Jugoszlávia
Losoncz Alpár
Mire kell az EU-nak Szerbia?

Szerbiában mára kialakult egy olyan politikai rendszer, amely saját érdekből ugyanúgy tud a Kelettel barátkozni, mint EU-barát arcot mutatni. Illúziók és vágyálmok a két fél kapcsolatában legfeljebb az EU-nál lehetnek. Vagy már ott sem?

Losoncz Alpár
Hova lett a játék a fociból?

A foci a plebejus rétegek, a társadalom szélére szorultak önfeledt játéka volt. Nem ültek akkoriban még kiváltságos urak páholyokban. Mostanra azonban egyszerre lett üzleti vállalkozás és egy olyan világ példája, ahol – mint a mai fociban – minden pillanatnyi, esetleges, flexibilis, változó. A neoliberális verseny mögött megvan-e még a plebejus játék a fociban?

Losoncz Alpár
Hogyan lesznek díszdoktorok feminista filozófusok és katonai diktátorok?

Nemrég Kásler Miklós az újvidéki egyetem díszdoktora lett. Nem ő az érdekes azonban a történetben, hanem azon kusza lista, amelyen az újvidéki és belgrádi díszdoktorok szerepelnek. Mi lehet közös háborúellenes íróban, az igazságos háborút védelmezőben, feminista filozófusban és katonai diktátorban?

Aleksandar Vučić, a szerb apátia és nihilizmus elnöke
Aleksandar Vučić, a szerb apátia és nihilizmus elnöke

Aleksandar Vučić vasmarokkal fogja Szerbiát, ellenfelei végérvényesen visszaszorultak. Hiába kiüresedett a demokrácia és a parlamentarizmus, Szerbiában a folyamatokat nem csupán támogatja a nyugati elit, sokban ezen jelenségek ki is fejeznek világtendenciákat: a tartalom nélküli politikáét és a részvételről önként lemondó népéét.

Miért él ma is Jugoszlávia, ha meghalt?
Miért él ma is Jugoszlávia, ha meghalt?

Jugoszlávia szétesett, de mégis volt abban az országban egy olyan erő és vibrálás, ami a mai napig össze tudja kötni az ott élő embereket. Ennek megértéséhez azonban ki kell lépni a megszokott nacionalista vagy nyugatias narratívákból.

Nemrég még Izraellel volt szolidáris az olasz széljobb, most a holokausztot relativizálná
Nemrég még Izraellel volt szolidáris az olasz széljobb, most a holokausztot relativizálná

A Giorgia Meloni vezette neofasiszta Olaszország Fivére párt azt szeretné, ha az olasz büntetőjog ugyanúgy büntetné az észak-adriai térségből elűzött (vagy sokszor maguktól elmenekült) olaszok szenvedéseinek tagadását, mint a holokausztét. A kritikusok szerint ezzel az Izrael-párti Meloniék gyakorlatilag a holokauszt relativizálását szorgalmazzák, elvégre a két történelmi esemény nem hasonlítható össze egymással.

Elhunyt a Szarajevót a szerb támadásoktól védő szerb parancsnok
Elhunyt a Szarajevót a szerb támadásoktól védő szerb parancsnok

Csütörtökön elhunyt a szerb származású Jovan Divjak, azaz „Jovo bácsi”, aki azzal vált híressé és választott új hazájában, Bosznia-Hervegovinában hőssé, hogy a boszniai főváros 1994-es szerb ostromakor a város védőinek oldalára állt. Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Zoran Đinđić, egy megoldatlan rejtély
Zoran Đinđić, egy megoldatlan rejtély

Tizennyolc éve lőtték le Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt. Ma illik a haladás hősének tartani. De miként lett a jugoszláv újbalos ifjúból Frankfurtban a liberális Jürgen Habermas, majd Belgrádba visszatérve a jobboldali Carl Schmitt híve? Miért kellett jobban tartani tőle, mint Miloševićtől? És mit hagyott hátra a halálával örökségül?

Miért lehetett öngyilkos Teleki Pál?
Miért lehetett öngyilkos Teleki Pál?

1941. április 3-án, az éjszakai órákban végzett magával gróf Teleki Pál, Magyarország akkori miniszterelnöke. Amellett, hogy a politikában szorongatott helyzetbe került, magánéletében is sok problémával kellett szembenéznie. Bár az idegenkezűségre a mai napig nem állnak rendelkezésre bizonyítékok, a gyilkosság vádja időről időre felmerül Teleki halálával kapcsolatban.

Meghalt az énekes, akit a kocsmák zenegépeitől az értelmiségi szalonokig mindenki szeretett a Balkánon
Meghalt az énekes, akit a kocsmák zenegépeitől az értelmiségi szalonokig mindenki szeretett a Balkánon

Djordje Balašević vajdasági énekes a nemzetállamokra szakadt, háborúkkal sújtott Balkán népei számára az egyik utolsó kapocs maradt. Nem adta fel hitét a közös identitásban, amit nem hagyott egyetlen nemzetnek sem kisajátítani. Az énekes melankolikus dalai Ljubljanától Ohridig szóltak – és fognak szólni.

1 2 3