Annak ellenére, hogy egy mindössze 1,9 milliós országról beszélhetünk, Észak-Írországot kifejezetten nagy figyelem övezi mostanság: a május 5-i választás után ugyanis nehezen tud dűlőre jutni a leendő kormányt vezető nacionalista Sinn Féin és az unionista DUP, ami miatt a brit, az ír és az amerikai kormány mellett még az Európai Bizottság is az ország politikai helyzetével foglalkozik. De miért nehéz kormányt alakítani, és miért érdekli ez az északírek mellett a fél nyugati világot?

Hiába mondott le Johnson brexitügyi minisztere, az ő feladatait átvevő külügyminiszter, Liz Truss is a brexitmegállapodás áttárgyalását szeretné elérni az EU-tól. Miközben az EU leginkább a gazdasági érdekeit próbálja védeni, Johnsonéknál a gazdaság mellett politikai okai is vannak a nyomásgyakorlásnak.

Egyre hangosabban és élesebben kritizálja a konzervatív-populista Boris Johnson által vezetett brit kormány az Európai Uniót, amiért szerintük az EU nem hajlandó módosítani a több évig tárgyalt brexitmegállapodáson. A felek között a vita odáig fajult, hogy Johnsonék már azzal fenyegetőznek: egyoldalúan felmondják az egyezmény bizonyos pontjait. De mik a főbb problémák? Mi lehet a megoldás? És mi a célja mindezzel Johnsonnak? Elmagyarázzuk!

Az EU akkumulátorgyártó nagyhatalom akar lenni, ezért stratégiai megállapodást kötött Ukrajnával. A megállapodás az Ukrajnát elkerülő orosz-német gázvezeték miatti ukrán bevételkiesést is mérsékelné.

A cél az lenne, hogy a tagállamok teljes munkaidőben a jövő kihívásaival foglalkozó minisztereket nevezzenek ki – ettől azonban még nagyon messze vagyunk.

Annak ellenére, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak tavaly év végén sikerült megállapodnia a brexit utáni kapcsolatokról, még mindig gondterhelt a kapcsolat: az Európai Bizottság már perrel fenyegeti a Johnson-kormányt. De mi a baj, ha elvégre sikerült megállapodniuk? Miért nem olyan egyszerű betartani a brexitmegállapodást? És mi köze van mindehhez az Egyesült Államoknak? Elmagyarázzuk!

Csütörtökön találkozott az Európai Bizottság alelnöke, Maroš Šefčovič és a brit kormány képviselője, Michael Gove, hogy megoldást találjanak a brexit következtében kialakult észak-írországi problémákra. A tárgyalás hiába tartott péntek hajnalig, érdemi megoldás csak később várható. Ugyanakkor a felek elkötelezettek az északír protokoll betartása iránt.

Eljöttek az Európai Parlamentbe az EU csúcsvezetői, hogy megmagyarázzák a dealt, amit az Európai Parlament spitzenkandidatjainak félresöprésével hoztak létre az uniós tagállamok vezetői. A Tanácsot vezető lengyel Tusk a dealből kimaradt zöldeket győzködte, a deal nagy vesztese, a Juncker helyett beszélő szlovák Šefčovič az előző bizottságot dicsérte. Miközben a Fidesz bevédte, az Európai Parlament többsége alaposan és keményen lehordta a két másik uniós intézményt.

A szocialista politikus megválasztását a cseh kormányfő szerint a V4-ek és Olaszország akadályozták meg, Babiš a csúcsjelölti rendszer bukását nagy sikerként értékeli.

Úgy tűnik, teljesen elengedte a magyar kormánypárt a csúcsjelölti rendszert: külsős bizottsági elnökjelöltet és magas rangú V4-es tisztségviselőt szeretne a magyar külügyminiszter.