Balatoni borászok és vendéglátósok a zéró tolerancia lazítása mellett

A Balatoni Kör szerint a zéró tolerancia nem pótolja egy komolyabb alkoholstratégia hiányát, ők EU-sztenderd 0,5-ös véralkoholszintet vezetnék be itthon is, szigorúbb közúti ellenőrzések mellett.

Noha a Kormányzati Tájékoztatási Központ lekeverte Nagy Istvánt, miután az agrárminiszter társadalmi vitát ígért Villányban egy borfesztiválon a zéró tolerancia esetleges lazításáról,

A számos balatoni vendéglátóst és borászt tömörítő Balatoni Kör szóvivője, egyben az Azonnali állandó szerzője, Kardos Gábor eljuttatott az Azonnalinak hét pontot a témában, ami szerintük a zéró tolerancia feloldása kapcsán fontos. Ezeket alább közöljük.

+ + +

„A Balatoni Kör üdvözli, hogy Nagy István agrárminiszter társadalmi párbeszédet kezdeményezett az alkohollal szembeni zéró tolerancia felülvizsgálatára. Egy ilyen komoly téma nagy figyelmet és alapos megfontolást igényel, több szempont komplex figyelembevételével. A Balatoni Kör a társadalmi párbeszéd szigorúan szakmai folytatása iránt elkötelezetten hét pontban foglalja össze az eddig mellőzött fő szempontokat.

1. Közúti halálozásai adataink a zéró tolerancia ellenére is rosszabbak

Jelenleg az EU 27 országából csak négyben van zéró tolerancia (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia), de közúti halálozási adataink ennek ellenére sajnos rosszabbak, mint a legtöbb uniós országé, ahol magasabb az alkohol limit. A kilenc legjobb eredményt elért országból nyolcban a legmagasabb (0,5) limit van érvényben. A zéró tolerancia országainak halálozási rátája az EU-átlagnál rosszabb, Romániáé pedig a legrosszabb mind közül, ami az emberéletek megóvását illeti.

Javasoljuk, hogy az EU-sztenderd (0,5-ös véralkohol) legyen hazánkban is irányadó, viszont akár szigorítsák a szankciókat azoknál, akik ezt meghaladó alkohollal vezetnek, illetve vizsgálják és büntessék sokkal keményebben a drogok hatása alatti vezetést, aminek az aránya folyamatosan nő évek óta. Az összképet torzítva a drogbalesetek adatai az alkohollal egy kategóriában jelennek meg a statisztikákban, amin szintén indokolt mielőbb változtatni.

2. Rendes alkoholstratégia kell, nem zéró tolerancia

A közvélekedésben ma az alkohol veszélyeire adott egyedüli állami válaszként tartjuk számon a zéró toleranciát. A közúti baleseteket okozó alkoholos befolyásoltság ne legyen többé olyan bűnbak, melynek elítélése elfedi azt, hogy az alkoholizmust nem kezeljük kellő következetességgel minden szinten, mint társadalmi problémát.

Itt kell megjegyezni: az alkoholizmusban társadalmilag leginkább érintett rétegek jellemzően nem autóval járnak kocsmába, illetve otthon isznak – a mai zéró tolerancia már csak ezért sem pótolja a hiányzó alkoholstratégiát.

3. Több felelősség, szigorúbb fellépés

A polgárokat felelősségre csak akkor taníthatjuk a jog eszközeivel, ha nem vesszük el tőlük teljesen a mérlegelés felelősségét azzal, hogy egy fröccsöt sem ihat meg senki. Ugyanakkor nem lehet az a fő társadalmi üzenete a feloldásnak, hogy mostantól már szabad inni vezetés előtt, ezért indokolt lehet egyúttal szigorúbban fellépni azokkal szemben, akik visszaélnek a jog által nekik megadott új felelősséggel.

4. Az egészség és az ökológia mint szempont

Különösen a fiatalok körében a tömény szeszek fogyasztása, az energiaitalok divatja, sőt akár a szénsavas „üdítők” tömeges fogyasztása külön-külön is sokkal nagyobb közegészségügyi és társadalmi problémát jelent a minőségi borok fogyasztásánál, nem is beszélve a drogokról. Nem szabad az alkoholproblematikát kizárólag az autóvezetés szempontjából vizsgálni mint társadalmi problémát, ahelyett, hogy szembenéznénk azzal, milyen súlyos közegészségügyi kérdéseket vet fel a jelenleg jellemző italkínálat összetétele.

Az italfogyasztásban és a reklámokban is dominálnak a nagyon cukros-szénsavas, mesterséges anyagokból, sőt vegyszerekkel készített italok, melyek egészségtelenségére minden dietetikus felhívja a figyelmet, illetve külön említendő, hogy több uniós országban is közegészségügyi okokból tilos az energiaitalok forgalmazása. A bor tisztán szőlőből készül, ezért a jelenlegi italkínálatban legfeljebb a frissen préselt 100 százalékos gyümölcslevek és a víz tekinthetők egészségesebb italnak – utóbbiak PET-palackos tömeges forgalmazása azonban súlyosan környezetterhelő. A reklámozás szabályozásában is a közegészségügyi és ökológiai szempontokat szükséges irányadóvá tenni.

5. Egy minimális alkohol még segíthet is  

Az sem egyértelmű, hogy a kis mértékű alkoholfogyasztás kizárólag negatívan befolyásolhatná a vezetést. Ugyan kevés célzott kutatás van a témában, de aligha véletlenül jött elő a zéró tolerancia 2008-as bevezetése idején is az szakmai érvként a nullás limit ellen, hogy kis mennyiségben az alkoholfogyasztás akár javíthatja is a vezetési képességeket. Azt persze senki egy percig sem tagadja, hogy bizonyos limit felett milyen súlyos veszélyei vannak a közlekedésben.

6. Az alkoholizmus igazi veszélye

Pont az alkoholizmus szempontjából legkevésbé veszélyes társas közegben tiltja a mai szabályozás az ivást, amivel a magányos, illetve otthoni, lefekvés előtti ivást favorizálja, márpedig nyilvánvalóan ez a legveszélyesebb ivás az alkoholizmus szempontjából. Mielőbb szükséges célzott kutatásokkal feltárni ennek káros mellékhatásait. Nem kizárt, hogy ezek a hátrányok akár meg is haladhatják a zéró tolerancia hívei által mindig kiemelt nyereségeket, de hitelesen és megalapozottan csak akkor tudjuk mindezt megítélni, ha célzott kutatások tárják fel a valós helyzetet.

7. Autózni eleve veszélyes

Végül, de nem utolsósorban: a magyar közösségi életben évszázadok óta meghatározó szerepet tölt be a borkultúra, ami identitásunk és gasztronómiai kultúránk elidegeníthetetlen része. Nem indokolt és e tekintetben kifejezetten káros, ha ezt teljes tilalom sújtja bármilyen téren, sőt: bűntudatot keltenek vele kapcsolatban, mintha az autózás miatt valami rossz és bűnös dolog lenne barátainkkal kulturáltan borozni, ami pedig a magyar közösségi kultúra meghatározó része. Inkább arra kéne végre felhívni a társadalom figyelmét, hogy az autózás mindig veszélyes lehet, józanul vezetve is. A részeg sofőrök kétségkívül megoldandó problémájára szűkítve a kérdést súlyos hiba megfeledkezni arról, hogy a legtöbb balesetet mégiscsak józan sofőrök okozzák. Ideje beszélni tehát az autózás közúti és környezeti veszélyeiről az alkoholtól függetlenül is.

A Balatoni Kör ezzel a hét ponttal igyekszik hozzájárulni a régóta elmaradt társadalmi párbeszéd felelős és szakmai alapú folytatásához.”

+ + +

A témáról a héten az országgyűlési képviselőket is megkérdeztük: