+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 31. szerda, 18:00
Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő állítólag azt nyilatkozta izraeli útja során, hogy Bosznia-Hercegovina a militáns iszlám uralma alatt áll. A Horvátországgal szomszédos balkáni országban nem aratott tetszést a megjegyzés: a háromtagú államelnökség bosnyák és horvát tagja egyenesen lefasisztázta a horvát államfői szavakat. Igaz, a horvát társállamelnököt eleve nem is ismeri el igazi horvátnak Zágráb. Végül kiderült: egy izraeli napilap adta csak az iszlamistázó szavakat Grabar-Kitarović szájába. A fasisztázást azonban már nem lehetett visszavonni.

Nemrég Izraelben járt Kolinda Grabar-Kitarović jobboldali horvát államfő, ahol számos kritikus kérdéssel konfrontálták, amelyek az államfő környezetének szélsőjobboldali kapcsolatait, megnyilatkozásait illetik.

 

Most nem a holokausztból lett balhé

 

Izrael eleve kifogásolja, hogy a horvátországi holokausztáldozatok – akiknek nagy részét maga a horvát náci bábállam ölte meg – sem anyagilag, sem az ország emlékezetpolitikájában nem kaptak még kárpótlást. Évről évre fellángol a vita például arról, miként viszonyuljon a mai horvát állam a jasenovaci haláltáborhoz, ahol a náci Független Horvát Állam (NDH), egy 1941 és 1945 között, német és olasz katonai megszállás alatt létező bábállam több ezer szerbet, romát és zsidót ölt meg.

 

Noha az exjugoszláv térségben a mai napig a horvát zsidó közösség a legnagyobb és legélénkebb (Zágrábban két zsinagógájuk is van), a politika szintjén feszült a viszony – főleg a két hitközség közül a baloldalinak számító zágrábival. A viszony olyannyira feszült, hogy a jasenovaci idei,

 

hivatalos állami megemlékezésre az egyik zsidó hitközség el se ment, ők a szerbek, romák és más kisebbségek képviselőivel közösen egy nappal korábban emlékeztek.

 

Grabar-Kitarović e kérdéséket azért kapta meg Izraelben, mert ő eleve a jobboldali kormánypárt, a HDZ azon szárnyához áll közel, amely nem egészen elítélő az NDH irányába. Ráadásul miközben Jasenovacot a HDZ jobbszárnyán is szokás relativizálni (azt állítva, hogy ott nem a foglyok megölése lett volna a cél), a jugoszláv partizánok által (a ma osztrák területen található) Bleiburgban legyilkolt usztasák emlékét minden évben misével és nagy dzsemborival üli meg a horvát jobboldal a helyszínen, a résztvevőket pedig Kolinda Grabar-Kitarović is mindig üdvözli.

 

Ezúttal azonban nem ezen kényes témák miatt lett hangos a horvát államfő izraeli látogatása – hanem egy állítólagos beszólása váltott ki vihart otthon és a szomszédos Bosznia-Hercegovinában.

 

Bosznia vagy a horvát elnök az instabil?

 

A The Jerusalem Post – mostanra már módosított – első tudósítása szerint ugyanis Grabar-Kitarović Reuven Rivlin izraeli elnökkel folytatott megbeszélésein többek között azt mondta volna:

 

„Bosznia egy instabil ország, amely a militáns iszlám uralma alatt áll.”

 

A hír azonnal elérte természetesen Boszniát is: a bonyolult, de annál szebb ország háromtagú államelnökségéből a horvát tag, Željko Komšić azonnal vissza is replikázott a Klix.ba portálnak nyilatkozva:

 

„Nem Bosznia-Hercegovina, hanem Grabar-Kitarović asszony instabil.”

 

Ezt tovább fokozta Šefik Džaferović bosnyák társállamelnök, szerinte ugyanis

 

Grabar-Kitarović szavai beleilleszkednek „a hivatalos Zágráb Bosznia és bosnyákok elleni idegenellenes és agresszív politikájába”, amely „minden elemében fasiszta”.

 

Tehát pár óra alatt a boszniai konföderáció bosnyák és horvát vezetője sikeresen trappolt bele a horvát-bosnyák viszonyba. A harmadik társállamelnök, a szerb nacionalista Milorad Dodik hallgatott, elvégre Boszniát ő is sokszor vádolja iszlamizmussal.

 

ÚJONNAN ÉPÍTETT MECSET A FŐLEG SZERBEK LAKTA BOSZNIAI SZERB KÖZTÁRSASÁGBAN, NEM MESSZE BANJA LUKÁTÓL. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Komšić már megszokásból is visszaszól

 

Komšić és Džaferović felpaprikázott reakciói persze érthetőek. Egyrészről Zágráb – és különösen Grabar-Kitarović – többször is vádolta már azzal az országot, hogy ott komolyabb szankciók nélkül tudnak az iszlamisták terjeszkedni. (Ennek háttere röviden az, hogy a három államalkotó nép közül a jellemzően katolikus horvátoknak ott van nagy testvérnek Horvátország, a főként ortodox szerbeknek Szerbia, a többnyire muzulmán bosnyákok lelkéért azonban az iszlám különböző irányzatait képviselő Törökország, Irán és Szaúd-Arábia is versenyez támogatásokkal, mecsetépítésekkel – ennek, és a boszniai iszlámnak a hátteréről itt egy tanulmány.)

 

Másrészről különösen a horvát Komšić nem szívleli a jelenlegi zágrábi vezetést, miután mind Andrej Plenković jobboldali HDZ-s kormányfő, mind Grabar-Kitarovc államfő a tavalyi boszniai elnökválasztás után gyakorlatilag elvitatta tőle, hogy a boszniai és hercegoviniai horvátok hiteles képviselője lenne. A horvát jobboldal ugyanis a saját lerakatát, a boszniai HDZ-t (HDZ BiH) támogatja: ha nem ők győznek, akkor durcásan nem ismerik el a győztes horvát ellenjelöltet.

 

Komšić-tyal eleve az is a baja Zágrábnak, hogy a horvát származású politikus boszniai patrióta, azaz Bosznia-Hercegovina egysége mellett áll ki, és eleve csökkentené az etnikai elvet az ország életében. Komšić pártja, a Demokratikus Front (DF) egy balliberális párt, amely főleg a baloldali bosnyákok és horvátok között népszerű. Zágráb azt állítja (és ez a számok alapján igaz is), hogy

 

Komšić a baloldali bosnyákok szavazataival tudta ismételten kiütni a horvát társállamelnöki posztból a HDZ BiH-es, azaz „igaz horvát” jelöltet.

 

Komšić szerint viszont éppen az a gond, hogy a HDZ BiH – hasonlóan Zágrábhoz – nem érdekelt egy boszniai identitás kialakulásában, hanem – éppen úgy, mint Belgrád és a szerb társállamelnök, Milorad Dodik – az etnikai különbségek hangsúlyozásával akarja végső soron akár felosztani az 1995-ös daytoni megállapodásban összekalapált államalakulatot.

 

SZARAJEVÓ BELVÁROSA. HABÁR PAPÍRON EZ A BOSZNIAI SZERB KÖZTÁRSASÁG FŐVÁROSA IS, MILORAD DODIKÉK MINDEN FONTOS INTÉZMÉNYT A REPUBLIKA SRPSKA DE FACTO KÖZPONTJÁBAN, BANJA LUKÁBAN ÜZEMELTETNEK. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Dehát nem is mondott ilyet a horvát elnök!

 

Ezúttal azonban tényleg túllőtt mind Komšić, mind Džaferović, mert

 

kiderült: Grabar-Kitarović nem mondta, hogy Bosznia militáns iszlám befolyás alatt állna.

 

Az államfői tagadás után ugyanis maga a The Jerusalem Post újságírója is elismerte: ő adta a horvát elnök szájába ezt a mondatot, ilyen nem hangzott el, eleve nem is került szóba Bosznia-Hercegovina az elnöki viziten.

 

A két boszniai társállamelnök egyelőre nem kért elnézést Zágrábtól és a horvát államfőtől. Bár tény: a boszniai horvát Komšić és a jelenlegi zágrábi kormánykörök között olyan rossz a viszony, hogy sokat ez a mostani, felesleges csörte se tudott már azon rontani.

 

CÍMLAPFOTÓ: Bukovics Martin (Mostar) / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A koronavírus-járvány miatt a tavalyi évhez hasonlóan bár nagyobb számban, de még mindig csak saját, szaúdi állampolgárai vehetnek részt az idei mekkai zarándoklaton.

Egy hónapig minden a fociról fog szólni, a szurkolók közös mámorban ünneplik csapataik győzelmét a kocsmák teraszain és az utcákon. Összeszedtünk tizenegy helyet Budapesten, ahol megúszhatod mindezt.

Lukasenka így akar elébe menni az uniós szankciónak, ugyanis az unió szigorítana az eddig bevezetett fegyverembargóján.

A független képviselő szerint a pontszerzés is már akkora népünnepélyt váltana ki, hogy sokan bizony nem tudnának másnap munkába menni.

Így jelenleg az LMP titkárát már kettő, míg a DK-s Czeglédy Csabát egy párt támogatja. Ugyanakkor elég szoros előválasztást ígér kettejük harca.

A hét elején meghirdetett akció igen népszerű: reggel már rengetegen álltak sorba az oltásért, majd azt követően miccsért és kenyérért.

Ötszáz évvel ezelőtt halt meg Bakócz Tamás érsek. Ő volt az egyetlen magyar főpap, akinek lehetősége nyílt megszerezni Szent Péter trónját.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

A helyszín Mecseknádasd, de Pécsről és Szekszárdról különbuszok is mennek majd a helyszínre. Június 12., érdemes már most foglalni!

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás