdés. Nem tudom, ezért is mondom, hogy ezeket a számokat nagyon magas részvétel mellett tudom elképzelni, ami azt jelentené, hogy megjelennek azok a szavazók, akik megjelentek akkor is, amikor Klaus Johannist kellett megválasztani, ám az előző parlamenti választásokon nem voltak jelen.

 

Ezek a szavazók eltűntek, és

 

valóban van egy olyan fajta remény főleg Dacian Cioloș új pártjában, hogy az elveszett szavazókat, akik Johannis megválasztása óta nem találják a pártjukat, vissza tudják hozni.

 

Én ezt reménynek tartom csak, mert politikai értelemben ezek a szavazók nem megbízhatóak, sőt, nagyon kényesek, rögtön elfordulnak a párttól, amint egy olyan lépése van, ami nem tetszik nekik. Ilyen szavazóközönségre nagyon nehéz pártot alapozni. Az IMAS felmérése azt igazolja vissza, hogy ezek a szavazók megvannak. De nagy különbség van aközött, hogy megvannak, és hogy el is mennek-e majd szavazni.

 

Illyés Gergely, fotó: Főtér.ro
 

Közelednek az EP-választások, és volt egy közös kiáltvány, amit aláírt Cioloș, Guy Verhofstadt, Christophe Castaner, Macron pártjának elnöke is. Ebben Európa ébredésére és reformjára szólítanak fel, és új, határokon átívelő mozgalmat hirdetnek. Be tud ebbe kapcsolódni az USR, PNL és Cioloș hármasa?
 

Néhány hónapja még az látszott, hogy Macron – mivel nincs nagy európai pártcsaládja – új összeurópai pártot indít, ami majd önálló frakciót szeretne magának az Európai Parlamentben. Ebből én azt feltételezem, hogy Cioloș mindezt úgy képzeli el, hogy ha bejut az EP-be, akkor beülnének egy Macron fémjelezte új frakcióba.

 

A PNL már az Európai Néppárt tagja, náluk ez szóba sem jöhet, az USR-t viszont még el lehetne képzelni Macronéknál. Időközben viszont egy másfajta stratégia is látszik, éspedig az, hogy Macron a Verhofstadt-féle ALDE-ra építené az új frakciót, és ebbe vonzanak be még balról és jobbról pártokat. Így viszont Cioloșnak és az USR-nek az lenne a gond, hogy az európai ALDE-ban benne van már a román ALDE. Az biztos, hogy Cioloș arra szeretné használni az EP-választást, hogy felfuttassa új pártját. Ő uniós biztos volt, kényelmes neki, hogy ezen a választáson kell először megméretkeznie.

 

Több új párt is létrejött, ott van a baloldali Demos, vagy Cătălin Ivan EP-képviselő kiválása a PSD-ből, és új, vélhetően nacionalista irányvonalú pártja. Ők mind az EP- választásra időzítettek?

 

Vélhetően igen. 5 százalékot elérni egy új pártnak nem könnyű Romániában. A másik lehetőség, hogy függetlenként induljon el valaki, akkor csak 3,8 százalékot kell elérjen. Én számítok is arra, hogy Cătălin Ivan új pártja rámegy a nemzeti érzelmű és szélsőjobb szavazókra. Viszont a Demos még nagyon kevés vizet zavart a román közéletben, amennyiben nem sikerül jobban láttatniuk magukat, kevés esélyük lesz. Egy kis pártnak már önmagában elég nagy nehézséget tud okozni az országos listaállítása, ha nem áll mögötte egy nagy szervezet.

 

Nyugat-Európában a hagyományos pártok elkezdtek teret veszíteni, ez most legutóbb a bajor választáson mutatkozott meg, ahol a kereszténydemokrata CSU elveszítette az abszolút többséget, de Romániában mintha a PSD és a PNL nagyon stabilan állna. Miért nem sikerül a megújulás itt?

 

Részben azért sikerült. Igaz, hogy a PSD törzsszavazói gárdája úgy néz ki, hogy most még megvan, és ha a részvétel nem haladja meg az 50 százalékot, akkor ők a legerősebbek. De látni kell, hogy volt Traian Băsescunak egy pártja, a demokrata-liberális PDL, ami mellett létezett a mostani nemzeti-liberális párt, a PNL is. Volt egy pont, amikor ők egybeolvadtak.

 

Ha megnézzük a 2010-es támogatottságukat, azt látjuk, hogy sokkal nagyobb szám jön ki, mint ami most a PNL-nek van. Vagyis sok szavazót veszítettek. Közben megjelent az USR, meg fog majd a Cioloș-féle párt is. Băsescu mostani pártja, a Népi Mozgalom Párt (PMP) is értékelhetetlen eredményre süllyedt vissza, ha nem változtatnak, esélytelen, hogy bejussanak a következő parlamentbe.

 

Itt egy oldal már jelentős részben eltűnt, érzékelhető ez a folyamat tehát nálunk is. Csak erre rárakódik egy sokkal súlyosabb dolog, a politikától való elfordulás jelensége.

 

2008 óta csak egyszer lépte át a 40 százalékot a részvétel. Azért is nehezebb új pártot elindítani, mert a választóknak elegük van a politikából. Azt látták, hogy mindegy, ki van kormányon, érzékelhető változást senki nem tud elérni. Ha ma valaki azzal szeretne kampányolni, hogy rendbe szeretné tenni az egészségügyi rendszert, azt senki nem hiszi el neki. Van egy óriási bizalmatlanság a politikai elit felé, és ebben a helyzetben nehéz bármilyen új formációt elindítani.

 

Az USR-nek sikerült, egyelőre megkapaszkodtak a román parlamentben, meglátjuk, milyen sorsuk lesz, de ketten Cioloșsal nem tudnak megmaradni a román politikában hosszú távon, mert egymástól vennék el a szavazókat.

 

Jövő évben Románia egyszerre lesz az EU soros elnöke, valamint államelnök-választás is lesz. Segíthet ez Johannisnak újraválasztódni?

 

Segíthet, főleg, hogy május 9-én lesz egy nagyszebeni EU-csúcs is. Minden ilyen nagy rendezvény jól jön a román közvélemény szemében. Ha valaki a nagy európai vezetőkkel szerepel egy platformon, az növeli a presztízsét. Azonban hiába a kormánnyal kritikus államfő az ország fő reprezentálója, mégiscsak a román kormány fogja vinni a soros elnökséget. Az Európai Néppártban lehetnek ugyan olyan elképzelések, hogy megpróbálják erősíteni Johannist, viszont számolni kell azzal, hogy mégiscsak Viorica Dăncilă miniszterelnök, Teodor Meleșcanu külügyminiszter és Victor Negrescu EU-s ügyekért felelős tárca nélküli delegált miniszter felelőssége lesz az elnökség irányítása. Szóval

 

érdekes helyzet lesz, hogy miközben a szociáldemokrata kormányt próbálják majd dorgálni különböző EU-s tisztségviselők – például az Európai Bizottság első alelnöke, vagy az EP – eközben ők fogják vinni a soros elnökséget.

 

Érdekes lesz, hogy az államfő hogyan fog viszonyulni ehhez. Vannak, akik az EU-ban úgy próbálják beállítani, hogy Johannis a jó, és a PSD a rossz karakter Romániában, de ez természetesen nem ilyen egyszerű és biztos, hogy így nem is fog a soros elnökség keretei közt működni.

 

Sok kritikus hang mondja, hogy ilyen belpolitikai instabilitással nem lehet egy ilyen fontos EU-s elnökséget jól menedzselni. Most lesznek az EP-választások, és a brexit is ekkor fog végbemenni. Menni fog ez Romániának?

 

Amióta van állandó elnöke az Európai Tanácsnak, azóta a soros elnökséget ellátó ország fontossága is csökkent.

 

Egyre inkább egy logisztikai feladatról szól, fél évig vezetni kell az Unió Tanácsának különböző formációit, illetve azokat a tanácsi munkacsoportokat, amelyek állandóan dolgoznak a Tanács keretében, napirendet kell összeállítani, meg kell állapítani, hogyan haladnak egyes dossziékkal, ilyesmik. Ez fontos, de oroszlánrészben a brüsszeli román állandó képviselet munkatársai végzik, akik amúgy is ott dolgoznak ezekben a formációkban. Az, hogy belül hogyan fog kinézni, már más kérdés.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jönnek a fapadosok téli akciói, úgyhogy mindenki vegyen jó vastag kabátot! Pár óra kínszenvedés után már meg is léptünk az országból egy kicsit.

Robert Habeck gondoskodik arról, hogy a német nagykoalíció már csak nevében legyen nagy.

Most már minden dátumot magunk mögött hagytunk, ami gátolt volna abban, hogy friss újborokat igyunk. Már piacon a 2018-as évjárat termése!

Sőt, a széntüzeléses erőműveket is. Sőt, 2050-re átállnak teljesen megújuló energiára.

Megmutatjuk a hét videóját, amit valahol Romániában vett fel egy térfigyelő kamera.

A hét kérdése

Gruevszki egy hatszázezer eurós Mercedes miatt volt kénytelen egy kétéves börtönbüntetés elől Magyarországra menekülni. Mit kérjünk a menedékjogért cserébe? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Nyolc új filmmel és egy Arany Medvével érkezik november 15. és 19. között a Román Filmhét!

Temesváron, november 16-18. között a vicces nevű Rovinhud fesztiválon! Az Azonnali ott lesz.

Ez már BP: kóstold végig a juniboros borászok friss, 2018-as borait november 21-én!

Vázlat egy új politikához, Írók boltja, november 27-e.

DrMáriás kiállítását Orbán, Soros, Putyin és Trump ihlette. Meg még sokan. Megnyitó november 27-én az A38-on.

Ezt is szerettétek

Te hogy rövidítenéd Toroczkai László szélsőjobbos mozgalmának nevét?

Majdnem teljesen kész a december elsejei centenáriumra épülő katedrális a bukaresti parlament mögött.

Visszaszerezték a demokraták az amerikai törvényhozás alsóházát, a képviselőházat

Twitter megosztás Google+ megosztás