+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2019. december 29. vasárnap, 17:07
Szilveszterkor még sokan azok közül is etilkóma-közeli állapotba kerülnek, akik egyébként nem nagyon isznak, így eléggé aktuális, hogy miért eleve tévút az egész bűnbakkeresés, amire a „zéró tolerancia” jogi gyakorlata épül.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

1. Kormányzati alkoholstratégia helyett olcsó bűnbakkeresés​

 

Miközben Magyarországon az alkoholizmus súlyos társadalmi probléma, a vonatkozó tényfeltáró cikkek jól mutatják, hogy lényegében nincs is komolyan vehető kormányzati stratégia ennek kezelésére, a helyzet javítására. Sőt: a kormány jóformán egyetlen liberalizációs intézkedése pont a házi pálinkafőzés szabaddá tétele volt, ami a legcinikusabb húzásuk is egyben a nyíltan szegényellenes és hajléktalanságot üldöző rendeletek mellett. Ettől nyilván nem jobb, hanem sokkal rosszabb lett a leginkább érintett rétegeknél az alkoholizmus problémája, nemcsak az elfogyasztott alkohol mennyiségét tekintve, hanem ami legalább ekkora probléma: annak minőségét illetően. A házilag párolt rettenetek ugyanis sokszor nemcsak pocsék ízűek, de kifejezetten egészségkárosítóak is lehetnek. Ezzel persze ma kábé senki sem foglalkozik.

 

Az alkoholizmus mint társadalmi probléma érdemi kezelése helyett sikerült ugyanis találni egy bűnbakot: az alkoholos befolyásoltság miatti közúti baleseteket. A zéró tolerancia tehát bármiféle alkoholstratégia helyett van!

 

Ugyan a két dolognak a minimálisnál is kevesebb köze van egymáshoz, mert az alkoholizmusban társadalmilag leginkább érintett rétegek jellemzően nem autóval járnak a kocsmába, illetve otthon isznak.

 

2. A sofőrök otthon ivása a zéró tolerancia miatt sajátos alkoholproblémákhoz vezethet​

 

Ha már az otthon ivás szóba került: nem tudok olyan célzott kutatásról, mely feltárná azt, hogy mennyiben erősíti az otthon alkoholizálást a volánnál tiltott alkoholfogyasztás, de ismeretségi körömben azt látom, hogy súlyosan.

 

A tiltott erjesztett gyümölcs fogyasztását ugyanis pont az alkoholizmus szempontjából legkevésbé veszélyes társas közegben tiltja a szabályozás: a magányos, illetve otthoni (lefekvés előtti) ivást favorizálja, ami nyilvánvalóan a legveszélyesebb az alkoholizmus szempontjából.

 

Lélektanilag van egy olyan perverz ivásra késztető tényező is, amit kifejezetten csakis a jelenlegi merev tiltás hoz be a képbe: a sofőr úgy érzi, a társaságban meg volt fosztva az ivás lehetőségétől és alig várja, hogy hazaérve gyorsan pótolja az elmaradt alkoholbevitelt. Nem kell mondani, milyen súlyosbító veszélyei vannak az ilyen frusztráció miatti kompenzációs ivásnak, kifejezetten a zéró tolerancia miatt!

 

A legfiatalabbak esetében ugyan a társaság közismerten lehet alkoholizálásra buzdító vagy akár kényszerítő tényező is, de ők megint az a réteg, akiket a zéró tolerancia a legritkábban érint, mivel a tinik jellemzően nem autóval járnak piálni, szórakozni. A diszkóbalesetekben meg a droghasználat legalább akkora vagy sokkal nagyobb veszélyfaktor náluk, mint az alkohol.

 

3. A zéró tolerancia pont nem alkalmas arra, hogy felelősségre tanítson​

 

Na, de jöjjön a zéró tolerancia jolly jokere, a mindig elhangzó fő érv: „Magyarországon az emberek olyan felelőtlenek mindenben, az ivásban is, hogy a jogalkotó nem bízhatja rájuk a döntést, úgysem ismernének mértéket.” És a másik: „Ha egy kis alkoholt is engedne a törvény, mindenki hajlamos lenne túllépni a limitet.” 

 

Abból, hogy ezt általánosan hangoztatják, leginkább az derül ki, a magyar polgárok mennyire nincsenek tisztában a törvények funkciójával, közelebbről a jog nevelő funkciójával. Ha ugyanis a cél az lenne, hogy a törvények felelősségre tanítsák az állampolgárokat, akkor nyilván erre legkevésbé az az idióta paternalista szemlélet alkalmas, ami ma érvényesül, és aminek ékes vagy inkább éktelen példája a zéró tolerancia.

 

Ha ugyanis nem adunk semmilyen felelősséget az állampolgároknak, hanem eleve kiskorúként kezelnek minket a törvények, akkor honnan a bánatból tanulhatnánk meg a felelősséget? Ha kötelezővé teszik a gumibugyit felnőtt korban is, akkor minek megtanulni a szobatisztaságot? De tényleg… senki sem érzi, mennyire abszurd ez az érvelés? Mi több, a gyakorlat sem igazolja, mert nincs szignifikánsan kevesebb alkoholbaleset azokban az európai országokban, ahol nem nulla a limit, mint abban az összesen négy uniós országban, ahol ma zéró tolerancia van: Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Romániában. Litvániában sokkal több a fejenként fogyasztott alkohol mint nálunk, mégsincs zéró tolerancia, ahogy a hozzánk minimum hasonlóan alkoholizáló Lengyelországban sem.

 

4. A mezőny, amiben a bor és a sör a legegészségesebb

 

Korábban egy témánkba vágó cikkben már részletesebben kitértem arra, hogy

 

milyen abszurd az alkoholproblematikát kizárólag a volán szempontjából vizsgálni mint társadalmi problémát, ahelyett, hogy szembenéznénk azzal, milyen súlyos közegészségügyi kérdéseket vet fel a jelenleg uralkodó bolti italkínálat összetétele.

 

Mert akkor kiderülne, hogy a minőségi borok vagy akár a kisüzemi sörök még a legegészségesebb italok közé tartoznak – ellentétben a piacot ma uraló szénsavas vegyipari löttyökkel (amiket érthetetlen okból üdítőnek hívnak – bár inkább vegyszerként kéne forgalmazni ezeket), a sokszor leginkább szintén cukrot és citromsavat tartalmazó „gyümölcslevekkel”, durván cukros és sokszor aromás szörpökkel, a kávéval, agyoncukrozott kakaóporokkal, nem is szólva az évtizedek óta nagyon egészségesként promózott tejről, aminek kétes élettani hatásairól számos vegán videó és tejlobbiktól független tanulmány alapján okulhatnánk – már ha felmerülne egyáltalán egy ilyen társadalmi vita szükségessége a jelenlegi durván egészségkárosító piaci gyakorlatok önfeledt folytatása helyett.

 

Külön érdemes megemlíteni a PET-palackos vizek problémáját: ugyan elvben ezeket is az egészséges italok közé kellene sorolnunk, de palackozásuk és szállításuk súlyosan környezetterhelő a csapvízhez képest, ezért ezek fogyasztása is káros.

 

Nincs a borhoz vagy alkoholokhoz hasonló boszorkányüldözés olyan durván egészségkárosító italok esetében, mint az úgynevezett „energiaitalok” (melyeknek már a neve is megtévesztő és tiltandó lenne) – pedig az európai átlagnál jóval demokratikusabban működő Dániában és Norvégiában például forgalmazni sem engedték a taurinos italokat közegészségügyi okokból, ahogy Franciaországban sem. Egyre több európai országban tiltják eladásukat a leginkább veszélyeztetett kiskorúaknak.

 

Nálunk ugyebár még a reklámozásuk tiltása sem merül fel, számos önmagában is aggasztó hatásuk ellenére. Jut eszembe: nagyon tudnak pörögni vele a legkevésbé tapasztalt sofőrök is, akik egymás után tolják magukba az energiagyilkos italokat, hogy ne aludjanak el hajnalig, de aztán mégis elalszanak a volánnál hazafelé… vagy túlpörgik a vezetést egy kanyarban, netán drogturbóval.

 

Az mennyire oké?

 

5. Mégis mi okozza a legtöbb autóbalesetet?

 

Ha komolyan akarunk beszélni a veszélyfaktorokról akár az autózás kapcsán, akkor ne álljunk meg félúton a legócskább zéró toleranciás bűnbakkeresésnél, hanem beszéljünk végre az igazi problémákról is, amelyeket eddig sikerült agyonhallgatni a közbeszédben (nem utolsósorban az alkohol mint bűnbak kizárólagos emlegetése miatt). Nézzük csak, mi következik annak a szintén jolly jokerként felhozott demagóg érvnek a logikájából, hogy „ha csak egy életet megmenthetünk a zéró toleranciával, már megérte”.

 

Vagy ugyanennek a támadó, agresszív változatából, miszerint „ha a zéró toleranciát eltörölnénk, akkor miattunk (illetve a megengedőbb alkoholkorlát miatt) halnának meg emberek”.

 

Mintha nem az autóvezetés okozná a balesetek 100 százalékát! Akkor miért nem azt tiltjuk be ennek az érvnek a logikáját követve?

 

Azzal menthetnénk meg a legtöbb életet… már ha valóban ez lenne a fő szempont! Persze szó sincs erről, csak ebben a velejéig korrupt rendszerben ócska demagógiával próbálták egészen másra terelni a társadalmi vitát, mint ami a legnyilvánvalóbb baleseteket okozó faktor.

 

Belegondol egyáltalán bárki, hogy ebben a pillanatban is halnak és rokkanak meg emberek világszerte autóbalesetekben úgy, hogy egy csepp alkoholt sem fogyasztott a sofőr? Azzal mind nem kell érdemben foglalkoznunk, pusztán azért, mert megtaláltuk az esetek egy töredékért felelős alkoholt mint bűnbakot?

 

De még az is eléggé félrevezető közhely, hogy az alkoholfogyasztás kizárólag negatívan befolyásolhatná a vezetést! Ugyan kevés célzott kutatás van a témában, de nem véletlenül jött elő a zéró tolerancia 2008-as (!) bevezetése idején is az szakmai érvként a nulla limit ellen, hogy kis mennyiségben az alkoholfogyasztás akár javíthatja is a vezetési képességeket. Azt persze senki egy percig nem tagadta, hogy bizonyos limit felett milyen súlyos veszélyei lehetnek annak a közlekedésben, amikor már kimondottan ittasságról kell beszélni.

 

Bár halkan megjegyezném, hogy aki vezetett már holtfáradtan és álmosan nagyobb távolságokra is, az saját tapasztalatból tudhatja, mennyivel veszélyesebb úgy vezetni akár 2-3 pohár bor utáni vezetéssel összehasonlítva (ami persze szintén nem ajánlatos).

 

Hogy mi a jogi különbség? Az, hogy a volánra már-már ráalvó sofőr felelősségrevonását megkövetelő specifikus jogszabály nincs – miközben az összehasonlíthatatlanul kevésbé veszélyes fél pohár bor utáni vezetésre is súlyos szankciókat ír elő a törvény, mérlegelési opciók nélkül. Bravó! Hasonló problematika a droghasználat a volánnál, aminek üldözése korántsem olyan általános, mint amennyire terjed a jelenség és amilyen veszélyes.

 

6. Ami tényleg felér egy cserbenhagyásos gázolással

 

Mikor fog végre az autós lobbik által agymosott társadalom érdemben elszámolni azzal, hogy ma már egyértelműen evolúciós zsákutcának bizonyult a szénhidrogén alapú közlekedés egész globális rendszere, ami nagyban hozzájárul nemcsak a klímaválsághoz, hanem az olajért vívott háborúkhoz és felsorolhatatlanul sok jövőnket felemésztő gyakorlathoz, ami erre a szénhidrogén alapú életformára jellemző.

 

A témában kicsit is tájékozott, épelméjű emberek ezt ma már nem tagadhatják. Nem mintha az autógyártó lobbik által újabban promózott elektromos motorok és brutálisan környezetterhelő akkumulátoraik zöldebb és fenntarthatóbb technológiát jelentenének… Ideje lenne belátni, hogy az autózást illetően nem a balesetek sokasága jelenti végső soron a legnagyobb veszélyt, hanem inkább az, hogy ezzel

 

a szénhidrogén alapú életformával globálisan egy bolygót gázolunk el – cserbenhagyással. Nemcsak emberek és állatok millióit gázolja el az autósok tömege, hanem összességében a jövőnket gázoljuk halálra az autózással.

 

De ennek globális veszélyeiről ma szinte senki sem beszél.

 

Ott vannak helyette olyan bűnbakok, mint a részegen gázoló sofőr, aki persze elítélendő, de legkevésbé sem menti fel a bolygót globálisan legázoló autósokat egyéni és kollektív felelősségük alól! Ideje lenne a földi életet súlyosan veszélyeztető magatartásokat kriminalizálni.

 

Nem azok gázolják halálra és hagyják cserben ezt a bolygót, akik barátaikkal kulturáltan borozgatnak, hanem azok, akik önmagukkal elégedetten akár „színjózanul” beülnek az autójukba és kéjesen nyomják a gázt, ahogy a csövön kifér, akár tök fölöslegesen furikázva, az autózás „öröméért”, mintha nem lenne holnap…

 

És így tényleg nem is lesz.

 

A szerző filozófus, borkereskedő. Vitáznál vele? Igazat adnál neki? Ide írj! Olvass még Kardos Gábortól az Azonnalin! 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezzel nemcsak a Fidesz, de az Európai Néppárt frakciójának egyik legbefolyásosabb politikusa is távozik az uniós politikai színtérről.

Úgy tudjuk, azért, mert nem lehetett a párt jelöltje 2022-ben.

Polgárpukkasztó amerikai standup, afrikai lecsó, halhatatlan videójáték: itt a novemberi Fasza Dolgok, az Azonnali havonta megjelenő mindenajánlója. 100 százalékban lockdown-kompatibilis tippek!

Hüvelykujjával felfelé mutatva szelfizett az elhunyt labdarúgóval egy argentin férfi és két társa. Halálos fenyegetéseket is kaptak,
most szabadkoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Méghozzá egyhangúlag. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás