Értelmes dolgokért is lehet szabadságharcolni: például a borért

Emmanuel Macron francia elnök ismét markánsan állást foglalt egy minket is érintő kérdésben, amiben a magyar politikusoknak a migrációügynél kevesebb okuk lenne vitatkozni vele. Macron kiállt ugyanis a bor, mint a kultúra meghatározó eleme mellett, és saját egészségügyi miniszterével is szembeszállva kijelentette: amíg ő az elnök, nem szigorítják a borral kapcsolatos törvényi korlátozásokat.

„Két pohár bor, az rendben van. (…) Délben és este is iszom bort. Nagyon hiszek a Pompidou által megfogalmazott elvben, hogy nem kell szívatni a népet. (…) Valóban közegészségügyi probléma, hogy a fiatalok brutális gyorsasággal leisszák magukat szeszekkel vagy sörrel, de nem borral.

- mondta Macron az alkoholos italok reklámozásának felvetődött szigorítása kapcsán.

A mai kínálat egyik legegészségesebb itala a bor

Ideje lenne nálunk is jóval alaposabban átgondolni és újranyitni a borral kapcsolatos szabályozás társadalmi vitáját, amiben eddig „csupán” a legfontosabb közegészségügyi szempontról feledkeztünk meg: hogy a mai italkínálatban a bor a legegészségesebb italok közé tartozik.

Nézzük csak meg közelebbről, mit találunk egy átlagos bolt vagy a bárok és fesztiválok kínálatában italfronton, és mit tudhat ezekről egy tudatos vásárló?

A talán legtrendibb, legbrutálisabban reklámozott újdonságot tartják a vizsgálatok a legveszélyesebbnek: az energiaitalok forgalmazása normál italként több európai országban tilos, például Dániában, Franciaországban és Olaszországban. De a taurint nálunk is olyan magas népegészségügyi termékadó terheli, hogy többnyire más komponenssel helyettesítik, így megkerülik a törvényt, de az eredmény nem lesz sokkal jobb.

Ezeket - és sok hasonlóan káros ipari tömegterméket - alaposabb és valóban független egészségkockázati elemzésnek kéne alávetni: jó eséllyel bölcsebb lenne úgy, ahogy vannak, betiltani az értékesítésüket. Nem beszélve a reklámozásukról.

A leggyakoribb alkohol-alternatívát a szénvasas italok, kólák, fanták és társaik jelentik. Ezek az egyáltalán nem természetes alapanyagokból álló, és többnyire nagyon magas cukortartalmú italok. Amelyiket azzal adják el nekünk, hogy cukormentes, az nem kevésbé kockázatos édesítőket tartalmaz, és szinte mindegyikben van szénsav. Fogyasztásuk veszélyeire bármely komoly dietetikus felhívja a figyelmet. Vagy bármely olyan valóban tudományos kutatás, melyet nem a gyártók finanszíroznak.

és csak azért hallunk olyan keveset a velük kapcsolatos rendkívül súlyos közegészségügyi kockázatokról, mert kőkemény és kőgazdag lobbik állnak mögöttük, akik gondoskodnak arról, hogy mi csak azt az oldalát ismerjük meg e termékeknek, amivel rászoktatnak. Nagyságrenddel több pénz van ebben, mint amiről a boros lobbik akár álmodni mernének.

Hasonló problémákat vet fel a szintén nem túl egészséges, de legalább természetes alapanyagokból, és általában természetesebb úton előállított sörök reklámozása, amiben szintén rengeteg pénz van.

Nézzük, mit találunk még egy átlagos bolt, étterem vagy fesztivál kínálatában: ott vannak az úgynevezett gyümölcslevek, amiknek a piacát a csekély gyümölcsöt, de rengeteg cukrot tartalmazó italok uralják. Egy részükhöz citromsavat is adnak.

Kivételt képeznek persze a frissen préselt, valóban natúr gyümölcslevek, melyek gyakorlatilag a forrásvíz mellett azt a nagyon szűk italkategóriát képviselik a mai kínálatban, mely akár egészségesebb is lehet egy bornál.

A kávé még cukor nélkül sem túl egészséges, akármit is olvashatunk különféle kétes függetlenségű kutatásokban. A teát és a kakaót jellemzően rengeteg cukorral isszák, ami szintén egyáltalán nem egészséges. Van még valami? Ja igen, a magas alkoholtartalmú szeszek mellett elég nehéz lenne érvelni, hogy mitől lennének egészségvédő italok, úgyhogy ne is erőltessük. Ezzel pedig nagyjából körbejártuk az italpiacot.

Nem csak a vezetés miatt fontos, hogy mit és mennyit iszunk

Valamiféle rögeszme miatt az ivást eddig kizárólagosan a vezetéssel összefüggésben tárgyalták: mintha más kérdést nem is vetne fel. Láthatjuk pedig, hogy nagyon is felvet sokkal alapvetőbb népegészségügyi kérdéseket.

Ideje lenne egy valóban független és valóban tudományos kritériumrendszer alapján végzett fogyasztóvédelmi vizsgálattal átvilágítani a hazai italkínálatot, hogy megállapítást nyerjen, melyik italkategória mennyire tekinthető egészségesnek.

Sokan felháborodtak azon, hogy Macron a bort kulturális szerepére hivatkozva kiemelte a többi alkoholtartalmú ital közül, de érdemes lenne felhívni a figyelmet arra, hogy a fiatalok körében

amit a jelenlegi jogi szabályozás egyáltalán nem megfelelően kezel.

Ahol különbséget kellene tenni a szabályozásban és ami valóban súlyos problémákat vet fel, az nem a minőségi borfogyasztás, hanem a legolcsóbb, kétes minőségű borok tömeges fogyasztása.

Zéró tolerancia: csak három EU-s ország van, ahol nem kezelik felnőttként az autóvezetőket

Máig tehát többnyire csak az autóvezetés kapcsán volt téma az alkoholfogyasztás, és a társadalmi vitában elsikkadt a fő népegészségügyi szempont, hogy önmagában melyik ital mennyire tekinthető egészségesnek. De ha már szóba hoztuk, nézzük meg, hogy az Európai Unió melyik országában mennyi az alkohollimit a volánnál, mert ebben is nagyon kilógunk a sorból.

FORRÁS: Európai Bizottság

Láthatjuk, hogy a legtöbb európai országban 0,5 g/l a limit, Nagy-Britanniában és Máltán magasabb (0,8) és

csak itt nem arra használják a törvényt, amire normális országokban szokás, hogy felelősségre tanítsa a polgárokat. Nem: itt az állampolgárt kiskorúnak tekintik és atyai módon büntetik a szabályozással, ami a lehető leginkább paternalista felfogást tükrözi.

Pedig nem valószínű, hogy a balti országokban vagy a lengyeleknél sokkal kevésbé lenne társadalmi probléma az alkoholizmus.

Ahelyett, hogy a mainál sokkal hatékonyabb programokat indítanának a megelőzésre és az alkoholizmus társadalmi okainak felszámolására, egyszerűbbnek tűnik egy nullás tiltás és a büntetés. Ennek a tiltásnak a fenntartása különösen furcsa és képmutató egy olyan hagyományos bortermelő országban, mint Magyarország, ráadásul egy olyan kormánytól, amelyik durván liberalizálta a házi pálinkafőzést.

Pedig, ha valami nagyon komoly visszalépést és népegészségügyi problémát jelentett, az leginkább ez a végtelenül cinikus politika. Ez önmagában is mutatja: ideje alapjaiban újragondolni nálunk az egész alkohollal kapcsolatos jogi szabályozást, megvizsgálva a pálinkafőzés liberalizálásának kimutatható hatásait is.

A jelenlegi szabályozásnak van egy másik nagy visszássága is: csak az alkohol-szondáztatás téma, miközben egy csomó droggal máig vígan lehet vezetni, mert nincs szisztematikus szondáztatás ezekre nézve, pedig sokszor még az alkoholnál is veszélyesebben befolyásolják a vezetési képességeket. Ez rendben van? Nincs.

Többségében mérgeket, vegyszereket reklámoznak a tévében

Macron elsősorban az alkoholos italok reklámozását korlátozó törvényekre értette, hogy nem lesz szigorítás, amíg ő az elnök. Beszéljünk kicsit arról, hogy mennyire egészséges mindaz, amit például a kereskedelmi tévék leggyakrabban reklámoznak.

Kábé minden második reklám a megfázás elleni komfortgyógyszereket nyomja le a torkunkon. A náthaszezon elején már írtunk arról, hogy egy átfogó fogyasztóvédelmi vizsgálat alapján ezek felét gyakorlatilag be kellene tiltani, olyan komoly népegészségügyi kockázatokat jelent a használatuk.

Bár a vizsgálatot Franciaországban végezték, a vizsgált szerek jó része Magyarországon is vény nélkül kapható. Erre vonatkozó kérdésünkre akkor a kormány és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) is azzal a semmitmondó válasszal szúrta ki a szemünket, hogy nemrég megtiltották, hogy néhány paracetamol-tartalmú gyógyszert a patikákon kívül is kapni lehessen. Persze ettől még a patikákban továbbra is kaphatók, ráadásul vény nélkül.

Épp a minap volt téma, hogy milyen súlyos egészségkárosodásokat figyeltek meg azoknál, akik munkájuk miatt, takarítóként folyamatosan és nagy mennyiségben használnak ilyen vegyszereket. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek kisebb mennyiségben teljesen veszélytelenek lennének, és egyáltalán nem azt igazolja, hogy ne kéne sokkal szigorúbban szabályozni a különféle vegyszerek és mérgek tömeges reklámozását.

Legalább azt sürgősen el kellene érni, hogy a mostanihoz képest a tizedére korlátozzák ezeknek a reklámozási lehetőségeit, illetve olyan népegészségügyi termékadókat rójanak ki rájuk, hogy abból jelentős programokat tudjon finanszírozni az állam, az ilyen szerek által okozott problémák kezelésére, és ezek kivezetésére a piacról.

NYITÓKÉP: Vincent Lecoq, Twitter