Ötszáz évvel ezelőtt foglalta el Szulejmán szultán „Magyarország kulcsát”, Nándorfehérvárt. Az ezt követő bő másfél évszázadban az Oszmán Birodalom igyekezett minden fontosabb hódítását e nagy győzelem napjára, augusztus 29-ére időzíteni. Nyolc alkalomból ötször ez be is jött nekik – lássuk melyek ezek!

Sztójay Döme altábornagy 1944-ben mintegy fél évig volt miniszterelnök, ezalatt gyakorlatilag kérdés nélkül kiszolgálta a megszálló német csapatokat. Ekkor indult meg a magyarországi zsidók gettósítása és deportálása, emellett pedig növelték a keleti fronton harcoló magyar katonák számát. A háború után a népbíróság Sztójayt golyó általi halálra ítélte. Pere azonban nemcsak róla, hanem az egész Horthy-korszakról szólt.

A régi korok eseményeiről és uralkodóiról számtalan szájhagyomány, hamisított krónika és oklevél született. Bár ezek jó részét a történészek már cáfolták, néhány még a mai napig tartja magát. Augusztus huszadika alkalmából az Azonnali összegyűjtötte az öt legismertebb tévhitet az államalapítás korából, melyekről mindenki úgy gondolja, hogy igazak.

Egy szerb festő és egy magyar katonatiszt 1921-ben saját államot próbált meg létrehozni Dél-Magyarországon. A száz éve indult és bő egy hétig fennálló fantomköztársaság egyike volt annak a tucatnyi kísérletnek, melyek az első világháború után születtek Európa-szerte, és annyi ideje sem volt, hogy saját pénzt nyomtasson.

1961-ben az NDK úgy döntött, hogy fizikai akadályt gördít az országból kivándorolni szándékozó állampolgárok elé. Ennek érdekében kezdték el építeni a berlini falat, ami nemcsak a helyi lakosságot, hanem az egész világ közvéleményét is sokkolta. A német fővárosért azonban sem keleten, sem nyugaton nem akart senki háborút indítani, a fal pedig hamarosan a hidegháborús szembenállás szimbólumává vált.

Száztíz éve született a huszadik századi magyar történelem egyik legeredetibb politikai gondolkodója, Bibó István. Bár nevét számtalan intézmény, utca és park viseli, munkássága mégis zárványként van jelen a köztudatban. Születésnapja jó alkalom arra, hogy újra elővegyük és olvasgassuk műveit. Ajánlónkban öt írását mutatjuk be kedvcsinálóként.

1961. augusztus 4-én, 71 éves korában hunyt el a második Magyar Köztársaság első miniszterelnöke és köztársasági elnöke, a Független Kisgazdapárt vezéralakja, Tildy Zoltán református lelkész. Jó és rossz kompromisszumokkal teli életútja jól mutatja, hogy a viharos huszadik században milyen sors várt arra, aki ragaszkodott a demokratikus értékekhez.

1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a forintot, felváltva ezzel az addigra már rekordmértékben elinflálódott pengőt. De honnan ered a neve? Kinek a képe szerepel rajta a leghosszabb ideje? Milyen hibák vannak a rajta a mai napig?

1921. július 29-én a müncheni Hofbräuhaus emeletén található sörcsarnokban új vezért választott a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt. A jelenlévő tagság – egyetlen ellenszavazattal – Adolf Hitler személye mellett döntött. A leszerelt osztrák őrvezető ezzel megkezdte menetelését a hatalom felé.

2011. július 22-én pokolgép robbant Oslo belvárosában. Amíg a rendőrség a merénylet körülményeit vizsgálta, addig annak végrehajtója már messze járt. Másfél órával később egy szigeten bukkant fel, ahol táborozó fiatalokra kezdett el lövöldözni. Norvégia történetében ez volt a legsúlyosabb békeidőben elkövetett támadás, ami az egész világot megrázta.