+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Techet Péter
2018. november 19. hétfő, 08:01
Zágráb és a legjelentősebb boszniai horvát párt azért heccel Bosznia-Hercegovina horvát származású társ-államelnöke ellen, mert ő Boszniát tekinti hazájának. A hercegovinai nacionalista horvátok a boszniai szerbekkel közösen akarnák az országot tovább szakítani az etnikai elv mentén, így ha Bosznia szétesne, ők szemezgethetnének a darabokból.

Az október elején tartott bosznia-hercegovinai választásokon – szokás szerint – az egyes államalkotó népek, azaz a bosnyákok, a szerbek és a horvátok nacionalista pártjai szerepeltek a legjobban, bár az ország egységes identitását hangsúlyozó baloldaliak is fontos pozíciókat szereztek meg. A szociáldemokraták (SDP), a balliberális Demokratikus Front (DF) és a szintén balliberális Mi Pártunk (Naša Stranka) növelni tudták a szavazataikat. (A balliberális Mi Pártunk elnökével itt olvashatjátok az Azonnali interjúját.)

 

Az alig hárommilliós Bosznia-Hercegovina a világ egyik legbonyolultabb demokráciája: konföderatív szervek, bosnyák-horvát föderáció, szerb államrész és további kantonok alkotják a közjogi rendszert. A választásokon a legnagyobb botrány a konföderáció három államelnökének megválasztását kísérte:

 

a horvát nacionalisták ugyanis felháborodtak, hogy bosnyák muzulmánok átszavazásai miatt nem a saját nacionalista jelöltjük, hanem egy horvát balliberális politikus, Željko Komšić győzött.

 

A választási rendszer szerint az államközösség egyik államfőjét a Szerb Köztársaság szerb nemzetiségű, a másik kettő államfőjét pedig a Bosnyák-Horvát Föderáció bosnyák és horvát nemzetiségű polgárai választják. Eleve probléma, hogy a választásból számosak, akik nem akarják magukat e három nemzetiség egyikének se deklarálni, ki vannak zárva. Másrészről viszont az etnikai gettógondolkodást kicsit oldja, hogy a bosnyák és horvát jelöltekre valamennyi bosnyák és horvát szavazhat. Azaz például előfordulhat, hogy a legnépesebb bosnyákok közül többen inkább a horvát jelöltek közül választanak.

 

 

Háromból legalább egy államelnök tényleg boszniai

 

Ez már 2006-ban megtörtént: Željko Komšić horvát származású balliberális politikus azért szerezhette meg a „horvátok” számára fenntartott társállamfői helyet, mert őrá szavaztak át – a baloldali horvátok mellett – a bosnyák baloldaliak is. Ezzel legalább egy olyan politikus bekerülhetett az államfők közé – a bosnyák és a szerb nacionalista politikusok mellett –, aki baloldali, antinacionalista és nem egy etnikumhoz, hanem az ország egészéhez lojális.

 

Komšićnak ez a bravúr idén is sikerült – és idén is elsősorban a városi baloldali (főleg bosnyák származású) szavazóknak köszönhetően. Ezért a „horvát” társállamfői poszttól elesett a horvátok nacionalista jelöltje, a Zágráb által is favorizált Dragan Čović. A politikus azonnal csalást és hasonlókat emlegetett – és beállt mögé a jelenlegi jobboldali zágrábi kormány is, amely az Európai Uniót is fel akarja használni Komšić ellen.

 

Čović és Zágráb úgy véli: Boszniának azért van három államfője, mert az egyik a „horvátoké”, és arra csak a horvátok kéne, hogy szavazhassanak.

 

Čović arra hivatkozik mindig, hogy ő és pártja, a Zágrábban kormányzó konzervatív HDZ helyi lerakata a horvát szavazók között nyolcvan százalékot szerzett. Komšić – aki már a választások estéjén megüzente a boszniai horvátoknak: „én vagyok igenis az elnökötök” – ezzel szemben azt mondja: egyrészről a horvátok között alacsony volt nagyon a részvétel, azaz Čović nem nagyon hivatkozhat kiugró támogatottságra; másrészről a jelenlegi alkotmány nem tiltja, hogy bosnyákok átszavazhassanak horvát jelöltekre.

 

Čović és Zágráb éppen ez utóbbit akarná megváltoztatni.

 

Komšić szerint azonban éppen az a helyes, hogy nem teljesen érvényesül az etnikai elv. Ő inkább tovább lazítaná azt: szerinte meg kell szüntetni az etnikai gettószavazást.

 

Nézeteit Komšić a zágrábi Globus hetilap e heti számában fejtette ki. Ő horvát, de Bosznia egészét tartja a hazájának – azaz közelebb érzi magát a boszniai muzulmánokhoz, mint a horvátországi horvátokhoz.

 

 

Kié Bosznia?

 

Bosznia-Hercegovina kapcsán, amelynek bonyolult, az etnikai erőviszonyokat tükröző alkotmányát az 1995-ös daytoni békeszerződés szabályozta,

 

két koncepció ismert: az „etnikumok Boszniája”, amikor mindent áthat az etnikai elv, minden posztot egy horvátnak, egy bosnyáknak és egy szerbnek kell kapnia; és a „polgárok Boszniája”, amelyben az etnikai és vallási hovatartozás legfeljebb magánügy, a közéletben mindenki az ország állampolgára.

 

Komšić ezért szorgalmazza, hogy eleve az összes államfőjelöltre minden polgár szavazhasson.

 

Tényleg az etnikumok harcolnak egymás ellen?

 

A HDZ nem adja fel a harcát: Komšićot, noha hivatalosan ma ő a „horvát” társállamelnök, a helyi HDZ számos hercegovinai városban nem kívánt személlyé nyilvánította. Mostarban hatalmas plakáton is hirdetik ezt már október közepe óta.

 

A hercegovinai nacionalista horvátok a boszniai szerbekkel közösen akarnák az országot tovább szakítani az etnikai elv mentén.

 

A HDZ Milorad Dodikkal, a szerb nacionalisták vezérével tárgyalt együttműködésről. A közös cél: a bosnyákok utálata és a boszniai identitás kialakulásának megakadályozása. Ez ellen nem csak bosnyákok, de horvátok és szerbek is tiltakoznak – ezért lehetett Komšić is társállamelnök.

 

A boszniai HDZ alapítója, a hercegovinai horvátok egykori hadseregének (HVO) veteránja, Vinko Begić szerint is veszélyes játékot játszik jelenlegi pártja, amikor Dodikkal fog össze az egységes Bosznia ellen.

 

A frontvonal nem a nemzetiségek között húzódik.

 

Hanem az egyik oldalon állnak azon szerbek, horvátok és bosnyákok, akik hazájuknak tekintik Boszniát, és ki akarnak törni a gettógondolkodásból. Ennek egyik fő képviselője a Mi Pártunk, amely már a választási klipjében azt üzente: szerbeket, horvátokat és bosnyákokat sokkal több minden köt össze, mint elválaszt. Velük szemben állnak azon – főleg horvát és szerb – pártok, amelyek tagadják Bosznia egységét.

 

Gyakorlatilag Čović és Dodik egyaránt arra játszik, hogy Bosznia szétessen, és Szerbia és Horvátország szemezgethessen a darabokból.

 

Franjo Tuđman horvát és Slobodan Milošević szerb elnök már a jugoszláv háború idején egyezkedett Bosznia felosztásáról – a két politikust csak a halál választotta el attól, hogy háborús bűnösként ítélhessék el őket. (Tuđman ellen vádat se tudtak már emelni, Milošević a per során hunyt el börtönében.)

 

A frontvonalak már a boszniai háborúban – a közvélekedés ellenére – sem az etnikumok között húzódtak. Számos horvát és szerb nem a „saját” etnikai hadseregeikben, hanem a boszniaiban (Armija BiH) harcolt. Tuzla városát a szerb támadásokkal szemben például számos szerb is védte, ahogy Szarajevó szerb ostromakor is horvátok, szerbek egyaránt harcoltak a bosnyákok oldalán.

 

 

Zágráb Bosznia egysége ellen dolgozik

 

Mivel ma Zágrábban ismét Tuđman pártja van hatalmon, az ország az EU-s tagságát akarja felhasználni arra, hogy az egységes Boszniát hirdető Komšić ellen mozgósítson, és az etnikai gettósodás fenntartásával hosszú távon Bosznia egységét ássa alá.

 

Ma ezzel Zágráb maradt a nagyszerb álmok, Bosznia felosztásának leghűségesebb követője.

 

Komšić mellett ezzel szemben a horvát balliberális közélet több politikusa is kiáll: Stipe Mešić egykori államfő  vagy Vesna Pušić egykori külügyminiszter is őt támogatja. De a boszniai horvát közéletből is többen mellette álltak ki. A bosnyákok közül pedig azok vannak mellette, akik szintén elégedetlenek a saját nacionalistáikkal. Emir Hadžihafizbegović, neves bosnyák rendező szerint is például

 

azért jó, hogy Komšić ott ül az államelnökségben, mert ő nem csak egy etnikumot, hanem az egész országot akarja képviselni.

 

FOTÓK: Bukovics Martin, Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy új felmérés szerint a kelet-európai diákok többsége bizonytalanságot érez a Brexit miatt, és már tapasztalt rasszizmust is, de háromnegyedük a jövőben is az Egyesült Királyságban élne.

Aki „vitathatatlan” bizonyítékkal áll elő arról, hogy Bielefeld nem létezik, megkapja a pénzt.

2020-tól kezdve három éven át segítenék Marokkót, Etiópiát és Malit, hogy helyi fejlesztésekkel előzzék meg a migrációt.

Csomagolásmentes sarok, kevesebb műanyagszemét, több friss termék, szép célok, de vajon megvalósíthatóak?

Az FPÖ kutyás szelfik helyett Strache régi riválisáról szóló posztokkal árasztja el a bukott pártelnök rajongói oldalát.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás