+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. október 7. vasárnap, 08:00
Vasárnap választ Bosznia-Hercegovina, Európa legbonyolultabb állama. Két rész: a Szerb Köztársaság és a Bosnyák-Horvát Föderáció felett vannak még a konföderatív testületek, mint például a háromtagú államelnökség. Lefele pedig kantonális parlamentek teszik teljesen átláthatatlanná és gyakorlatilag működésképtelenné a soknemzetiségű és sokvallású államot. Vannak pártok azonban, amelyek szakítanának végre a nemzetiségi elvvel.

Az 1995-ös daytoni megállapodás megpróbálta szétválasztani a boszniai háborúban harcoló feleket: egyik oldalra kerültek a szerbek, másikra a bosnyákok és a horvátok. Utóbbiakat csak annyi köti össze, hogy egymást valamivel kevésbé gyűlölik, mint a szerbeket.

 

Az egész alkotmányos rendszer az etnikai elvre épül: ezért van az országnak három államfője: egy szerb (ortodox), egy bosnyák (muzulmán) és egy horvát (katolikus). A pártok nagyrésze is ennek megfelelően szerveződik, már csak azért is, mert az egyes nemzetiségek saját listákkal rendelkeznek.

 

Ritka az olyan párt, mint a Naša Stranka (Mi Pártunk), amely szakít a szigorú etnikai elvvel, és nem aszerint oszt barátra és ellenségre, hogy ki szerb, horvát vagy bosnyák.

 

A párt szerint Bosznia-Hercegovina egy Svájchoz hasonlatosan soknyelvű, sokvallású konföderáció lehetne, ahol mindenki boszniainak tekintené magát.

 

A párt reklámvideója, amit itt láthattok, ezt fejezi ki:

 

 

Először arra kér mindenkit a rendező, hogy nemzetiségi elv szerint álljon fel: a horvátok ebbe a kockába, a bosnyákok abba, a szerbek egy harmadikba. „A gyerekeink megosztva játszanak a játszótereken. Megosztanak minket a pénztárnál, a stadionban, a határon.” Ma ugyanis tényleg így néz ki Bosznia-Hercegovina – legalábbis intézményi és pártpolitikai oldalról.

 

De tényleg erről szólnak a valódi társadalmi törésvonalak is?

 

A rendező az etnikailag szépen elkülönült embereket arra kéri, hogy most más kérdésekre, ne az etnikai hovatartozásra válaszoljanak.

 

Kinek hiányzik a gyereke? Jé, szerbnek, horvátnak és bosnyáknak egyaránt. Ki keres már évek óta munkát? Szerb, horvát és bosnyák ugyanúgy. Ki érzi magát egyedül? A jelentkezőt szerb, horvát és bosnyák egyaránt megöleli. Ki nem tudja fizetni a hiteleit? Majdnem mindenki. Ahogy majdnem mindenkinek, szerbnek, horvátnak, bosnyáknak, kedve van táncolni.

 

„Sokkal több közös van bennünk” – vonja le a videó a tanulságot. „Ezért kérlek benneteket, nézzetek a szívetekbe és kérdezzétek meg magatoktól: ki találja úgy, hogy jobban is élhetnénk az országunkban?” És mindenki egy emberként lép előre.

 

 

Etnikai megosztottságon túl

 

A három és fél éves boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovina helyzetét rendező, 1995-ben aláírt daytoni szerződés miatt kiépült egy olyan alkotmányos rendszer, amelyben adott, hogy

 

egy-egy nemzetiségnek megvan a maga uralkodó pártja – az SDA a bosnyákoknál, a HDZ a horvátoknál és az SNSD a szerbeknél –, amely kiépítette a maga klientúrarendszerét és oligarchiáit.

 

Emiatt az embereknek sokszor eleve érdekük ebbe a rendszerbe igazodniuk – azaz teljességgel a nemzetiségi elvnek és a nemzetiségi párt uralmának alávetniük magukat.

 

Kevesen lógnak csak ki a sorból. A picike Naša Stranka mellett – amely párt talán pár bosnyák-horvát kantonban, illetve a bosnyák-horvát föderatív parlamentben ugorja meg a bejutási küszöböt – ide tartoznak a szociáldemokraták (SDP), akik bár főleg a bosnyákok között erősek, a szerbek és a horvátok felé is nyitottak.

 

A horvát Željko Komšić vezette Demokratikus Front (DF) tekinthető még valamelyest soknemzetiségűnek: például hiába indult horvát elnökjelöltként a múltban mindig, a bosnyákok voksait is megkapta sokszor. Komšić maga horvát, de kész volt összeveszni a hivatalos Horvátországgal, hogy az ne avatkozzék be – a zágrábi kormánypárt helyi lerakatának érdekében – a választásokba.

 

Az, hogy főleg a bosnyákok között erősebb a szupranacionális boszniai identitás, főleg azzal függ össze, hogy nekik nincs olyan „anyaországuk“, mint a horvátoknak és a szerbeknek,

 

amihez csatlakozni tudnának, akarnának Bosznia szétesése esetén. A bosnyákok között ezért sokan tényleg elsősorban boszniainak tartják magukat.

 

Mindazonáltal patrónusuk nekik is van: Törökország, amióta Recep Tayyip Erdoğan irányítja, erősen érdeklődik Bosznia iránt. A muzulmán-nacionalista Demokratikus Akciópárt (SDA), azaz a bosnyákok etnikai pártja, az AKP-vel szorosan együttműködik, Bakir Izetbegović pártelnök – az államalapító Alija Izetbegović fia – szeretné mind a török nyelv, mind a török gazdaság jelenlétét erősíteni.

 

A török elnök eleve azt terjeszti, hogy Alija Izetbegović gyakorlatilag rábízta Boszniát a halálos ágyán:

 

„Tayyip, te vagy Fatih szultán utóda, vedd ezt a földet, és őrizd!”

 

Persze – amint a Radio Sarajevo bosnyák kolumnistája írja a pénteki cikkében – a török gyarmatosítás, atyáskodás számos bosnyáknak sem tetszik, igaz: az alternatíva sokszor Putyin befolyása, amit még inkább elutasítanak a hagyományosan EU- és USA-barát boszniai muzulmánok.

 

 

Hozzuk az eredményeket nektek!

 

A választás bonyolultsága miatt csak jövő hétre várható végleges eredmény. Az ország problémáinak megoldása azonban eleve nem várható a választásoktól: mivel vélhetően az etnikai pártok jönnek ki győztesen, csupán az ország politikai-társadalmi gettósodása és ezzel gazdasági lejtmenete folytatódik a jövőben is.

 

Mindazonáltal az Azonnali már hétfőn jön majd egy nagyobb elemzéssel.

 

CÍMLAPFOTÓ: csw27 / Flickr

TÖBBI: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Emily Ratajkowski nemcsak főállású vágy tárgya, hanem most például hivatalosan is beállt a Bernie-kampányba.

Tisztújítást tartanak 2020 első felében a legtöbb ellenzéki pártban. Tör-e babérokra a DK-ban Dobrev Klára? Várható-e verseny a Momentumban?
Az Azonnali utánajárt.

Egy sokác népdallal mutatjuk meg, mennyire örülünk nektek!

Az UEFA nyilvános adatokból kijött statisztikái 3,3 millió forintról beszélnek ezzel szemben. De kinek van igaza?

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Ez még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás