Honnan szerzett Magyarország 2,5 milliárd eurónyi hitelt, és mit akar vele kezdeni?

A miniszterelnök szerint Magyarország önállóan is meg tudja oldani azokat a fejlesztéseket, amikre az európai helyreállítási csomagból lenne pénz. Honnan van a 2,5 milliárd eurós hitel, amiről Orbán Viktor beszélt péntek reggel a Kossuth rádióban, és kiválthatja-e a helyreállítási csomagot? Elmagyarázzuk!

Orbán Viktor a szokásos pénteki Kossuth rádiós interjújában arról beszélt, hogy Magyarországon a következő évekre tervezett beruházások akkor is megvalósulnak, ha nem lesz megegyezés a koronavírus miatti helyreállítási csomagról. A miniszterelnök szerint ez egyébként is csak hitel, azt pedig Magyarország is fel tud venni, sőt fel is vett: Orbán elmondta, hogy

Honnan a pénz?

A hitel, amiről a miniszterelnök beszél, a november 12-i szokásos devizakötvény-kibocsátásból származik: az Államadósság Kezelő Központ közleménye szerint Magyarország 1,25-1,25 milliárd euró értékben bocsátott ki tíz- illetve harmincéves futamidejű kötvényeket. Mit jelent ez? A kötvénykibocsátás tulajdonképpen hitelfelvétel: a kötvényt megvásárló befektető pénzt ad kölcsön az államnak, aki majd rendszeresen fizeti neki a kamatot és a futamidő végén visszatéríti a kölcsönvett összeget is.

Ilyen kötvénykibocsátás évente több alkalommal is történik, és gyakran az a célja, hogy ebből fizessék vissza a hamarosan lejáró korábbi hiteleket. A november 12-i kötvénykibocsátásból befolyó összeget is az általános finanszírozási célok mellett a 2021. évi devizalejáratok előfinanszírozására tervezi felhasználni az ÁKK a részletesebb közleménye szerint. 

Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője az Euronews-nak nyilatkozva azt mondta, ezzel a kötvénykibocsátásal Magyarország már kimondottan a vétóra készülhetett, vagyis lehett az a hitelfelvétel célja, hogy Orbán Viktor bebiztosította magát arra az esetre, ha a megegyezés elhúzódása miatt késnének az uniós kifizetések.

Másként látja Medve-Bálint Gergő politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, akit telefonon kérdeztünk arról, lehet-e köze a hitelfelvételnek a költségvetés és a helyreállítási alap körüli vitákhoz. A politológus nem zárja ki a kormányzat részéről az ilyen stratégiai gondolkodásmódot, de úgy gondolja: 

A politológus szerint a hitelfelvétellel inkább a válság miatt meggyengült hazai gazdaságnak igyekszik mozgásteret csinálni a kormány.

Ez azért nem ugyanaz

Ugyanakkor a Magyarország által felvett hitelt maga Orbán Viktor állította szembe a helyreállítási csomagból származó forrásokkal. A miniszterelnök szerint a helyreállítási alapból származó pénz ugyanúgy hitel, mint a Magyarország által önállóan szerzett források, azonban ez a párhuzam több szempontból sántít.

+ A helyreállítási alap egy része vissza nem térítendő támogatás, bár annyiban valóban hasonlít a hitelre, hogy a közös büdzsébe majd több pénzt kell miatta befizetni. A helyreállítási alap másik része hitelként hívható le.

+ A helyreállítási alapból származó összeg nem növeli az adott ország államadósságát, a devizakötvény-kibocsátásból származó összeg viszont természetesen igen.

+ A most rendelkezésre álló, hitelfelvételből származó 2,5 milliárd eurós összeghez képest szintén a helyreállítási alapból vissza nem térítendő támogatásként 7,6 milliárd euróra lenne jogosult Magyarország, ami a Portfolio számítása szerint nettó 5 milliárd eurót jelentene, ha leszámítjuk belőle a közös büdzsébe 2027-ig emiatt befizetendő többletet.

Medve-Bálint Gergő is hangsúlyozta az Azonnalinak: az az összeg, amihez a helyreállítási alapon keresztül férne hozzá Magyarország, sokkal kedvezőbb feltételekkel lenne lehívható, mit egy piaci hitelfelvétel. Medve-Bálint szerint ezeket a forrásokat azért kockáztatja Magyarország, mert

és ez az, ami ellen Magyarország és Lengyelország valójában tiltakoznak.

Mit jelent ez a vétó ügyében?

Magyarország ugyanakkor kifejezetten jó pozícióból tud forrásokat szerezni a piacról: bár 2020-ban az államadósságon belül jelentősen növekedett a devizaadósság aránya, az állam még mindig inkább forintban van eladósodva a saját lakosságának irányába, vagyis még mindig alacsony a kockázata annak, hogy a forint gyengülő árfolyama miatt Magyarországnak nehézségei támadnak a devizaadósság finanszírozásával.

Magyarország adósbesorolásának kilátásait szeptember végén stabilról pozitívra módosította a Moody’s hitelminősítő, miközben az azóta majdnem 370-es euróárfolyamig is gyengülő, majd 359-re visszaerősödő forint sem utal különösebben súlyos gazdasági problémákra.

Medve-Bálint szerint a magyar gazdaságot ezzel együtt is megviselte a koronavírus-járvány miatti válság, így Magyarországnak is érdeke a megegyezés, főleg a költségvetés ügyében, a helyreállítási alap fő kedvezményezettjei ugyanis inkább az EU déli tagállamai – magyarázta a politológus az Azonnalinak.

Arra a felvetésünkre, hogy a miniszterelnök a hitelfelvételre való hivatkozással üzenhette-e azt, hogy Magyarországnak nem sürgős a megegyezés, és akinek sürgősek a források, azoknak kell engedni, Medve-Bálint azt válaszolta, hogy ez egy valóban jól hangzó elmélet, de ő továbbra is úgy látja, hogy a miniszterelnök által említett hitelfelvételnek

A politológus – ahogy azt a hétfői nekünk adott interjújában is elmondta – úgy látja: az Európai Tanácsban hamarosan megegyezés születik a büdzséről és a helyreállítási alapról.

Ha többet akarsz tudni róla, hogy mi köze az EU-s költségvetésnek a jogállamisági mechanizmushoz, és mi van egész pontosan az utóbbiban, ide és ide kattints!

NYITÓKÉP: Európai Unió Tanácsa / Facebook