A magyar abortusztörténet jóval viharosabb volt, mint a nálunk nyugodtabb évszázadot maguk mögött tudó népeké.
A politika által foglyul ejtett történelmi emlékezetünkben nem mindig emlékszünk meg azokról, akik fontos szerepet töltöttek be egy esemény kapcsán. 1848 és az 1867-es kiegyezés kapcsán pedig egy megkerülhetetlen szereplő Nyáry Pál, akiről vélhetően idén is csak szülőfalujában fognak megemlékezni.
1848-ban egészen más forradalom söpört végig Európán, mint amilyen a 18. század végén Franciaországban tombolt.
A Horthy-kormányzat jóváhagyásával 1938-ban egy szedett-vedett, bűnözőkből, huligánokból álló „önkéntes csapat” akarta elfoglalni Kárpátalját, de az akció nem csak balul sült el, még Hitlert is felbőszítette.
Semmi értelmes dologról nem lehetett beszélni, csak a „zsidókérdés” tartotta lázban a képviselőket.
Mit árul el egy antiszemita miniszter naplója a világháború alatti sajtóról és a közgondolkodásról?
Egy Magyarországon is nemrég megjelent könyv miatt estek egymásnak történészek: szerintük ugyanis nem megalapozott kijelenteni, ki árulta el a náciknak a család rejtekhelyét.
Lassan el kéne kezdeni megérteni, hogy nem egyéni őrületről szólt az egyházból kiugrott nyilas tömeggyilkos története.
1955-ben még Magyarországon és Argentínában is mindenki meg volt győződve arról, hogy a hazája focija, a saját válogatottja a legerősebb a világon. 1958-ban azonban kiderült, hogy ez már nincs így. Argentin-magyar párhuzamos futballtörténet, második rész.