+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba
2020. október 27. kedd, 15:05
A román kormány csak szigorításokkal engedte megünnepelni a román ortodoxok egyik legfontosabb ünnepét, ezért Daniel pátriárka figyelmeztette őket, hogy '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Daniel pátriárkánál, a Román Ortodox Egyház fejénél is kezd betelni a pohár, már ami a román kormány járványügyi korlátozásait illeti. Kedden a romániai ortodoxok Baszarabovi Szent Démétriosz búcsús ünnepét ülték Bukarestben, azonban a járványügyi korlátozások miatt a hatóságok nem engedélyezték, hogy a román fővároson kívül máshonnan is érkezzenek zarándokok a búcsúra, a megjelenteknek pedig be kellett tartaniuk a legalább másfél méteres távolságot egymástól. A szentmisét is csak nyílt téren végezhették a bukaresti patriarchátus udvarán, ahol a koronamentes időkben csak nyáron miséznek, és a híveknek maszkot kellett viselniük.

 

Daniel pátriárka a búcsús szentmisén elmondott prédikációjában felemlegette, hogy 1989. október 27-én sem engedélyezte az akkori kommunista rezsim, hogy a román ortodoxok megüljék Baszarabovi Szent Démétriosz ünnepét, és tiszteletüket róják le annak csontjainál, amit ereklyeként őriznek Bukarestben, s lám, rá alig két hónapra meg is bukott a rendszer. (Erre papíron lesz is alkalma a most kormányzó nemzeti liberálisoknak: decemberben rendezik ugyanis meg a parlamenti választást Romániában. Igaz, a közvélemény-kutatások a kormánypárt óriási győzelmét jelzik előre, és az is igaz, hogy van addig hátra még egy jó hónap.)

 

„A jámbor Szent Démétriosz megfizetett ezért, néhány hónap múlva a kommunista rendszer megbukott. Isten nem engedi, hogy csúfot űzzenek belőle. Ő hosszan tűrő, de igazságos”

 

– mondta prédikációjában a román ortodox egyház feje. Az egyházfő szavai eléggé fenyegetően hangzanak, mégpedig azért, mert a Román Ortodox Egyház gyakorlatilag a koronavírus-járvány romániai megjelenése óta harcban áll a hatóságokkal, mivel azok olyan szigorító intézkedéseket vezettek be, amelyet az ortodox egyház egyes tagjai rossz szemmel néztek, és előfordult, hogy nem is tartottak be.

 

A MISE HELYSZÍNE: A ROMÁN ORTODOXIA KÖZPONTJA BUKAREST BELVÁROSA FÖLÖTT EGY DOMBON. FOTÓ: BRITCHI MIRELA / WIKIMEDIA COMMONS

 

Ilyen volt például, amikor tavasszal a Fekete-tenger partján található Konstancán a járványügyi szabályokra fittyet hányva a helyi ortodox püspök hagyományos módon áldoztatta meg a híveit, ami annyit jelent, hogy a hitük szerint Krisztus testévé átváltoztatott, majd felkockázott kenyeret

 

egyazon aranykanálból tette be az összes áldozó hívő szájába.

 

Ezt a gyakorlatot rá pár hétre Kolozsváron is megismételték, annak ellenére, hogy a helyi közegészségügyi hatóságok és a kormány alá tartozó Kolozs megyei prefektusi hivatal is arra kérte az ortodox papokat, hogy a járvány miatt hagyjanak fel a hagyományos áldoztatási módszereikkel. A kolozsvári ortodox püspökségtől akkor azt a választ kapták, hogy ők szívesen felhagynának vele, de a hívek ragaszkodnak hozzá. Az áldoztatások miatt kialakult helyzetről az Azonnali is közölt egy részletes cikket.

 

Az ortodox egyház búcsús ünnepei már nem először ugrasztják egymásnak a Román Ortodox Egyházat és a román kormányt, akik békeidőben mindig nagyon jól kijönnek egymással attól függetlenül, hogy éppen a baloldali Szociáldemokrata Párt vagy a jobboldali Nemzeti Liberális Párt vezeti az országot. A román társadalom hagyományosan Európa legvallásosabb társadalmának számít. Egy 2019-ben elvégzett közvélemény-kutatás szerint a románok 55 százaléka bizonyult mélyen vallásosnak. Így nem csoda az sem, hogy Romániában a politikai pártok hagyományosan jó kapcsolatokat ápolnak az egyházakkal.

 

Az ortodox egyház rendkívül jól tud mozgósítani egy-egy szavazáskor, így a mindenkori román kormány igyekszik is a kedvében járni.

 

Legutóbb egyébként éppen az egyik legnagyobb román ortodox zarándoklaton, Szent Piroska (Sfânta Parascheva) ünnepén csaptak fel az indulatok az ortodox hívők és az állami hatóságok között. Ezen az ünnepen több százezer, az ország minden részéről összesereglett hívő keresi fel a moldvai Jászvásár (Iași) városát, hogy annak püspöki templomában megcsókolhassák a szent koporsóját. Az ünnep végén kisebb tüntetés is kialakult a helyszínen: a hívők összetűzésbe keveredtek a csendőrökkel, akik nem akarták beengedni őket a szent koporsójához, hogy leróják a kegyeletüket. A részletekről az Azonnali is írt.

 

Daniel pátriárkáról egyébként felmerültek korábban olyan hírek, hogy a diktatúra évei alatt együttműködött a román titkosrendőrséggel, a hírhedt Szekuritátéval. Bár 2007-ben a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) egy igazolást állított ki arról, hogy a pátriárka nem volt besúgó,

 

ez valójában csak azt jelenti, hogy a Szekuritáté irattárában nem maradt nyoma a múltjának,

 

így felmerült a gyanú, hogy a pátriárka által írt jelentéseket az 1989-es romániai forradalom ideje alatt megsemmisítették.

 

A 13. században élt bolgár származású Baszarabovi Szent Démétriosz nagy népszerűségnek örvend a Román Ortodox Egyházban, az ünnepnapja, október 27-e pedig az egyik legnagyobb román ortodox ünnepnek számít. A Bukarestben ereklyeként őrzött csontjai legutóbb akkor szerepeltek az országos médiában, amikor azokat áprilisban a moldovai Neamț megyében hordozták körbe autóval, hogy a szent segítséget nyújtson a vírus leküzdésében.

 

Nytókép: Daniel pátriárka (középen) szertartást celebrál a havasalföldi Prahova megyében / Wikipedia 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás