Felálltak a frontvonalak: ki lesz Románia következő elnöke?

Miután a kormányzó PSD kedden bejelentette, hogy a miniszterelnök méretteti meg magát az elnökválasztáson, megvan Klaus Johannis román államelnök összes komolyan vehető kihívója, szóval mostantól lényegében elindult az egészen novemberig tartó román elnökválasztási kampány.

Johannis a korrupcióellenességgel megy tovább

Az EP-választást 27 százalékos eredményével megnyerő legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) ismét az erdélyi szász kisebbség soraiból jövő 60 éves államelnököt, Klaus Johannis korábbi fizikatanárt, majd nagyszebeni polgármestert támogatja.

Ez egy hosszú PSD-ellenes harc betetőzése, Johannis egyik fő érve a népszavazás kiírása mellett ugyanis az volt, hogy a PSD kormányzása alatt folyamatos támadásnak van kitéve az igazságszolgáltatás függetlensége, és hogy meg kell védeni a jogállamiságot.

A referendumon két kérdést tettek fel, az első ez volt: „egyetért-e azzal, hogy tilos legyen amnesztiában vagy kegyelemben részesíteni a korrupciós bűncselekmények elkövetőit?” A második így hangzott: „egyetért-e azzal, hogy a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését és hogy közvetlenül ne fordulhasson az Alkotmánybírósághoz jogorvoslatért?” Az első kérdésre 6 millió 459 ezer, a másodikra 6 millió 477 ezer választó szavazott igennel, 

Azóta mind a kormánypártok, mind az ellenzéki pártok benyújtották azokat az alkotmánymódosító javaslatokat, amelyekkel a május 26-i korrupcióellenes népszavazáson kifejezett népakaratot építenék be a román alaptörvénybe. Ezek egy részét aztán a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a román alkotmánybíróság.

A testület szerint nem korlátozható az alkotmányban a parlament mozgástere, hogy kollektív amnesztiáról szóló törvényt hozzon, ahogy az államfő azon jogköre sem, hogy egyéni kegyelemben részesítsen elítélteket. Átment viszont az előzetes normakontrollon az a törekvés, amely szerint nem választhatók a közigazgatási szervekbe, a képviselőházba, a szenátusba, vagy államelnöki tisztségbe olyan állampolgárok, akiket jogerősen szabadságvesztésre ítéltek szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt, mindaddig, amíg olyan helyzet nem áll elő, amely megszünteti az ítélet következményeit. Ez a Bűnözők nélküli közéletet nevű, főleg az USR által vitt polgári kezdeményezés egyik fő törekvése volt.

Johannis az alkotmánybíróság döntésében semmi tragédiát nem látott. Az alkotmánymódosítást meg kell erősítenie egy újabb népszavazásnak is, amit Klaus Johannis nyilván nem véletlenül az elnökválasztás első vagy második fordulójára időzítene.

Dăncilă megszilárdítja pozícióját a PSD-ben

A kormányzó posztkommunista, nevében szociáldemokrata kormánypárt, a PSD nagy belső viták után arra jutott, hogy a miniszterelnököt, a mérnök végzettségű 55 éves Viorica Dăncilăt indítja Johannis ellen, a párt országos végrehajtó bizottságának keddi ülésén őt javasolták a párt államfőjelöltjének. Voltak persze más jelöltek is, a legkomolyabban Gabriela Firea bukaresti polgármester kampányolt maga mellettt, mint mondta, ha beáll mögé a PSD-n kívül a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE, valamint Victor Ponta volt PSD-s politikusokból álló Pro Romania pártja, akkor meg tudnák verni Johannist. Ám Firea végül visszalépett a jelöltségtől, mondván eleve sejteni lehetett, hogy a miniszterelnök nyeri a párton belüli szavazást, és hát amúgy is úgy illik, hogy a pártelnök méretteti meg magát.

Bár Dăncilăt a magyar, a román és eleve a nemzetközi sajtó is főleg arról ismeri, hogy össze-vissza bakizott miniszterelnökként az azóta börtönben ülő nagyhatalmú pártvezér, Liviu Dragnea árnyékában, egy nemrég a Transindexen megjelent elemzés ennél jóval árnyaltabb képet fest a politikusról. Eszerint a miniszterelnök már egy héttel Dragnea börtönbe vonulását követően megszerezte egy sürgősségi kormányrendelettel a PSD vidéki erős embereinek támogatását azzal, hogy a megyei tanácsok elnöki posztját közvetlenül választhatóvá tette. Dragnea botrányai alaposan megtépázták a PSD népszerűségét, a május végi EP-választáson mindössze 22,5 százalékot szerzett az a párt, amely a 2016-os választáson még magabiztos 45,5 százalékot hozott.

A jelenlegi miniszterelnök államfőjelöltségének véglegesítéséhez kell a PSD kongresszusának hozzájárulása is, ezt augusztus 3-án tartják majd. Klaus Johannis egyébként 2014-ben egy hatalmon lévő PSD-s kormányfőt győzött le: őt Victor Pontának hívták.

A centristák egyik vezetőjüket küldik a ringbe

Az újhullámos-centrista USR-PLUS-szövetség, ami az EP-választáson a PSD-től alig lemaradva 22,36 százalékos eredménnyel a harmadik helyre jött fel, úgy egyezett meg, hogy az USR elnöke, a 43 éves jogász, Dan Barna lesz az államfőjelöltjük, a PLUS-t (és egyben a Renew Europe európai parlamenti frakcióját is) vezető Dacian Cioloș a miniszterelnök-jelöltjük a következő parlamenti választáson. Az agrármérnök végzettségű Cioloș, aki korábban országa mezőgazdasági minisztere, majd az agrárügyekért felelős európai uniós biztos is volt, 2015 és 2017 között technokrata miniszterelnökként vezetett egy szakértői kormányt Romániában.

Nagy meglepetés lenne, ha az USR-s Barna bejutna az elnökválasztás második fordulójába, vannak olyan romániai szakértők, akik nem is tartják ezt lehetetlennek, tekintve a pártszövetség népszerűségének emelkedését.

Indul az egyik legnépszerűbb román politikus is

A kisebbik kormánypárt, az EP-választáson az Európai Parlamentbe még bekerülni sem tudó, a liberális ALDE pártcsaládból azóta kirakott ALDE (igen, egyszerűen lemásolták a pártcsalád nevét) a párt elnökét, Románia egyik legnépszerűbb politikusát, a 67 éves, mérnök végzettségű, a rendszerváltás után autóimportból meggazdagodott Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnököt indítja az államfői székért.

Korábban úgy tűnt, hogy a politikus mögé besorol a nagyobbik koalíciós partner, a PSD is, ám miután a szocdemek közölték, hogy a területi szervezeteik nyomására önállóan mérettetik meg magukat, már csak a Victor Ponta vezette, PSD-ből kilépett politikusokból (mint például a székelyeket akasztással fenyegető volt kormányfő, Mihai Tudose) álló, az EP-választáson 6,4 százalékot elért Pro Romania állt ki az ALDE elnöke mellett. Az elnökválasztás ezért egy „baloldali” háziverseny is lesz: vajon a PSD vagy az ALDE és a Pro Romania jelöltje szerepel jobban?

RMDSZ: Passz

Az RMDSZ még nem nevezett meg államfőjelöltet, noha részvételük az elnökválasztás első fordulójában az erdélyi magyarság létszáma miatt eleve csak szimbolikus. Amennyiben szoros lesz a verseny a második fordulóban, már lehet tétje annak, kit javasol támogatásra az RMDSZ. A szavazók persze nem föltétlenül követik az útmutatást: noha burkoltan az RMDSZ a 2014-es elnökválasztáson inkább Victor Ponta mellett foglalt állást, Klaus Johannis a magyarlakta megyékben érte el a legjobb eredményeket.

Ki nyerhet?

Romániában kifejezetten megbízhatatlanok a közvélemény-kutatások, és mivel eddig nem is igazán lehetett tudni, hogy egyáltalán kik állnak majd rajtvonalhoz, ezért a felméréseket készítő cégek is a sötétben tapogatóztak. A legfrissebb közvélemény-kutatás júniusban készült, akkor még nem lehetett tudni sem arról, hogy Ponta nem indul, sem arról, hogy végül ki lesz az USR-PLUS jelöltje. 

FOTÓK FORRÁSA: A politikusok Facebook-oldalai.

Azonnali

Van még itt cikk a témában:

Az ÖVP egyik veteránja az Azonnalinak: Ősszel újra előkerül majd, Néppárt-tag marad-e a Fidesz

Dăncilă Románia első női elnöke akar lenni, de erre kevés esély látszik

Felbomlott a román kormánykoalíció: de miért most, és mi lesz ezután?