Akit zavar a kijárási korlátozás, az szavazhat a Fideszre! Szabó Tímea az Azonnalinak

Miért követel a Párbeszéd szigorúbb kijárási korlátozást, mikor eddig az Orbánék általi jogkorlátozástól féltették az országot? Kapott-e akkora tapsot valaha a Párbeszédben, mint most a Fidesztől a parlamentben? Félti-e a koronavírus-válságtól a Mészáros Lőrinc szállodájában dolgozó takarítókat? És tényleg egy új klímavédelmi esély-e a koronavírus-járvány? Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke mondja el az Azonnalinak. Nagyinterjú.

Örül annak, hogy megtapsolták végre a fideszesek a parlamentben?

Szerintem nem ez a lényeges kérdés, hanem az, hogy a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak-e a Házban. Úgy tűnik,

Sőt, Kövér házelnök a legelemibb kötelességének sem tett eleget, annak, hogy – bár kértem is – engedje befejezni a taps miatt befejezetlen mondatot. 

Párbeszédes rendezvényeken szokott ekkora tapsot kapni, vagy eleve nincs akkora tagság, mint amekkora a Fidesz-frakció a parlamentben?

Nyilván van akkora a tagságunk.

És tapsolnak is?

Nem az a dolguk, hogy bejöjjenek tapsolni a parlamentbe.

Térjünk rá a tapsot kiváltó felszólalásra: hogyan mossa le magáról azt, amivel a kormányoldal támadja, miszerint sajnálja a szájmaszkokat a határon túli magyaroktól?

A kérdésfeltevés már önmagában hamis állítást fogalmaz meg, ezzel kapcsolatban én már perlem az Origót és az összes többi lakájmédiát. Fogalmazzuk meg a kérdést eggyel tisztességesebb formában, a beszédemben egy szóval sem hangzott el, hogy nem támogatom a határon túliaknak juttatott maszkokat és más adományokat. A határon túli magyarok támogatása teljesen rendben van. A mondatom első felében elkezdtem sorolni a határon túli városokat, illetve megyéket, a második fele pedig már nem tudott elhangozni, mert a tapssal belémfojtották a szót.

Ez úgy hangzott volna, hogy rendben van, hogy oda már megérkeztek a maszkok, csak – országgyűlési képviselőként nekem kötelességem megkérdezni ezt is – mi van azzal az állítólagos húszmilliós készlettel, amit itthon még mindig nem sikerült kiosztani a kórházaknak, háziorvosi rendelőknek, patikákban? És ha már: miként lehetséges, hogy Észak-Macedóniától Szerbiáig mindenhová ingyen küldünk maszkokat, a magyarországi önkormányzatoknak pedig fizetniük kell értük?

A kérdésünk a kormány online propagandájára vonatkozott, ahol reflexió/korrekció nélkül terjesztik továbbra is azokat a mémeket, amelyeken az ön arcképe szerepel a negatív üzenettel – perelni ugyanis csak a hírt elferdítő lapokat fogja.

Sem jogilag, sem politikailag nem feladatom a különböző mémekkel foglalkozni. Engem a választók – megjegyzem, az Óbuda-Békásmegyer egyéni választókerületből jutottam be a parlamentbe a harmadik ciklusomban, nem az MSZP listájáról – azzal a feladattal küldtek a parlametbe, hogy ellenőrizzem a kormány munkáját, szóvátegyem azokat az anomáliákat, amiket az emberek tapasztalnak. A felszólalásaimban nem a saját véleményemet, hanem azon milliók szenvedését, véleményét, panaszait mondom el, akik hozzánk eljuttatják ezeket, illetve akikét látjuk.

Akkor sem dolga foglalkozni mémekkel, ha egyértelműen a Fideszhez köthető Facebook-oldalakon támadják önt velük a már perelt kormánymédia üzeneteinek további butításával?

A kormány szándékosan hergeli az embereket egy el nem hangzott, valótlan állítással. A legnagyobb fegyverük a gyűlöletkeltés, a társadalmi csoportok közötti szakadékok mélyítése – ezért kapóra jött nekik ez az alkalom. Így ugyanis el tudják fedni a valós problémákat: hogy harmincezer idős, beteg, magatehetetlen embert elküldtek a kórházakból, közülük otthon többen meg is haltak. Ahogy arról is, hogy az Orbán Viktor által bejelentett gazdasági mentőcsomagnak csúfolt intézkedéssorozat Európában GDP-arányosan a legalacsonyabb összegű. Arra számítanak, hogy az emberek nem látják majd a valóságot, ha a gyűlöletkeltéssel elterelik másra a szót.

Ön beszélt már arról, hogy már csak azért is értelmetlen önt támadni a határon túli magyarok elleni gyűlölettel, mert három nagyszülője is – ha jól emlékszünk – székelyföldi...

Nem székelyek, erdélyiek. Egyébként épp ez a baj a fideszes oldallal: azt gondolják, hogy a határon túliak magyarságtudata nagyon mély, ezért rögtön székelynek nevezik az összes erdélyi magyart.

Ha kormányra kerülnének, önök megtartanák a határon túli magyarok választójogát?

Persze. Sosem vontuk azt kétségbe.

Volt korábban egy olyan javaslata is a Párbeszédnek, amely a magyarországi pártlisták helyett külön nekik kialakított egyéni választókörzetek jelöltjeire szavaztatta volna a határon túli magyarokat. Vagyis szívesebben látnának a budapesti parlamentben egy RMDSZ-est, mint egy újabb fideszest?

A határon túliak érdekképviseletét tekintve valóban

de azt gondolom, itt inkább az arányosságról és az egész választási renszer igazságtalanságáról van szó. Amíg a külföldön dolgozó magyarok nem tudnak levélben szavazni, addig a határon túli magyaroknak megvan erre a lehetőségük: ezt az aránytalanságot és kettős mércét mi orvosolni szeretnénk.

Június 4-én lesz a trianoni békeszerződés 100. évfordulója: erről hogyan tervez megemlékezni a Párbeszéd?

Az egy nagyon fontos évforduló, amely mögött súlyos igazságtalanságok, emberi tragédiák húzódnak meg, jelentős részben még mindig kibeszéletlenül, tény- és tárgyszerű társadalmi viták nélkül, felszínes, egyoldalú, politikai narratívákkal kísérve. Tíz éve kérjük arra Orbán Viktor kormányát, hogy segítsen az egész magyar társadalomnak feldolgozni ezt a traumát.

Bevezették a nemzeti összetartozás napját...

Igen, ez szemmel láthatóan nem bizonyult elégségesnek, hiszen nemhogy nem teremtődött meg a nemzeti egység a határon innen és túl élő magyarok között, inkább csak éleződik az ellentét. Réges rég el kellett volna indulnia egy olyan problémafeldolgozásnak, ami segítene jobban megérteni egymást. Természetesen készülünk az évfordulóra, az még tervezés alatt áll, hogy mivel.

Lehet, hogy a karantén miatt meg se tudják majd tartani azt, így ez csak egy online megemlékezés lesz, mint ahogy volt már online tüntetés is?

Ahogy a karantén alatt is be tudunk járni az Országgyűlésbe, úgy biztosan lesznek olyan lehetőségeink, hogy ne csak online tudjunk megemlékezni róla.

A Párbeszéd többször szót emelt már a kijárási korlátozások szigorításáról: konkrétan mit és hogyan szigorítanának?

Nem gondoljuk, hogy a manikűrös, a masszázsszalon vagy a fodrász feltétlenül a létszükségletet fedező kategóriába esne – így ezen helyek listáján szeretnénk szigorítani. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester és Kiss László III. kerületi polgármester a hétvégékre le is zárja a sűrűn látogatott területeket. Az elsődleges feladat most ugyanis az, hogy próbáljunk meg mindent megtenni azért hatóságilag, hogy az embereket segítsük a távolságok betartásában, a csoportosulások megakadályozásában, és ezáltal a járvány terjedésének megelőzésében.

Még néhány nappal ezelőtt is többen jártak maszkban, mint ma. Ezen sajnos az Orbán által bejelentett intézkedések – mint az ország egész területén ingyenessé tett parkolás – sem segítenek.

Annak örül, hogy Orbán megengedte a polgármestereknek, hogy szigorúbb rendelkezéseket hozzanak az általuk irányított településeken?

Nem megengedte nekik, hanem rájuk lőcsölte a felelősséget. Miközben Orbán az emberekkel és az önkormányzatokkal fizetteti meg a járvány költségeit, addig az összes felelősséget is rájuk terheli.

De amikor a kormány benyújtott egy – még aznap visszavont – törvényjavaslatot, miszerint ne dönthessenek egyedül a polgármesterek, akkor meg az volt a baj az ellenzék szerint.

Azért az teljesen más, ha gyakorlatilag az összes döntési jogkört kiveszik az önkormányzatok kezéből, meg az is, ha Orbán Viktor nagy mellénnyel azt állítja, őt terheli az összes felelősség a járványért, aztán kiderül, hogy nem hajlandó vállalni semmilyen felelősséget. Kiváló példa erre sajnos az is, hogy bár Kásler Miklós rendelte el a kórházak kiüresítését, most már azt halljuk a kormányzati kommunikációban, hogy ez a kórházigazgatók döntése volt, hogy kit küldenek haza. De nem, nem az ő döntésük volt, mert azokat a kórházigazgatókat, akik megpróbáltak valóban szakmai és emberi alapon dönteni, azonnal ki is rúgták az állásukból. Csak a vak nem látja az alattomos és embertelen kormányzati felelősséghárítást.

Vagyis önök azt szeretnék, hogy Orbán központilag vezessen be szigorúbb kijárási korlátozásokat, amikért vállalja is a felelősséget, a polgármesterek viszont ne csinálhassanak ilyet, és így ne is kelljen vállalniuk érte a felelősséget?

Nem arról van szó, hogy a polgármesterek ne akarnák vállalni a felelősséget, mi eddig is elmondtuk, hogy ők mindenért vállalják a felelősséget. Az viszont tisztességtelen kormányzati hozzáállás, hogy miközben Orbán gyakorlatilag megfosztja az önkormányzatokat lényegében az összes szabadon felhasználható bevételüktől, ezzel párhuzamosan viszont az összes szociális kötelességet rájuk terheli. Ezt sehol máshol Európában nem csinálják, nem véletlenül okozta ez a legnagyobb felháborodást. Orbán az október 13-i ellenzéki győzelmekért akar most bosszút állni: ellehetetleníti ezeket az önkormányzatokat, nehogy sikeresen végezhessék a munkájukat.

Azért furcsa, hogy szigorúbb korlátozásokat követelnek, mert az ellenzék eddig az ellen szokott tiltakozni, hogy Orbán lábbal tiporja a szabadságjogokat. Ez nem ellentmondásos?

Ne haragudjanak, de

hogy olyan meredeken felívelő járványgörbe alakuljon ki, amit aztán a kórházak ne tudjanak ellátni.

De még úgy is lapos a görbe, hogy az emberek mehetnek fodrászhoz, manikűröshöz.

Ez kijárási-, és nem jogkorlátozás. Az emberek milliói sem jogkorlátozásnak élik meg, hanem pontosan indokolt védőintézkedésnek.

Azért vannak, akik jogkorlátozásként élik ezt meg, és sajnálják, hogy az ellenzék semmilyen szót nem emel a szabadságkorlátozások ellen.

Megvan a lehetőségük arra, hogy a Fideszre szavazzanak. Szabadságkorlátozás akkor, amikor komplett országokat lezárnak egy világjárvány miatt? Amikor ennyi a halott, pláne Magyarországon? Amikor fogalmunk sincs, mennyi lehet a tényleges fertőzött? Már bocsánat, de ez nehezen értelmezhető felvetés. 

Melyik a fontosabb, a kijárási korlátozások szigorítása vagy a tömeges tesztelés, amit szintén gyakran szoktak önök hangoztatni?

Itt nem vagy-vagy van, hanem és. A tömeges tesztelés kötelező lenne: a WHO-tól kezdve az összes, felelősen eljáró ország példáján keresztül azt látjuk, hogy úgy lehetett elkerülni a tömeges megbetegedést, ha minél többet teszteltek. Orbán Viktor kormánya általam ismeretlen okokból nem akarja ezt végigvinni. Lehet, hogy azt gondolják, hogy a hivatalos statisztikák őket jobb fényben tüntetik fel, mert kevesebb megbetegedés van eszerint.

De maga az operatív törzs mondja el nap mint nap, hogy a valós szám ennek tízszerese is lehet, sőt, a sajtóban megjelentek szerint akár a nyolcvanszorosa is. Ráadásul az Orbán-kormányt kifejezetten rossz fényben tünteti fel, hogy az alacsony tesztelés miatt a hivatalos halálozási arány tíz százalék Magyarországon, ami az egyik legmagasabb a világon, és sajnos a környező országokat is tekintve is kiemelkedő.

De ha valakit hétfőn letesztelnek, az negatív lesz, majd elmegy kedden bevásárolni és elkapja a vírust, de még szerdán is nyugodt szívvel mászkál, hiszen negatív lett hétfőn a tesztje, akkor ez mire jó? Még hamis biztonságérzetet is adhat sokaknak.

Ezért nem kellene nyugodt szívvel mászkálni, és boltba is csak a legszükségesebbekért menni, maszkban és kesztyűben. Ezzel a családunkat és a többi vásárlót is védjük.

Mégis, negatív teszt tudatában többen lesznek motiváltak arra, hogy vígan és védőeszközök nélkül mászkáljanak, hiszen úgy fogják gondolni, hogy egészségesek.

Pont erre mondtam, hogy ebben a kérdésben nem csak magunkra kellene fókuszálni.

Térjünk vissza a parlamentre: a „felhatalmazási törvény” kapcsán volt egy viszonylag izgalmas egyeztetéssorozat az ellenzék és a kormány között, aminek a vége az lett, hogy a kormány nem engedett semmiben gyakorlatilag, önök pedig nem szavazták meg a törvényt. Utólag visszanézve – hiszen a kormány azzal vádolta az ellenzéket, hogy a vírus oldalán van – nem lett volna jobb mégis megszavazni ezt a törvényt?

Nem.

Miért?

Mert pontosan látszik, hogy nekünk lett igazunk. Orbán Viktor becsapta a választókat, amikor azt ígérte, hogy időben is korlátozni fogja a saját hatalmát, és csak járványügyi intézkedésekre fogja használni a felhatalmazási törvényt.

Miért, nem csak arra használta?

Végigmondhatom? Gyakorlatilag néhány nap múlva már benyújtottak olyan törvényeket, amelyeknek egyértelműen semmi közük nincs a járványügyi helyzethez: például, hogy a Fővárosi Közgyűlés határozata ellenére lebetonozzák a Városligetet, vagy hogy titkosítják a 700 milliós Budapest-Belgrád vasútvonal beruházását.

De ezeknek mi köze a felhatalmazási törvényhez?

Éppen ez az: Orbán Viktor azt ígérte, hogy ebben az időben egyáltalán nem fog olyan intézkedést hozni, ami nem a járvánnyal kapcsolatos. Ezt már a következő két napban is megszegték. A felhatalmazási törvényhez köze van annak is, hogy kifosztják az önkormányzatokat.

Az is törvénymódosítással történt, nem rendelettel. Eddig is megcsinálhatták volna a parlamenti kétharmaddal, ehhez nem kellett a felhatalmazási törvény.

Nézzék,

Az, hogy majdnem kétmilliárd forintot kap Mészáros Lőrinc megint egy beruházásra, vagy hogy titkosítják a Budapest-Belgrád vasútvonalberuházást, nem azt mutatja, hogy Orbán Viktor komolyan vette volna ezt az ígéretét.

Önt meglepi, hogy Orbán Viktor nem tartja be egy ígéretét?

Nem. Ezért nem szavaztuk meg a felhatalmazási törvényt, és azokat a törvényeket sem fogjuk, amelyek aljas módon próbálják kihasználni, hogy az emberek többségének most súlyos problémái vannak a járvány miatt.

A felhatalmazási törvényt azzal is kritizálta az ellenzék, hogy elveszi a parlamenti garanciákat. Korábban viszont azt mondták, hogy a fideszes kétharmad már rég kiüresítette az érdemi parlamenti munkát. Akkor most melyik igaz? Garancia még valamire a parlament, vagy sem?

Annyiban garancia, hogy az ellenzéknek még olyan terepe, ahol legalább a választóink előtt elmondhatjuk a véleményünket, benyújthatjuk azokat a javaslatokat, amiket úgyis le fognak söpörni, de sokszor valóban az az érzésünk, hogy az utókor számára gyártjuk a javaslatokat. De ezt azért is tesszük, amiért a feljelentéseinket is benyújtjuk a Polt Péter vezette ügyészségnek. Mert igenis el fog jönni a kormányváltás, és nyoma kell, hogy legyen a javaslatoknak és feljelentéseknek, amiket az ellenzék tett. Azt mondani egy féldiktatórikus rendszerben, hogy normálisan működik a parlamentarizmus, az nyilván erősen barokkos lenne. Mi azt is kértük, hogy a jelenlegi járványhelyzetben ülésezzen online a parlament, ezt elutasították, pedig az mindenkinek nagyobb biztonságot adott volna.

Ha már a valamikori kormányváltásnál tartunk. A legújabb Nézőpont-kutatás az MSZP-P-t három százalékra mérte, miközben a Fidesz erősödött. Ön szerint mi az oka ennek? A járvány miatti erős vezetőhöz húzás (ami Merkel népszerűségén is látszik például), vagy más?

Semmiképp nem hasonlítanám Orbán Viktort Angela Merkelhez, és a Nézőpont felmérését sem tartom mérvadónak. Várjuk meg, hogy egy Medián vagy egy Závecz mit kutat. A Nézőpont október 13-án este tízkor is még Tarlós István győzelmét vetítette előre, úgyhogy engedjék meg, hogy kétségekkel tekintsek erre a kutatásra.

Ha már a Záveczet említette, mint aminek inkább hisz: egy friss kutatásuk szerint már a fideszes választók többsége sem hisz abban, hogy demokratikusan le lehetne váltani a kormányt. Ön mégis hisz benne úgy, hogy már a fideszesek sem?

Érdekes, mert eszerint a fideszes szavazók is elismerik, hogy Orbán Viktor olyan eszközöket vet be a  hatalma megtartása érdekében, amelyek már rég nem demokratikusak. Elég csak a választójogi rendszert, a médiatúlsúlyt, vagy az ellenzék különböző módokon – ÁSZ-büntetésekkel, a párttámogatások év végéig való elvételével – történő megfélemlítéseit említeni. Ezek után nehéz lenne azt mondani, hogy itt rendben van minden. Mi tovább fogunk küzdeni, hogy békés eszközökkel váltsuk le a kormányt, október 13-a példája is azt mutatta, hogy van erre lehetőség.

A koronavírus-járvány miatt elsikkadt a Párbeszéd és az LMP közeledése, netán újraegyesülése. Most hogy áll ez a dolog?

Újraegyesülésről konkrétan nem volt szó. A két párt szorosan együttműködik most is klímakérdésekben, válságkezelő csomagok terén.

Hogyan kell elképzelni ezt a szoros együttműködést? Hiszen önök a legszorosabban vélhetően az MSZP-vel működnek együtt, hiszen frakciószövetségben is ülnek. Utána jön az LMP és utána a többi ellenzéki párt?

Ezt úgy tudom elképzelni, hogy ha lesz például egy miniszterelnök-jelölti előválasztás, akkor ha valamelyikünknek van egy jó jelöltje, akkor megtámogatjuk a másikét, nem feltétlenül állítunk sajátot. Ugyanezt fogjuk megtenni az egyéni választókerületek esetén is előválasztáskor mind az LMP, mind az MSZP esetében.

Ha már a zöld politikáknál tartunk: ön szerint igaz, hogy a vírus egy esély a klímaváltozás elleni harcban? Hiszen kevesebbet utazunk, csökkent a termelés, tisztább a levegő.

Mindenképpen.

az ellen, amit az elmúlt száz évben a természeti erőforrásainkkal műveltünk. Nyilván a járvány után nem fogjuk tartani ezeket a szigorú szabályokat, de az utazási szokásainkon biztosan változtatnunk kell, véget kell vetni a 20 eurós barcelonai repülőutaknak, be kell vetnünk egy olyan adót, ami a környezetterhelő cégeket jobban sújtja, sokkal jobban kell figyelni a helyben termelt élelmiszerek fogyasztására. Át kell gondolni, milyen irányba megyünk, ugyanez vonatkozik az energiafelhasználásra is: nem függhetünk az orosz gázimporttól vagy az általuk megépített atomerőműtől.

Sokkal drasztikusabban át kell térnünk a megújuló energiaforrásokra, ezért is nem szabadna megtiltani a szélerőművek építését, ahogy az Orbán-kormány tette. Több erőforrást kell fordítani a háztartások energetikai felújítására is, mert a kibocsátásunk nagy részét a háztartások fűtése teszi ki: sok pénzt kaptunk erre az EU-tól az elmúlt tíz évben, mégsem lett belőle semmi, lenyúlták ezt a pénzt is.

Ebből a járványból tanulnunk kell, ez nem az utolsó járvány lesz a világon. Ez az első, és talán a legenyhébb azok közül, amiket látni fogunk. Fel kell készülnünk egy másfajta világra.

Mit tanult a Párbeszéd a járványhelyzetből? Mi az, amit ezután másképp fognak csinálni?

(Nevet.) Nem biztos, hogy ezt tudom értelmezni.

Az imént mondta, hogy tanulnunk kell a járványból. Önök mit tanulnak?

Azt, amit az elmúlt percekben felsoroltam. A Párbeszéd nincs kormányzati pozícióban.

Budapesten igen.

és azt tudnánk mondani, hogy öt éve hoztunk egy döntést, amiről kiderült, hogy rossz volt. Szerénytelenség nélkül azt tudom mondani, hogy a Párbeszéd ugyanezt a klímavédő politikát hirdeti már tíz éve – kezdetben LMP-ként. Végre nem ufóként tekintenek ránk, amikor a vészharangot kongatjuk, hanem mások is belátják, hogy igazunk volt.

Hányast adna a kormánynak a koronavírus kezelésére egy 1-től 5-ig terjedő skálán?

Hát nyilván nem fognak meglepődni, ha azt mondom, hogy kettest.

Akkor átmentek.

Átmentek épphogy, de ez annak köszönhető, hogy néhány ellenzéki javaslatot, például az iskolabezárást és a hiteltörlesztések és a végrehajtások felfüggesztését is bevezették, de ez nagyon kettes alá.

Mi az a fő szempont, ami miatt ez a kettes nem hármas? A gyorsaság? A szigor?

A Párbeszéd javasolta, hogy azonnal be kell vezetni a válságkezelő alapjövedelmet, mert százezrek vesztik el a munkájukat, másoknak meg csökken a fizetésük, így havi százezer forint alá megy a havi bevételük, amiből magukat és a gyermekeiket nem tudják eltartani. Amikor már az Egyesült Államok és más országok is bevezettek hasonló intézkedéseket, akkor ez sem lenne olyan utópisztikus intézkedés, ráadásul 1200 milliárd forintba kerülne, ami könnyen átcsoportosítható: gyakorlatilag holnaptól bevezethető lenne és sokszázezer embernek azonnali segítséget nyújtana.

Másrészt pedig finoman szólva is igazságtalan, hogy az emberekkel és az önkormányzatokkal fizettetik meg a járvány költségeit, miközben azok a NER-oligarchák, akik az elmúlt évtizedben a legnagyobb nyertesei voltak a közbeszerzéseknek, azoknak egy fillérrel sem kell hozzájárulniuk ehhez. Ezért már március közepén javasoltuk a Mészáros Lőrinc-adó bevezetését:

És az egészségügyi dolgozók bérét is meg kell duplázni. Egyszerűen arcátlanság az az egyszeri bruttó ötszázezer forint – ami nettó háromszázharminc-ezer forint – amivel a kormány le akarja tudni ezt a kérdést. Ez még arra se elég, amit ők most túlórában ledolgoznak. Ha eddig nem is látszott, most mindenki számára láthatóvá válik, milyen fontos az ő munkájuk. Egyszerűen fel kellene ébredni, és látni, hogy nem lehet 150-160 ezer forintos bért fizetni az egészségügyi dolgozóknak.

Ha már az ébredésnél tartunk: az ön Facebook-oldalát visszanézve ön is csak azután posztolt először a vírusról, miután a kormány március 11-én kihirdette a veszélyhelyzetet.

Ha megnézik a parlamenti felszólalásainkat, akár más ellenzéki pártoktól is, látni fogják, hogy már azelőtt is jeleztük: közeleg egy járvány, azonnali intézkedésekre van szükség.

Lehet, de kifejezetten kommunikálni az álláspontját a Facebook-oldalán először március 11-én kezdte a járványról.

Lehet, hogy a Facebook-oldalamon ez van, más csatornákon is szoktunk kommunikálni a választóinkkal.

Ön is azt mondta, hogy ez a mostani csak az első járvány, biztos lesznek még továbbiak. Ennek fényében nem gondolja, hogy túl lett ez pánikolva?

Egyáltalán nem, sőt. Orbán Viktor nagyon veszélyes lépésre készül: látja, hogy a recesszió elkerülhetetlen Magyarországon, és azt is látja, hogy bármennyire is próbál most spórolni az emberek nyomorán, európai szinten is gazdasági válság jön a következő hónapokban...

Pont ezért kérdeztük: azért lesz gazdasági válság, mert a pánik miatt minden leállt.

Mérlegre kell tenni, hogy mi a fontosabb: az emberélet vagy a gazdaság? Mi természetesen azt mondjuk, hogy az ember első, és csak aztán jön a gazdaság. Most azonban olyan szektorokat akarnak megmenteni, mint a turizmus, ahol nem a szállodaportásokat, a takarítókat és a szobaasszonyokat védik, hanem nyilvánvalóan Mészáros Lőrinc,Tiborcz István és Orbán Ráhel érdekeltségeit.

A náluk dolgozó takarítókat nem félti?

Dehogynem, pont rájuk gondolok, hiszen őket ugyanúgy kirúgták, miután érdemi bérkompenzációt nem ajánlott fel Orbán, és az állam csak a kieső bérek 30 százalékát hajlandó kompenzálni, miközben Ausztriában, Németországban és a környező országokban ez 70-80 százalék. Amikor a Párbeszéd a javaslataival meg akarja védeni a munkanélküliségbe zuhant embereket, és kompenzálni az ő béreiket, Orbán azt állítja, hogy megszorításokat akarunk. Az a miniszterelnök, aki az emberek megsegítését megszorításként értelmezi, vagy valami nagy gonoszságra készül, vagy nem érti, miről szól ez az ország.

Ha fél év múlva is Skype-on kényszerül interjút adni a járvány miatt, akkor is azt mondja majd, hogy maradjon mindenki otthon?

Sem bioinformatikus, sem biológus, sem orvos nem vagyok, nem tudom ezt előre megmondani.

Politikusként csak látja, meddig viselné ezt el a társadalom, vagy a választói.

Nem lehet most egy előre meghatározott időpontot bemondani, ez Orbán Viktortól is felelőtlenség és veszélyes, hiszen Szlávik János is arról beszélt, hogy óriási számban lesznek megbetegedések még májusban is itthon. Nagy felelőtlenség azt sugallni a gazdaság újraindítása érdekében, hogy az emberek kockáztassák a saját egészségüket és életüket.

Nemcsak a gazdaság újraindítása, hanem az emberi méltóság miatt is: még börtönben is tudják a rabok, mikor szabadulnak.

Elég furcsa a hasonlat.

FOTÓK: Szabó Tímea, Párbeszéd / Facebook