+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. október 7. vasárnap, 08:00
Vasárnap választ Bosznia-Hercegovina, Európa legbonyolultabb állama. Két rész: a Szerb Köztársaság és a Bosnyák-Horvát Föderáció felett vannak még a konföderatív testületek, mint például a háromtagú államelnökség. Lefele pedig kantonális parlamentek teszik teljesen átláthatatlanná és gyakorlatilag működésképtelenné a soknemzetiségű és sokvallású államot. Vannak pártok azonban, amelyek szakítanának végre a nemzetiségi elvvel.

Az 1995-ös daytoni megállapodás megpróbálta szétválasztani a boszniai háborúban harcoló feleket: egyik oldalra kerültek a szerbek, másikra a bosnyákok és a horvátok. Utóbbiakat csak annyi köti össze, hogy egymást valamivel kevésbé gyűlölik, mint a szerbeket.

 

Az egész alkotmányos rendszer az etnikai elvre épül: ezért van az országnak három államfője: egy szerb (ortodox), egy bosnyák (muzulmán) és egy horvát (katolikus). A pártok nagyrésze is ennek megfelelően szerveződik, már csak azért is, mert az egyes nemzetiségek saját listákkal rendelkeznek.

 

Ritka az olyan párt, mint a Naša Stranka (Mi Pártunk), amely szakít a szigorú etnikai elvvel, és nem aszerint oszt barátra és ellenségre, hogy ki szerb, horvát vagy bosnyák.

 

A párt szerint Bosznia-Hercegovina egy Svájchoz hasonlatosan soknyelvű, sokvallású konföderáció lehetne, ahol mindenki boszniainak tekintené magát.

 

A párt reklámvideója, amit itt láthattok, ezt fejezi ki:

 

 

Először arra kér mindenkit a rendező, hogy nemzetiségi elv szerint álljon fel: a horvátok ebbe a kockába, a bosnyákok abba, a szerbek egy harmadikba. „A gyerekeink megosztva játszanak a játszótereken. Megosztanak minket a pénztárnál, a stadionban, a határon.” Ma ugyanis tényleg így néz ki Bosznia-Hercegovina – legalábbis intézményi és pártpolitikai oldalról.

 

De tényleg erről szólnak a valódi társadalmi törésvonalak is?

 

A rendező az etnikailag szépen elkülönült embereket arra kéri, hogy most más kérdésekre, ne az etnikai hovatartozásra válaszoljanak.

 

Kinek hiányzik a gyereke? Jé, szerbnek, horvátnak és bosnyáknak egyaránt. Ki keres már évek óta munkát? Szerb, horvát és bosnyák ugyanúgy. Ki érzi magát egyedül? A jelentkezőt szerb, horvát és bosnyák egyaránt megöleli. Ki nem tudja fizetni a hiteleit? Majdnem mindenki. Ahogy majdnem mindenkinek, szerbnek, horvátnak, bosnyáknak, kedve van táncolni.

 

„Sokkal több közös van bennünk” – vonja le a videó a tanulságot. „Ezért kérlek benneteket, nézzetek a szívetekbe és kérdezzétek meg magatoktól: ki találja úgy, hogy jobban is élhetnénk az országunkban?” És mindenki egy emberként lép előre.

 

 

Etnikai megosztottságon túl

 

A három és fél éves boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovina helyzetét rendező, 1995-ben aláírt daytoni szerződés miatt kiépült egy olyan alkotmányos rendszer, amelyben adott, hogy

 

egy-egy nemzetiségnek megvan a maga uralkodó pártja – az SDA a bosnyákoknál, a HDZ a horvátoknál és az SNSD a szerbeknél –, amely kiépítette a maga klientúrarendszerét és oligarchiáit.

 

Emiatt az embereknek sokszor eleve érdekük ebbe a rendszerbe igazodniuk – azaz teljességgel a nemzetiségi elvnek és a nemzetiségi párt uralmának alávetniük magukat.

 

Kevesen lógnak csak ki a sorból. A picike Naša Stranka mellett – amely párt talán pár bosnyák-horvát kantonban, illetve a bosnyák-horvát föderatív parlamentben ugorja meg a bejutási küszöböt – ide tartoznak a szociáldemokraták (SDP), akik bár főleg a bosnyákok között erősek, a szerbek és a horvátok felé is nyitottak.

 

A horvát Željko Komšić vezette Demokratikus Front (DF) tekinthető még valamelyest soknemzetiségűnek: például hiába indult horvát elnökjelöltként a múltban mindig, a bosnyákok voksait is megkapta sokszor. Komšić maga horvát, de kész volt összeveszni a hivatalos Horvátországgal, hogy az ne avatkozzék be – a zágrábi kormánypárt helyi lerakatának érdekében – a választásokba.

 

Az, hogy főleg a bosnyákok között erősebb a szupranacionális boszniai identitás, főleg azzal függ össze, hogy nekik nincs olyan „anyaországuk“, mint a horvátoknak és a szerbeknek,

 

amihez csatlakozni tudnának, akarnának Bosznia szétesése esetén. A bosnyákok között ezért sokan tényleg elsősorban boszniainak tartják magukat.

 

Mindazonáltal patrónusuk nekik is van: Törökország, amióta Recep Tayyip Erdoğan irányítja, erősen érdeklődik Bosznia iránt. A muzulmán-nacionalista Demokratikus Akciópárt (SDA), azaz a bosnyákok etnikai pártja, az AKP-vel szorosan együttműködik, Bakir Izetbegović pártelnök – az államalapító Alija Izetbegović fia – szeretné mind a török nyelv, mind a török gazdaság jelenlétét erősíteni.

 

A török elnök eleve azt terjeszti, hogy Alija Izetbegović gyakorlatilag rábízta Boszniát a halálos ágyán:

 

„Tayyip, te vagy Fatih szultán utóda, vedd ezt a földet, és őrizd!”

 

Persze – amint a Radio Sarajevo bosnyák kolumnistája írja a pénteki cikkében – a török gyarmatosítás, atyáskodás számos bosnyáknak sem tetszik, igaz: az alternatíva sokszor Putyin befolyása, amit még inkább elutasítanak a hagyományosan EU- és USA-barát boszniai muzulmánok.

 

 

Hozzuk az eredményeket nektek!

 

A választás bonyolultsága miatt csak jövő hétre várható végleges eredmény. Az ország problémáinak megoldása azonban eleve nem várható a választásoktól: mivel vélhetően az etnikai pártok jönnek ki győztesen, csupán az ország politikai-társadalmi gettósodása és ezzel gazdasági lejtmenete folytatódik a jövőben is.

 

Mindazonáltal az Azonnali már hétfőn jön majd egy nagyobb elemzéssel.

 

CÍMLAPFOTÓ: csw27 / Flickr

TÖBBI: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

Megváltoztatta működési szabályait a YouTube: szakszervezetet alapítanának a platform alkotói.

A piacvezető online bolt statisztikái elképesztően sokat javulnak évről évre, de úgy tűnik, hogy még mindig van hova nőni, ha black friday-ről van szó.

A Mexikóba menekült volt államfő szerint a lépés alkotmányellenes, és a történelem „legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa”.

Parlamenti többséget találni mindehhez katalán függetlenségpártiak nélkül már nem lesz olyan egyszerű.

A legfőbb ügyész kinevezésének módja miatt megszűnt Moldovában a kormánytöbbség, új kormányt alakítani a meglévő parlamenttel viszont nehéz lesz.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi fog történni, ha nyerünk? Hogyan néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen?
Elmondjuk a kulisszatitkokat!

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás