A koronavírus-járvány miatt ünnepelhetnek a magyarellenesek Romániában, az RMDSZ „nem kussolhat”

A koronavírus a román politikában mindent felforgatott: a választási részvétel történelmi mélységekbe süllyedt a vasárnapi parlamenti választásokon, a posztkommunista PSD a kormány félresikerült járványkezelése miatt törhetett az élre, egy új magyarellenes párt pedig vírustagadók szavazataival robbanhatott be a parlamentbe. Volt és jelenlegi RMDSZ-es politikussal és bukaresti politológussal értékeltük, mi történt vasárnap a romániai választásokon.

A vasárnapi parlamenti választások eredményei teljesen felforgatták a belpolitikai helyzetet Romániában. Ugyan a Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta a legtöbb szavazatot, de többséget nem tudtak szerezni, így kevés az esélye annak, hogy kormányra kerüljenek. Ráadásul bekerült a parlamentbe egy olyan szélsőségesen nacionalista párt is, amilyen a Nagy Románia Párt 2008-as kiesése óta nem volt a román törvényhozásban. 

Egy egykori és egy jelenlegi RMDSZ-es politikust, illetve egy bukaresti politológust kérdeztünk a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jövőjéről és a választás eredményeiről.

Mindenki maradjon otthon – de szavazni azért mégis lehet

Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-es képviselő az alacsony részvételi arányt emelte ki, mint a vasárnapi választás legfontosabb tanulságát. Bár szerinte a rekordalacsony, 31,84 százalékos részvételben a járvány is biztosan szerepet játszott, ezt nem lehet kizárólag a vírusnak betudni – a kampány során ő egyfajta dühöt érzett az emberekben a járványügyi korlátozások közepén azért is megtartott választások miatt.

„Én mondtam az embereknek, hogy ne az RMDSZ-szel szemben nyilvánítsák ki ezt a dühöt, mert nem mi ragaszkodtunk a választások megtartásához december hatodikán” – mondta a Kolozs megyei parlamenti képviselő, akinek úgy tűnik, ismét biztosítva van képviselői mandátuma a következő négy évre a román képviselőházban. Claudiu Tufiș bukaresti politológus szerint is a korlátozások és a megtartott választás közötti feszültségre hívta fel a figyelmet. Szerinte az emberek azt furcsállhatták, hogy

Az emberekben Tufiș szerint ez keltett visszatetszést, és inkább maradtak otthon.

Jobboldali-liberális kormány jöhet

A poszkommunista-nacionalista PSD váratlan győzelmének fő okaként az egykori RMDSZ-es Eckstein-Kovács a kormányzó Nemzeti Liberális Párt rossz járványkezelési menedzsmentjét jelölte meg. A kolozsvári jogász szerint három dologban kellett volna okosabbnak lennie a kormánynak:

+ az iskolák bezárásával kapcsolatban, amit a lakosság nagyon rossz néven vett,

+ a Nemzeti Liberális Párt ortodox egyházhoz fűződő rendezetlen viszonyával kapcsolatban, ami az utóbbi időben nem volt éppen a legfényesebb, hiszen a kormány az utóbbi időben erősen korlátozta a Román Ortodox Egyház (BOR) búcsús ünnepeit (emiatt Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje burkoltan a kormány megbuktatásával is fenyegetőzött).

+ a piacok bezárásával kapcsolatban, ami a termelőknek és a fogyasztóknak is tekintélyes részét elfordította a PNL-től.

Eckstein-Kovács Péter szerint az ultranacionalista AUR „karanténba lesz téve” a román parlamentben – de ha nem így lenne, akkor a Szociáldemokraták és az AUR eredményei összesen sem elegendőek ahhoz, hogy a két párt koalíciós kormányt alakíthasson, ezért az alternatíva az, hogy a Nemzeti Liberális Pártnak, a román Momentumként is emlegetett USR-PLUS-szal és az RMDSZ-szel kell koalícióra lépnie.

Claudiu Tufiș politológus szerény jobbközép kormánytöbbséget lát előre, amely a nemzeti liberális PNL-ből, a liberális-technokrata USR-PLUS-ból, a konzervatív-nacionalista PMP-ből és az RMDSZ-ből állna. A politológus viszont szkeptikus ezzel a lehetséges új többséggel szemben, hiszen Romániában sok politikus gyakran vált pártot, és elképzhelhető, hogy a PSD később megpróbálhatja „megvásárolt képviselőkkel megbuktatni a kormányt”.

Új magyarellenes párt a bukaresti parlamentben

Az AUR sikeres szereplése kapcsán Csoma Botond arról beszélt, hogy a szociológusok számára is érdekes kihívás lehet annak a megvizsgálása, hogy minek köszönhető az AUR bejutása a román parlamentbe.

„Talán ez a választások legnagyobb meglepetése. Sok minden benne van ebben a történetben.

– mondta a képviselő.

A Kolozs megyei RMDSZ-es azt is elmondta: a nacionalista réteg sem a román politikusok köréből, sem a választok köréből nem tűnt el.

Az AUR szavazói között a kőkemény ortodoxok és a vírustagadók mellett ott lehetnek a fociultrák is, akiket tavaly az Úzvölgyében láthattunk, ahol a pártvezető George Simion is oroszlánrészt vállalt a balhéból, véli a parlamenti képviselő, aki szerint „heterogén szavazóbázisa lehet az AUR-nak”.

Ecstein-Kovács Péter is azon az állásponton van, hogy hogy mostanáig a román pártok kötött a nacionalista képviselők szépen fel voltak osztva, és minden pártban megvoltak a nacionalista elemek, és az AUR ezt most szépen egységbe fogta. A kolozsvári jogász úgy véli, az AUR sikere annak köszönhető, hogy sikerült megszólítaniuk egy olyan választói csoportot, akik a Szociáldemokrata Párt helyett szívesebben szavaztak rájuk, akik eléggé rendszerellenesen léptek fel az utóbbi időben.

A bukaresti politológus, Tufiș az AUR-ral szemben az ideális megoldásnak egy nemzeti egységkormányt létrehozását tartaná. Ez szerinte gesztus értékű lenne, mivel „a régebbi pártok ezzel a gesztussal határolhatnák el magukat az AUR-tól, és kifejezhetnék azt, hogy nincs helye a szélsőségeknek a kormány közelében."

A kolozsvári jogász szerint az AUR a jövőben egyfolytában napirenden fogja tartani a magyarkérdést, ellene fognak szavazni a magyarokat érintő törvényeknek, és egyelőre nem könnyű megmondani azt sem, hogy az RMDSZ mit tehet azért, hogy ne kerüljön folyton az AUR támadásainak kereszttüzébe.

Azt fogja csinálni, hogy védekezik a maga módján” – mondta.

Csoma Botond egyébként arra számít, hogy az AUR bekerülésével felerősödnek az ultranacionalista hangok a román parlamentben, a párt pedig nem csak az RMDSZ-t fogja támadni, hanem azokat a parlamenti pártokat is, akik együttműködnek az RMDSZ-szel.

Mi történhet a következő hetekben?

A román politikában egyébként megszokott az is, hogy a pártok képviselőket és szenátorokat csábítanak át egyik pártból a másikba, hogy parlamenti pozíciójukat erősítsék. Csoma Botond azonban nem tarja most valószínűnek azt, hogy lennének olyan PSD-sek, akik átmennének most a PNL-be csak azért, hogy nagyobb legyen a jobboldali-liberális többség, és könnyebb legyen a kormányalakítás. Eckstein-Kovács szerint a „PSD felállt a padlóról” a választások után, és bár az utóbbi időben láttunk nagy mozgásokat a politikai pártok között, de

Más forrásaink szerint a koalíciós tárgyalások nagyon kemények lesznek: mivel mind a PNL, mind az USR PLUS tisztában van azzal, hogy a másik semmit sem ér nélküle, ezért a minisztériumok tekintetében akár a falig is elmennek majd, ami azt jelenti, hogy a legfontosabb minisztériumokat, mint a pénzügyminisztérium vagy az igazságügyminisztérium, mindkét párt magának akarja majd.

A két párt ráadásul úgy fog kormányozni közösen, hogy közben az ellenfelet látják egymásban:

A PNL célja tehát az lesz, hogy kormányon gyengítse az USR-t, hogy uralni tudja a jobboldali térfelet, Dan Barnáék célja pedig az, hogy növekedni tudjanak – ezt pedig leginkább a PNL kárára tudnák megtenni. Az RMDSZ-nek ebben a helyzetben nem sok lapot osztottak, nem véletlen, hogy Kelemen Hunor vasárnap este elütött minden olyan kérdést, ami a kormányalakításra vonatkozott.

NYITÓKÉP: Románok Egyesüléséért Szövetség/Facebook