Ukrajnától fog az EU akkumulátor-nyersanyagokat vásárolni, hogy csökkentse a függését Kínától

Az EU akkumulátorgyártó nagyhatalom akar lenni, ezért stratégiai megállapodást kötött Ukrajnával. A megállapodás az Ukrajnát elkerülő orosz-német gázvezeték miatti ukrán bevételkiesést is mérsékelné.

Július 12-én utazott az Európai Bizottság egyik alelnöke, a szlovák Maroš Šefčovič Ukrajnába, hogy találkozzon többek között az ukrán miniszterelnökkel, Denisz Smihallal.

A találkozó apropóját az adta, hogy az EU és Ukrajna régóta tárgyal arról, hogy stratégiai megállapodást kössenek az ukrán nyersanyagok importjáról, illetve további együttműködésekről a zöld és a digitális technológiák terén. 

A megállapodás mindkét fél számára fontos:

míg Ukrajna így valamennyire csökkentheti a bevételkiesésést az Északi Áramlat 2 miatt, az EU azt szeretné elérni, hogy csökkenjen a kitettsége Kína felé.

Az EU ugyanis az akkumulátorok alapanyagait többnyire Kínától szerzi be: az Euroactiv szerint az EU-ba érkező alapanyagok 98 százaléka az ázsiai orszgból származik. Azonban az EU-ba importált 30 nyersanyag közül 21 megtalálható Ukrajnában is, így ha a kínai függőséget nem is teljes mértékben, de valamennyire csökkenteni tudná az EU.

„Úgy gondoljuk, hogy Ukrajna nagyon értékes partner lehet az egész ellátási láncban, amelyet az egész Európai Unióban építünk” – jelentette ki Šefčovič, de azt is hozzátette, hogy segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy összehangolja a környezetvédelmi és bányászati előírásait, hogy az megfeleljen az uniós kritériumoknak. A Bizottságnak ugyanis eltökélt célja, hogy az EU legyen a világ legzöldebb akkumulátorgyártója 2023-tól kezdve, és ebbe beleértik a kitermelést és a szállítást is. 

A megállapodás értelmében az EU még 750 ezer eurónyi támogatást is – azaz kicsivel kevesebb mint 267 millió forintot – ad Ukrajnának,

hogy ezzel segítsék az átállást. De mostantól ukrán cégek, egyetemek és kutatóintézetek is pályázhatnak az EU-s Horizon Europe programra, aminek keretében az EU többek között 125 millió eurónyi (közel 44,6 milliárd forintnyi) adófizetői pénzt osztana szét akkumulátor-kutatásra, illetve több mint egymilliárd eurót (356 milliárd forintot) a hidrogéntechnológiák fejlesztésére. 

Signed and sealed!

The EU is allocating an additional €750,000 in technical assistance to support capacity building in #Ukraine on #rawmaterials and #batteries - a figure set to increase next year.

It will help us implement our ???????????????? newly launched strategic partnership. pic.twitter.com/YqQt3n6JaD

— Maroš Šefčovič???????? (@MarosSefcovic) July 13, 2021

A megállapodás megkötését követően az azt aláíró EB-alelnök, Šefčovič Twitterén azt írta, hogy a megállapodás erősíti az EU és Ukrajna közötti politikai kapcsolatokat, és új lehetőségeket teremt mind az EU-tagállamok területén, mind az Ukrajnában működő cégek számára. 

Ezzel szemben Ukrajnának azért előnyös a megállapodás, mert az Oroszország és Németország között húzódó Északi Áramlat 2-nek nevezett földolajvezeték építését a augusztus végén fejeznék be, és még idén üzembe is helyeznék. Ez Ukrajnára nézve azt jelentené, hogy

Oroszország immáron az ukránokat megkerülve is tudna gázt szállítani Európába, ami miatt az ukránok elesnek a tranzitdíjtól,

bár Putyin rezsime gyakran így is elzárta a csapokat Ukrajna felé, hogy így helyezzen nyomást a posztszovjet államra.

Utóbbi téma a lassan visszavonuló német kancellár, Angela Merkel és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij találkozóan is szóba került. 

Merkel akkor azt ígérte Zelenszkijnek, hogy Németország továbbra is vásárolni fog majd olyan orosz nyersanyagokat, amelyek Ukrajnán keresztül érkeznek majd.

Zelenszkij a találkozón arról beszélt, hogy a következő ún. normandiai formátumú találkozón – azaz, amikor az orosz és ukrán elnök mellett a francia elnök és a német kancellár is részt vesz a találkozón – az Északi Áramlat 2 ügyével is foglalkozniuk kell majd, ugyanakkor a sajtótájékoztatón az ukrán elnök újságírói kérdésre elmondta, hogy szerinte Németország tényleg fontosnak tartja Ukrajna energiabiztonságát.

Germany really cares about the energy security of Europe & Ukraine. But ???????? must have the EU and particularly ???????? guarantees in this area. Hence, the #NS2 issue should be on the agenda of the next meeting in the #Normandy format. Stated this at a meeting with Mrs. Merkel in Berlin. pic.twitter.com/sAZrx7JlvI

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 12, 2021

Ennek ellenére amint megkezdi az Északi Áramlat 2 a működését, Ukrajna nagy bevételtől esik majd el, amit a mostani megállapodás lenne hivatott valamilyen mértékben mérsékelni, bár ehhez még sok a tennivaló: mint arra az ukrán miniszterelnök felhívta a figyelmet, az ukrán cégeknek növelni kell a kapacitásaikat, illetve a nyersanyag-kitermelés biztosítása érdekében privatizálnák is a most részben állami fenntartású cégeket.

Šefčovič egyébként megígérte az ukrán miniszterelnöknek, hogy Ukrajnára partnerként tekint, és az elkövetkezendő napokban a megállapodás geopolitikai vetületeit is átbeszélik.

De hogyan teljesít Ukrajna Zelenszkij elnöksége alatt? Sikerülhet-e megoldani az ukrajnai konfliktust? Szakértő elemez!

NYITÓKÉP: Denisz Smihal ukrán miniszterelnök és az Európai Bizottság alelnöke, Maroš Šefčovič tartják fel a július 13-án aláírt megállapodást. FOTÓ: Denisz Smihal / Twitter