A magyar kormány kiállt a potenciálisan rákkeltő glifozát mellett

Szerző: Bakó Bea& Kiss Brigi
2017.11.23. 16:48

Semmilyen érdemi bizonyíték nincs arra, hogy a glifozát rákkeltő lenne, ezért a kormány úgy tett, ahogy szokott és megszavazta a Tanácsban a szer további engedélyezést – írta az Azonnali érdeklődésére a Miniszterelnökség, amely eszerint az ENSZ szakosított szervének véleményét nem tartja érdeminek. Azzal kapcsolatban, hogy egy francia vizsgálat szerint be kellene tiltani számos, nálunk is vény nélkül kapható gyógyszert, csak színtiszta handabandázásra futotta Lázáréktól.

A magyar kormány kiállt a potenciálisan rákkeltő glifozát mellett

A héten ugyan nem volt kormányinfó, de a Miniszterelnökségi Sajtóirodától most kaptuk meg a válaszokat azon kérdéseinkre, amikre Lázár János a múlt heti kormányinfón nem tudott érdemi választ adni. Két ilyen téma volt: a glifozátügy, illetve az akkor kibukott francia gyógyszervizsgálat eredménye.

A kormány szerint nincs érdemi bizonyíték a glifozát ellen

Arra a kérdésre, hogy miért, illetve milyen esetleges hatástanulmány alapján szavazott a magyar kormány képviselője a glifozát nevű – egyes kutatások szerint potenciálisan rákkeltő – gyomirtó további uniós engedélyezése mellett az Európai Unió Tanácsának illetékes munkacsoportjában, azt a választ kaptuk, hogy 

„miután minden érdemi bizonyíték azt támasztotta alá, hogy a glifozát hatóanyag megfelel a legszigorúbb követelményeknek és nem jelent kockázatot az emberi egészségre, 

Magyarország úgy szavazott, ahogy ilyen esetben a tagállamok szavazni szoktak, vagyis támogatta a hatóanyag megújítását” – írták. 

Az egyébként

nem igaz, hogy minden érdemi vizsgálat szerint ártalmatlan a glifozát, hiszen az ENSZ rákkutatással foglalkozó szakosított szerve, az IARC potenciális rákkeltőként tartja számon

a gyomirtót. Persze az is lehet, hogy a magyar kormány nem tartja érdeminek az IARC vizsgálatát.

A Miniszterelnökség válaszában azzal érvelt, hogy a glifozátról készült értékelés a szükséges kettő helyett tizenkét kísérlet eredményeit tartalmazta, de ezek közül egy sem igazolta, hogy a hatóanyagnak karcinogén (rákkeltő), mutagén (kromoszómát károsító) vagy reprotoxikus (utódokra káros hatást gyakorló) lenne.

Amint arról az Azonnali múlt héten írt: a hatóanyagot elsősorban a Monsanto növényvédőszereiben használják. Alapvetően genetikailag módosított élelmiszernövényekre fejlesztették ki, mivel ezek rezisztensek a glifozát hatóanyagra, így ezekre nagy koncentrációban is használható: minden más növény kiirt körülöttük, a GMO-s növények viszont megmaradnak.

A kormány az ENSZ-nek nem hisz, csak a titkolózó EU-s hatóságnak

A kormánytól kapott válasz kitér arra is, hogy az IARC által közzétett, a szer rákkeltő voltára vonatkozó gyanú olyan statisztikai adatfelvételeken és publikált kutatási eredményeken alapul, melyek „távolról sem felelnek meg az EU-követelményeknek”, és elsősorban a felhasználók kitettségét próbálta bizonyítani.

Ugyanakkor ennek hatására az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) a tagállamok szakértőivel megvizsgálta az IARC által használt adatokat is. Egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy az IARC adatai sem cáfolják, hogy a glifozát minden tekintetben megfelel az elfogadható kockázat feltételeinek, és alkalmazása nem jelent veszélyt az emberi egészségre. Ezek után a FAO és a WHO szermaradékokkal foglalkozó testülete, a JMPR jelentést tett közzé arról, hogy álláspontja szerint a glifozát nem rákkeltő – közölte a Miniszterelnökség.

Az EFSA vizsgálatához és az EU-s követelményeknek való közeli vagy távoli megfeleléshez

érdekes adalék, hogy az EFSA nem teszi közzé teljes terjedelmükben a dokumentumokat, amelyek alapján arra jutottak, nem veszélyes a glifozát.

Jávor Benedek más EP-képviselőkkel együtt ezért be is perelte a hatóságot, mivel a nagyipari lobbit sejti a háttérben.

Magyarországon eddig nem találtak a határértéket meghaladó glifozátot az élelmiszerekben

A magyar kormány Azonnalinak küldött válasza megjegyzi: a politikai viták miatt az Európai Bizottság megvárta, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökség, az ECHA elkészítse besorolását a glifozátról, amelyet perdöntőnek szántak. A részletes háttéranyagok alapján ez a hivatal is egyértelműen deklarálta idén júniusban, hogy a glifozát nem rákkeltő, nem károsítja a kromoszómákat, és nincs öröklődő káros hatása.

Ugyanakkor a tavalyi évben a tagállamok megszavazták, hogy a veszélyességet fokozó polietoxilált faggyúamin nevű segédanyagot tartalmazó glifozátkészítményeket betiltják. Ennek Magyarország is eleget tett, 59 készítményből 24 engedélyét visszavonta emiatt – írta válaszában a Miniszterelnökség.

Megkérdeztük azt is, hogy terveznek-e átfogó felmérést készíteni a magyarországi élelmiszerek, különösen a gabonanövények glifozáttartalmáról? A Miniszterelnökség közlése szerint az elmúlt években is voltak ilyen jellegű vizsgálatok, az elmúlt években a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közel 300 mintát vizsgált meg glifozátra, és 

rendeltetésszerű használat esetén nem fordult elő, hogy a fogyasztásra szánt termék a határérték felett tartalmazott volna hatóanyagmaradékot.

Sőt, azt ígérték, hogy lesz ilyen a jövőben is: „2018-ban a NÉBIH folytatja a növényvédőszer-monitoringot, amelyben célzottan vizsgálni fogja az egyes növényi termékek glifozáttartalmát.”

Gyógyszerügyben teljes a mellébeszélés

Kérdeztük Lázár Jánost múlt héten arról is, hogy egy friss francia vizsgálat eredménye szerint a szakértők által megvizsgált vény nélkül kapható, főleg megfázás elleni gyógyszerek közel felét be kellene tiltani, mert azok károsak. Mivel ezek egy része Magyarországon is forgalomban van, arra voltunk kíváncsiak, hogy lesz-e hazánkban is a franciaországihoz hasonló átfogó vizsgálat ezeknek a szereknek a piacán?

Erre a Miniszterelnökség nem átallott szó szerint megismételni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet múlt heti semmitmondó közleményét,

miszerint „a betegek biztonsága érdekében folyamatosan monitorozza a hazánkban elérhető összes gyógyszert. Ez az intézet az előnyök és kockázatok figyelembevételével időről időre javaslatot tesz, ha szükséges, szigorítja a gyógyszerek kiadhatóságának feltételeit vagy kivonja a nagy kockázatot hordozó termékeket a forgalomból”.

Legutóbb egyes paracetamol-tartalmú készítmények árusítását tiltotta meg a hatóság a gyógyszertárakon kívüli forgalmazó helyeken – idézte fel az OGYÉI közleménye nyomán a Miniszterelnökség, mintha bármi jelentősége lenne, hogy a kisboltban már nem, csak a gyógyszertárban lehet megvenni – továbbra is vény nélkül – olyan gyógyszereket, amiket a francia vizsgálat szerint egyenesen be kéne tiltani, nem csak receptkötelessé tenni.

A OGYÉI-t és az EMMI-t is ismételten megkértük, hogy válaszoljanak a konkrét kérdéseinkre, a minisztérium péntekre ígért tájékoztatást. 

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek