Először tudnak leszakadni az orosz hálózatról, és olajat küldeni az Unióba.
Amióta február 24-én kitört az ukrán-orosz háború, kevesen intettek be olyan látványosan Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, mint kazah kollégája, Kaszim-Zsomart Tokajev. A beintések közül ráadásul nem egy különösen kínosra sikeredett, legalábbis orosz szemszögből, úgyhogy az utóbbi időben egyre többen találgatják, vajon mire készülnek a kazahok.
Az orosz és belarusz sportolók nem is indulhattak idén, de az orosz teniszszövetség vezetője szerint így is ők nyertek idén.
A Fradi BL-selejtezőmeccsre előtt mutatták be a távoli ázsiai ország klubjainak furcsa helyzetét, amik valójában nem is annyira furcsák.
Moszkva számára rendkívül érzékeny terület a Kaukázus és Közép-Ázsia. Nem csoda, hogy már a Szovjetunió felbomlása után inkább kevesebb, mint több sikerrel, de folyamatosan próbált a Kreml valamilyen együttműködést tető alá hozni. Harminc év alatt a legközelebb a Kollektív Biztonsági Szerződés (KBSZSZ) tag Belarusz, Örményország, Kazahsztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán került Oroszországhoz, ezért érdemes megnézni, milyen az ukrajnai invázió megítélése a kvázi „szövetségeseknél”.
„Putyin bármire képes, elmegy hozzád, lenáciz, aztán elveszi a szülőföldedet” – fakadt ki az Azonnalinak az egyik Almatiban élő kazah. Ők most nagyon szurkolnak Ukrajnának, mert ahogy a Balti államok, ők is attól tartanak, hogy az ott élő orosz kisebbségre hivatkozva Putyin előbb-utóbb beront az országukba, és véres háború lesz.
Az alagutakban rekedtek a metrószerelvények, megálltak a sífelvonók, egy repülőteret biztosan le kellett zárni, a közlekedési lámpák kikapcsoltak.
Szijjártó Péter Kazahsztánnal kapcsolatos korábbi nyilatkozatára kértünk reakciót Gulyás Gergelytől a Kormányinfón.
A szlovák miniszterelnök ennek a szolgálatába állítaná a V4-et is, cseh kollégája szerint az EU- és a NATO tagság az alapja országaik minden más kapcsolatának. A közös sajtótájékoztatójukon nem úszták meg, hogy Orbán Viktor is szóba kerüljün.