+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. november 19. hétfő, 08:01
Zágráb és a legjelentősebb boszniai horvát párt azért heccel Bosznia-Hercegovina horvát származású társ-államelnöke ellen, mert ő Boszniát tekinti hazájának. A hercegovinai nacionalista horvátok a boszniai szerbekkel közösen akarnák az országot tovább szakítani az etnikai elv mentén, így ha Bosznia szétesne, ők szemezgethetnének a darabokból.

Az október elején tartott bosznia-hercegovinai választásokon – szokás szerint – az egyes államalkotó népek, azaz a bosnyákok, a szerbek és a horvátok nacionalista pártjai szerepeltek a legjobban, bár az ország egységes identitását hangsúlyozó baloldaliak is fontos pozíciókat szereztek meg. A szociáldemokraták (SDP), a balliberális Demokratikus Front (DF) és a szintén balliberális Mi Pártunk (Naša Stranka) növelni tudták a szavazataikat. (A balliberális Mi Pártunk elnökével itt olvashatjátok az Azonnali interjúját.)

 

Az alig hárommilliós Bosznia-Hercegovina a világ egyik legbonyolultabb demokráciája: konföderatív szervek, bosnyák-horvát föderáció, szerb államrész és további kantonok alkotják a közjogi rendszert. A választásokon a legnagyobb botrány a konföderáció három államelnökének megválasztását kísérte:

 

a horvát nacionalisták ugyanis felháborodtak, hogy bosnyák muzulmánok átszavazásai miatt nem a saját nacionalista jelöltjük, hanem egy horvát balliberális politikus, Željko Komšić győzött.

 

A választási rendszer szerint az államközösség egyik államfőjét a Szerb Köztársaság szerb nemzetiségű, a másik kettő államfőjét pedig a Bosnyák-Horvát Föderáció bosnyák és horvát nemzetiségű polgárai választják. Eleve probléma, hogy a választásból számosak, akik nem akarják magukat e három nemzetiség egyikének se deklarálni, ki vannak zárva. Másrészről viszont az etnikai gettógondolkodást kicsit oldja, hogy a bosnyák és horvát jelöltekre valamennyi bosnyák és horvát szavazhat. Azaz például előfordulhat, hogy a legnépesebb bosnyákok közül többen inkább a horvát jelöltek közül választanak.

 

 

Háromból legalább egy államelnök tényleg boszniai

 

Ez már 2006-ban megtörtént: Željko Komšić horvát származású balliberális politikus azért szerezhette meg a „horvátok” számára fenntartott társállamfői helyet, mert őrá szavaztak át – a baloldali horvátok mellett – a bosnyák baloldaliak is. Ezzel legalább egy olyan politikus bekerülhetett az államfők közé – a bosnyák és a szerb nacionalista politikusok mellett –, aki baloldali, antinacionalista és nem egy etnikumhoz, hanem az ország egészéhez lojális.

 

Komšićnak ez a bravúr idén is sikerült – és idén is elsősorban a városi baloldali (főleg bosnyák származású) szavazóknak köszönhetően. Ezért a „horvát” társállamfői poszttól elesett a horvátok nacionalista jelöltje, a Zágráb által is favorizált Dragan Čović. A politikus azonnal csalást és hasonlókat emlegetett – és beállt mögé a jelenlegi jobboldali zágrábi kormány is, amely az Európai Uniót is fel akarja használni Komšić ellen.

 

Čović és Zágráb úgy véli: Boszniának azért van három államfője, mert az egyik a „horvátoké”, és arra csak a horvátok kéne, hogy szavazhassanak.

 

Čović arra hivatkozik mindig, hogy ő és pártja, a Zágrábban kormányzó konzervatív HDZ helyi lerakata a horvát szavazók között nyolcvan százalékot szerzett. Komšić – aki már a választások estéjén megüzente a boszniai horvátoknak: „én vagyok igenis az elnökötök” – ezzel szemben azt mondja: egyrészről a horvátok között alacsony volt nagyon a részvétel, azaz Čović nem nagyon hivatkozhat kiugró támogatottságra; másrészről a jelenlegi alkotmány nem tiltja, hogy bosnyákok átszavazhassanak horvát jelöltekre.

 

Čović és Zágráb éppen ez utóbbit akarná megváltoztatni.

 

Komšić szerint azonban éppen az a helyes, hogy nem teljesen érvényesül az etnikai elv. Ő inkább tovább lazítaná azt: szerinte meg kell szüntetni az etnikai gettószavazást.

 

Nézeteit Komšić a zágrábi Globus hetilap e heti számában fejtette ki. Ő horvát, de Bosznia egészét tartja a hazájának – azaz közelebb érzi magát a boszniai muzulmánokhoz, mint a horvátországi horvátokhoz.

 

 

Kié Bosznia?

 

Bosznia-Hercegovina kapcsán, amelynek bonyolult, az etnikai erőviszonyokat tükröző alkotmányát az 1995-ös daytoni békeszerződés szabályozta,

 

két koncepció ismert: az „etnikumok Boszniája”, amikor mindent áthat az etnikai elv, minden posztot egy horvátnak, egy bosnyáknak és egy szerbnek kell kapnia; és a „polgárok Boszniája”, amelyben az etnikai és vallási hovatartozás legfeljebb magánügy, a közéletben mindenki az ország állampolgára.

 

Komšić ezért szorgalmazza, hogy eleve az összes államfőjelöltre minden polgár szavazhasson.

 

Tényleg az etnikumok harcolnak egymás ellen?

 

A HDZ nem adja fel a harcát: Komšićot, noha hivatalosan ma ő a „horvát” társállamelnök, a helyi HDZ számos hercegovinai városban nem kívánt személlyé nyilvánította. Mostarban hatalmas plakáton is hirdetik ezt már október közepe óta.

 

A hercegovinai nacionalista horvátok a boszniai szerbekkel közösen akarnák az országot tovább szakítani az etnikai elv mentén.

 

A HDZ Milorad Dodikkal, a szerb nacionalisták vezérével tárgyalt együttműködésről. A közös cél: a bosnyákok utálata és a boszniai identitás kialakulásának megakadályozása. Ez ellen nem csak bosnyákok, de horvátok és szerbek is tiltakoznak – ezért lehetett Komšić is társállamelnök.

 

A boszniai HDZ alapítója, a hercegovinai horvátok egykori hadseregének (HVO) veteránja, Vinko Begić szerint is veszélyes játékot játszik jelenlegi pártja, amikor Dodikkal fog össze az egységes Bosznia ellen.

 

A frontvonal nem a nemzetiségek között húzódik.

 

Hanem az egyik oldalon állnak azon szerbek, horvátok és bosnyákok, akik hazájuknak tekintik Boszniát, és ki akarnak törni a gettógondolkodásból. Ennek egyik fő képviselője a Mi Pártunk, amely már a választási klipjében azt üzente: szerbeket, horvátokat és bosnyákokat sokkal több minden köt össze, mint elválaszt. Velük szemben állnak azon – főleg horvát és szerb – pártok, amelyek tagadják Bosznia egységét.

 

Gyakorlatilag Čović és Dodik egyaránt arra játszik, hogy Bosznia szétessen, és Szerbia és Horvátország szemezgethessen a darabokból.

 

Franjo Tuđman horvát és Slobodan Milošević szerb elnök már a jugoszláv háború idején egyezkedett Bosznia felosztásáról – a két politikust csak a halál választotta el attól, hogy háborús bűnösként ítélhessék el őket. (Tuđman ellen vádat se tudtak már emelni, Milošević a per során hunyt el börtönében.)

 

A frontvonalak már a boszniai háborúban – a közvélekedés ellenére – sem az etnikumok között húzódtak. Számos horvát és szerb nem a „saját” etnikai hadseregeikben, hanem a boszniaiban (Armija BiH) harcolt. Tuzla városát a szerb támadásokkal szemben például számos szerb is védte, ahogy Szarajevó szerb ostromakor is horvátok, szerbek egyaránt harcoltak a bosnyákok oldalán.

 

 

Zágráb Bosznia egysége ellen dolgozik

 

Mivel ma Zágrábban ismét Tuđman pártja van hatalmon, az ország az EU-s tagságát akarja felhasználni arra, hogy az egységes Boszniát hirdető Komšić ellen mozgósítson, és az etnikai gettósodás fenntartásával hosszú távon Bosznia egységét ássa alá.

 

Ma ezzel Zágráb maradt a nagyszerb álmok, Bosznia felosztásának leghűségesebb követője.

 

Komšić mellett ezzel szemben a horvát balliberális közélet több politikusa is kiáll: Stipe Mešić egykori államfő  vagy Vesna Pušić egykori külügyminiszter is őt támogatja. De a boszniai horvát közéletből is többen mellette álltak ki. A bosnyákok közül pedig azok vannak mellette, akik szintén elégedetlenek a saját nacionalistáikkal. Emir Hadžihafizbegović, neves bosnyák rendező szerint is például

 

azért jó, hogy Komšić ott ül az államelnökségben, mert ő nem csak egy etnikumot, hanem az egész országot akarja képviselni.

 

FOTÓK: Bukovics Martin, Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három fertőzési gócpontot azonosítottak be, ebből egy bánsági, egy erdélyi.

A főváros már beszerezte az ehhez szükséges maszkokokat, de kell pár nap, míg ezek meg is érkeznek, tudtuk meg Karácsony Gergely főpolgármestertől.

Csütörtök tizenhárom EPP-tagpárt szólított fel a Fidesz kizárására a pártcsaládból, Orbán azt mondja, most a magyar embereket védi, ezért nincs ideje erről beszélni.

Az országos tisztifőorvos szerint ez nem segíti a járvány kezelését. Összefoglaltuk, mi hangzott el a pénteki koronatájékoztatón!

Míg Belaruszban szinte az élet változatlanul folyik tovább járvány idején, és az ország elnöke is inkább traktorozásra szólítja fel lakosait, Litvánia szerint Belarusz titkolózik és próbálja eltussolni a járvány valódi mértékét.

A halálos áldozatok mindegyike krónikus beteg volt, a regisztrált fertőzöttek száma pedig elhagyta a hatszáz főt.

A mikroblog-szolgáltató összesen öt ország kamuhálózatát törölte, de ebből Szerbiának nagyobb bázisa volt, mint a másik négynek összesen.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás