A koronavírus ellenére is úgy néz ki, május 4-én megkezdődnek az érettségik. Ráadásul március közepétől zárva az iskolák, így a felkészülés jóval nehezebb. Az Azonnalin úgy próbálunk segíteni, hogy az érettségik előtti héten naponta közzéteszünk egy-egy próbafeladatsort, amit az adott tárgy szakértői állítottak össze, és amivel tesztelheted, hogy állsz. Harmadikként íme, egy középszintű feladatsor történelemből!
Pontosan egy hét múlva tartják a történelemérettségit, így most az Azonnalin ebből a tárgyból tesztelheted a tudásod. A próbafeladatsor összeállítására az Azonnalin is rendszeresen publikáló Bárány Balázs történelemtanárt kértük fel. A teszt után esszéfeladatok következnek: utóbbiakhoz csak megoldási szempontokat, kulcsszavakat adtunk meg.
A teljes feladatsor megoldására az érettségin 180 perced lesz. Az Azonnalin az érettségivel ellentétben továbbra is tegeződünk.
+++
PRÓBAFELADATSOR A KÖZÉPSZINTŰ TÖRTÉNELEMÉRETTSÉGIHEZ
I. RÉSZ: EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK
1. A feladat az athéni demokráciával kapcsolatos. Jelöld meg az ábra tanulmányozását követően az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! (elemenként 1 pont, összesen 4 pont)
+ Az athéni demokrácia legnagyobb hatalommal rendelkező testülete a népgyűlés volt.
+ Az esküdtbíróság tagjait szakértelemmel rendelkezők személyek közül sorsolták.
+ A cserépszavazás célja az volt, hogy egy veszélyes személyt ideiglenesen eltávolítsanak a közösségből.
+ Minden athéni lakosnak volt esélye hivatalt viselni.
igaz, hamis, igaz, hamis
2. A feladat a magyar államalapítással kapcsolatos. Csoportosítsa Géza fejedelem és Szent István király intézkedéseit. Jelöld G-vel, ami Géza, I-vel ami István uralkodására jellemző, M-mel ami mindkettőre! (elemenként 1 pont, összesen 4 pont.)
+ ... bevezette a tizedet.
+ ... lányait a környező országokba adta férjhez.
+ ... leverte a lázadó törzsfőket.
+ ... püspökségeket szervezett.
I, G, M, I
3. A következő feladat a középkori várossal kapcsolatos. Válaszolj a kérdésekre a forrás és ismereteid alapján! (elemenként 1 pont, összesen 3 pont)
„Ha pedig valaki idegen az említett városba költözik, ott egy évet és egy napot eltölt, és ezenközben senki azzal nem vádolta és rá nem bizonyította, ő maga pedig be nem vallotta, hogy előzőleg szolgaállapotú volt, a többi polgárral közös szabadságot élvezzen; halála után pedig hagyatékával senki úgy ne bánjon, mint a szolgákéval szokás […].” (II. Frigyes kiváltságlevele Goslar város részére; 1219)
a) Melyik társadalmi csoport számára volt előnyös ez a kiváltság?
b) Melyik középkori mondás írja le leginkább ennek a kiváltságnak a tartalmát?
+ Város határán kívül koldus a bíró.
+ A városi levegő szabaddá tesz.
c) Milyen más kiváltságokat kaphatott még a középkorban egy város? Említs meg kettőt!
a) jobbágyok, szolgák
b) A városi levegő szabaddá tesz.
c) pl. vásártartás, vámmentesség, árumegállító jog, adófizetés egy összegben
4. A következő feladat a reformációval kapcsolatos. Válaszolj a kérdésekre a térkép és saját ismereteid alapján! (Használd a történelmi atlaszt a megoldáshoz!) (elemenként 1 pont, összesen 4 pont)
a) Mely felekezetek elterjedése volt jellemző a térképvázlat által jelölt területeken?
b) Melyik volt az a katolikus szerzetesrend, amely a reformáció visszaszorítására jött létre?
a) 1. anglikán, 2. evangélikus/lutheránus, 3. református/kálvinista
b) jezsuita/Jézus Társasága
5. A következő feladat a török kiűzéséhez kapcsolódik. A történelmi atlasz és ismereteid segítségével javítsd ki a szöveg három hibáját! (összesen 6 pont)
1685-ben Kara Musztafa nagyvezír megostromolta Bécset, de a várost Lotharingiai Károly és Sobieski János seregei felmentették. A siker hatására XI. Ince pápa védnöksége alatt I. Lipót német-római császár és magyar király, Lengyelország és Velence részvételével létrejött a Szent Szövetség, melynek célja az volt, hogy a törököt kiűzze Magyarországról. A szövetség seregei 1686-ban visszafoglalták Pestet és felszabadították a Dunántúlt. A háború utolsó győzelmét 1697-ben Savoyai Jenő aratta Zentánál. A háborút lezáró békét 1699-ben Karlócán kötötték meg.
1. hiba: 1685, javítás: 1683;
2. hiba: Szent Szövetség, javítás: Szent Liga;
3. hiba: Pestet, javítás: Budát
6. A feladat a 19-20. század politikai eszméihez kapcsolódik. A források és saját ismereteid segítségével oldd meg az alábbi feladatokat! (összesen 3 pont)
„Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete. […] Minden eddigi társadalom története osztályharcok története. Szabad és rabszolga, patrícius és plebejus, báró és jobbágy, céhmester és mesterlegény, egyszóval: elnyomó és elnyomott folytonos ellentétben álltak egymással, szakadatlan, hol palástolt, hol nyílt harcot vívtak, olyan harcot, amely mindenkor az egész társadalom forradalmi átalakulásával vagy a harcban álló osztályok közös pusztulásával végződött […].” (Részlet a Kommunista kiáltványból)
a) Nevezd meg a fenti szövegrészlet szerzőit!
b) Az első világháború után melyik országban jutottak hatalomra az itt leírt eszmerendszer képviselői?
c) Mikor ért véget ez a fajta államberendezkedés a fenti országban?
a) (Karl) Marx, (Friedrich) Engels
b) Oroszországban (a Szovjetunió nem elfogadható, mert akkor még ez az állam nem létezett).
c) 1991
7. A feladat a 19. századi magyar történelemhez kapcsolódik. Nevezd meg a képen látható politikusokat! A felsorolt információkról döntsd el, hogy melyikükhöz kapcsolható! Ennek alapján tüntesd fel a neveknél a megfelelő betűjeleket!
A) Hitel
B) Kiegyezés
C) Védegylet
1. Kossuth Lajos: C;
2. Deák Ferenc: B,
3. Széchenyi István: A
8. A következő feladat a Horthy-korszakhoz kapcsolódik. (elemenként 1 pont, összesen 4 pont)
a) A grafikonok alapján válaszd ki a helyes állításokat az alábbiak közül!
1. A gazdaság súlypontja a nehéziparra helyeződött át az I. világháború után.
2. A mezőgazdasági termelés a világháborús vereség és a területvesztések következménye.
3. A magyar gazdaság a világválság után is dinamikusan tudott továbbfejlődni.
4. A nemzeti jövedelem legnagyobb részét a Horthy-korszakban a textilipar tette ki.
5. A villamosenergia-termelés az I.világháború után több mint duplájára nőtt.
b) Ki volt az a miniszterelnök, akinek a nevéhez a trianoni békeszerződés aláírása után a gazdasági konszolidáció köthető?
c) Milyen intézkedések fűződnek ezzel kapcsolatban a nevéhez? Nevezz meg kettőt!
a) A következő állításokat kellett aláhúzni: 2, 4, 5.
b) Bethlen István
c) Pl. népszövetségi kölcsön felvétele, pengő bevezetése, gazdasági szerkezetváltás /kevésbé nyersanyagigényes ipar kiépítése (elektrotechnika, vegyipar), Magyar Nemzeti Bank létrehozása
9. A feladat a II. világháború befejezéséhez kapcsolódik. Ismereteid és a forrás segítségével válaszolj az alábbi kérdésekre! (elemenként 1 pont, összesen 6 pont)
„A pillanat alkalmas volt rá, hogy dologhoz lássunk, ezért azt mondtam [Churchill Sztálinnak]: Jussunk előre a balkáni ügyekben. Az Önök seregei Romániában és Bulgáriában vannak. Nekünk érdekeltségeink, képviseleteink és ügynökeink vannak ott. Ne keresztezzük jelentéktelen ügyekkel egymás útját. Ami Nagy-Britanniát és Oroszországot illeti, mit szólna hozzá, ha önöknek kilencven százalékos túlsúlyuk volna Romániában, nekünk ugyancsak kilencven százalékunk Görögországban, Jugoszláviában pedig fele-fele arányban osztoznánk? Miközben ezt fordították, egy fél ív papírra felírtam: Románia Oroszország 90% a többiek 10%, Görögország Nagy-Britannia 90% Oroszország 10% (az USA-val egyetértésben), Jugoszlávia 50-50%, Magyarország 50-50%, Bulgária Oroszország 75% a többiek 25%. Az asztalon odacsúsztattam Sztálin elé, aki közben meghallgatta a fordítást. Pillanatnyi szünet következett: Sztálin akkor fogta a kék ceruzáját, vastagon kipipálta a feljegyzést, majd visszacsúsztatta felénk. Az egész nem tartott tovább, mint amennyi idő alatt most leírom. […]
Ezután hosszabb szünet állt be. A papírlap az asztal közepén hevert. Végül így szóltam: Nem gondolja, hogy meglehetősen cinikus dolog volna azt a benyomást kelteni, hogy csak úgy félvállról vesszük ezeket a több millió ember sorsát eldöntő dolgokat? Égessük el ezt a papírt! Ne, tartsa csak meg – mondta Sztálin.” (Churchil: A második világháború, 1953)
a) Melyik ország nem szerepel a felsorolásban azok közül, amelyek később szovjet érdekszférába kerültek?
b) Nevezzen meg egy országot, amely esetében a százalékos megállapodás megváltozott!
c) Ki döntött erről?
d) Az alábbi helyszínek közül melyeken tartottak találkozót a szövetségesek vezetői a háború során? Húzza alá a megfelelőket!
+ Washington
+ Potsdam
+ Teherán
+ Moszkva
+ Jalta
+ London
+ Varsó
a) Lengyelország
b) pl. Magyarország
c) Sztálin
d) Potsdam, Teherán, Jalta
10. A következő feladat Kádár-korszakkal kapcsolatos. A karikatúra és saját ismereteid segítségével válaszolj az alábbi kérdésekre! (elemenként 1 pont, összesen 3 pont)
a) Melyik gazdaságpolitikai intézkedéshez kapcsolódik a fenti karikatúra? Húzd alá a helyes választ!
+ Új gazdasági mechanizmus bevezetése
+ Háztáji gazdálkodás engedélyezése
b) A fenti karikatúra hogyan kívánja népszerűsíteni az intézkedést?
c) Melyik évben vezették be a fenti intézkedést? Húzd alá a helyes választ!
+ 1956
+ 1968
+ 1989
a) új gazdasági mechanizmus bevezetése
b) Pl. azt sugallja, hogy a vállalatok igazgatói nagyobb döntési jogkörrel bírnak ezentúl.
c) 1968
11. A feladat az Európai Unió 2013-2019 közötti működésével kapcsolatos. Melyik intézményre vonatkoznak az alábbi állítások? Állapítsd meg ismereteid és az ábra segítségével! (elemenként 1 pont, összesen 3 pont)
a) Az Európai Unió legfőbb döntéshozó szerve.
b) A tagállamok mindegyike egy-egy tagot küld ide, aki valamilyen szakterületért felelős.
c) Tagjait a tagállamok polgárai választják meg.
a) Európai Unió Tanácsa
b) Európai Bizottságc) Európai Parlament
12. A feladat a háztartások pénzügyeivel kapcsolatos. Mire használhatók fel az alábbi hiteltípusok? Írd a megfelelő válasz betűjelét a hiteltípusok mellé! (elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont)
A) Szabadon felhasználható
B) Áruvásárlás
C) Lakásvásárlás, felújítás
D) Gépjárművásárlás
Hiteltípusok:
+ Áruhitel
+ Gépjárműhitel
+ Személyi kölcsön
+ Lakáshitel
áruhitel: B, gépjárműhitel: D, személyi kölcsön: A, lakáshitel: C
II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK
A következő feladatok közül kettőt kell kidolgoznod:
+ egy, az egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladatot és
+ egy, a magyar történelemre vonatkozó hosszú feladatot.
A feladatok témái:
13. Az iszlám kialakulása és főbb jellemzői (rövid)
14. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (rövid)
15. Károly Róbert gazdaságpolitikája (hosszú)
16. A trianoni békeszerződés (hosszú)
Tanulmányozd figyelmesen a feladatokat! Csak a szabályosan kiválasztott feladatok értékelhetők. A feladatmegoldások után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító tanár állapítja meg. A feladatok közül csak a választott kettőt dolgozd ki!
13. A feladat az iszlám és az arab világ történelmére vonatkozik. Mutasd be a források és saját ismereteid segítségével az iszlám vallás kialakulását és fontosabb vonásait! Használd a középiskolai történelmi atlaszt is! (16 sor)
„[A böjt ideje] a ramadán hónap, amikor a Korán mint útmutatás [első ízben] küldetett le az emberek számára, s [nyilatkoztatott ki] az útmutatás és a megkülönböztetés nyilvánvaló bizonyítékai gyanánt. Aki közületek e hónap idején [a maga helyén] jelen van, az böjtölje végig! Ha pedig valaki beteg, vagy úton van, akkor [azonos] számú napig [kell böjtölnie]! Allah könnyebbséget akar nektek, nem pedig nehézséget. Töltsétek hát be [az előírt napok] számát és magasztaljátok Allahot azért, hogy az igaz úton vezérelt benneteket! Talán [még] hálásak lesztek.” (Korán, 2. szúra)
„Végezzétek el a zarándoklatot és az ’umrát [kis zarándoklat] Allahnak! Ha akadályozva lennétek, akkor [engesztelésképpen ajánljanak föl] áldozati állatot, ami könnyen előteremthető nektek!” (Korán, 2. szúra)
„Allah az egyetlen és örök isten. Nem nemz, és nem nemzették, és egyetlen lény sem hasonló hozzá.” (Korán, 112. szúra)
Nevek és helyszínek: Mohamed, Allah, Arab-félsziget, Mekka, Medina
Fogalmak, szakkifejezések: próféta, Korán, iszlám, zsidó, keresztény, monoteizmus, szent háború (dzsihád), böjt, zarándoklat
Évszám: 622
14. A feladat az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatához kapcsolódik. Mutasd be a forrás segítségével, hogyan tükröződnek a nyilatkozatban felvilágosodás alapvető eszméi! (16 sor)
1. Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak. A társadalmi megkülönböztetések csak a közhasznosságon alapulhatnak.
2. Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás.
3. Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzettől származik. Semmilyen testület, semmilyen egyén sem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered.
4. A szabadság azt jelenti, hogy minden megtehető, ami másnak nem árt: ennélfogva minden ember természetes jogai gyakorlásának csak olyan korlátai vannak, amelyek a társadalom más tagjai számára is biztosítják ugyanezen jogok élvezetét. Ezen korlátokat csak a törvény határozhatja meg.
5. A törvény csak a társadalom számára ártalmas cselekedetek tiltására jogosult. Mindazt, amit a törvény nem tilt, nem lehet megakadályozni, és senkit sem lehet arra kényszeríteni, amit a törvény nem rendel el.
(Részlet az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából)
Nevek és helyszínek: Franciaország, Párizs, (Rousseau, Montesquieu)
Fogalmak, kifejezések:
szabadságjogok: élethez való jog, törvény előtti egyenlőség, vallásszabadság, sajtószabadság, tulajdonhoz való jog;
népfelség elve; hatalmi ágak szétválasztása; felvilágosodás
Évszám: 1789
15. A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájával kapcsolatos. Mutasd be a források és ismereteid segítségével, hogy Károly Róbert milyen bevételi forrásokkal rendelkezett! Válaszodban térj ki a külkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre is! (32 sor)
„... a nemesek bármelyikének földjein és birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését, és nem tagadják meg feltárásukat, [...] a földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelem [urbura] harmadrészét is kapják meg, teljességgel örökre.” (Károly Róbert oklevele)
„Elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyben szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni [...] a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara haszna címén, előbb említett kamarának 18 dénárt a kamarák ispánjának kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.” (Károly Róbert dekrétuma)
„Az országunkban közeledő kereskedőknek [...] hogy dolgaitokkal és áruitokkal jőve, [...] a harmincadot megadjátok, egész országunkban szabadon és biztonságban jöhettek-mehettek embereitekkel, királyi hitünkre.” (Oltalomlevél az idegen országokból érkező kereskedőknek)
Nevek és helyszínek: Károly Róbert, (Nekcsei Demeter), (III. András), Körmöcbánya, Besztercebánya, Selmecbánya, Bécs, Visegrád
Fogalmak, szakkifejezések: regálé, bányamonopólium, bányabér/urbura, pénzverés, aranyforint, vámok (harmincadvám), kapuadó
Évszámok: 1301, 1308-1342
16. A feladat a trianoni békeszerződéshez kapcsolódik. Mutasd be a források és ismeretei alapján a békeszerződés főbb határozatait! Mutasd be a nagyhatalmak és a nemzetiségek szempontjait, törekvéseit is! Használd a középiskolai történelmi atlaszt! (32 sor)
„79. cikk. A jelen Szerződés által megállapított határain kívül, Magyarország a maga részéről lemond az Európán kívüli területekre vonatkozó mindazokról a jogokról, igényekről és kiváltságokról, amelyek a volt Osztrák-Magyar Monarchiát vagy szövetségeseit esetleg illették, továbbá lemond mindazokról a jogokról, igényekről és kiváltságokról, amelyek őt bármely címen a Szövetséges és Társult Hatalmakkal szemben esetleg megillették.
104. cikk. A magyar hadsereg katonai erőinek összessége nem haladhatja meg a 35 000 főt, beleértve a tiszteket és a pótkeretek csapatait is.
117. cikk. A jelen Szerződés életbelépését követő három hónapon belül a Magyarországon található és megengedett mennyiséget meghaladó minden fegyvert, lőszert és hadianyagot, ideértve a repülő-elhárítás mindennemű eszközét, tekintet nélkül származására, ki kell szolgáltatni a Szövetséges és Társult Főhatalmaknak.” (Részletek a trianoni békeszerződésből)
Nevek és helyszínek: Párizs, Versailles, Trianon, Osztrák-Magyar Monarchia, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Apponyi Albert, Teleki Pál, (Clemenceau, Wilson), Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Románia, Ausztria
Fogalmak, szakkifejezések: antant, központi hatalmak, békediktátum, etnikai határok, gazdasági korlátozások, katonai korlátozások, népszavazás, vasútvonalak
Évszámok: 1914-1918, 1920. június 4.
Ha még jobban elmélyednél a trianoni békeszerződés témájában, hallgasd a Trianon 100 podcastunk eddigi részeit az Azonnalin: hamarosan, még a töriérettségi előtt új résszel is jelentkezünk!
Töltsd le a teljes feladatsort egyben ITT, a megoldókulcsot pedig ITT!
Csütörtökön és pénteken az angollal és a földrajzzal, mint az Azonnali által választott nyelvvel és tárggyal folytatjuk. Ha kipróbálnád magad magyarból és matekból is, ide és ide kattints!
+++
A feladatsorhoz használt források:
+ A korábbi évek központi érettségi feladatsorai
+ Száray Miklós: Történelem 9-12. Nemzeti Tankönyvkiadó (Forrásközpontú Történelem-sorozat)
+ Bádonyiné Nagy Ilona - Rákos Magdolna - Varga Magdolna: 12 próbaérettségi történelemből (középszint - írásbeli). Maxim Kiadó
+ Arcanum Digitális Tudománytár
NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.