Üveg-acél szörnyeteg fogja felfalni a régi Dürer Kert utolsó megmaradt épületét

Hiába védett az utolsó megmaradt épület, egy részét lebontják. A beruházó korábban azt ígérte, „az eredeti építészeti értékek megőrzése mellett” fogják felújítani az épületet.

Nem a Dürer Kert, hanem a Pártfőiskola helyén lesznek üvegkockák – írtuk naiv jószándékkal 2020 novemberében, amikor a korábban a Dürer Kertnek is otthont adó épületegyüttes területére szánt ingatlanfejlesztés első látványképei nyilvánosságra kerültek.

És bár az ezeken látható új irodaépületek valóban nem a Dürer Kert helyére kerülnek,

radikális változás vár a terület utolsó megmaradt, tizenkilencedik századi épületére is.

Ingatlanfejlesztés

Mint ismert,

az ingatlan 2018-ban került Garancsi István ingatlanfejlesztő cége és más NER-közeli tőkealapok birtokába.

A területen több épület is állt:

• az egykori Szent Szív zárda és a hozzá tartozó iskolaépület a 19. század végén épült – ezekben működött a Dürer Kert;
• a többi épület pedig – miután a régiekbe a beköltözött az MDP, majd az MSZMP pártfőiskolája – a szocializmus évei alatt épült: a hatalmas szocilasta-modernista tömbben volt a pártfőiskola könyvtára, kollégiuma, tornaterme és uszodája is; ezeket a rendszerváltás után az ELTE használta.

A 2020 végi hírek arról szóltak, hogy a területről az utóbbiakat, tehát a szocialista épületeket bontják el, ezek helyén épülnek majd az akkori látványterveken látható új irodaházak, a 19. századi épületről pedig azt mondta az Octogon építészeti portálnak a Dürer Befektetési Kft. ügyvezetője, hogy

„a fejlesztés során az eredeti építészeti értékek megőrzése mellett újítják fel a védett, az egykori Szent Szív zárdaépületet, amely az elmúlt évtizedekben jelentős állagromláson, és az épület értékeihez méltatlan átépítésen ment keresztül”.

Ebből a megfogalmazásból már ekkor sem volt világos, hogy csak a zárda épületét tartják-e meg vagy a szintén védett, 19. század végi iskolaépületet is – az utóbbit 2021-ben le is bontották.

2022 pedig azzal indult, hogy elkezdték bontani a Szent Szív Zárda épületét is.

Nyugi, csak minimális a bontás, de amúgy gigantikus lesz az átalakítás

A 24.hu járt utána, hogy ez miért történik: a Property Market azt válaszolta a lapnak, hogy

„a bontani kezdett épületnek a teljes egésze védettséget élvez, ezen a szárnyon azonban mégis szükség van a minimális bontásra, hiszen amellett, hogy az értékleltár szerint itt nincsenek megtartandó értékek, az épületszerkezeti vizsgálatok is arra jutottak, hogy az elmúlt évtizedekben számos alkalommal átépített, egyre romló állapotú rész megtartása nem indokolt”.

Az ingatlanfejlesztő azt is hozzáteszi, hogy épületben található kápolnát

„a megmaradt tervanyagok, képek, illetve a feltárások tanulmányozása után, az eredeti állapotot leginkább visszaidéző módon akarják helyreállítani, de nyilvánvalóan kortárs belsőépítészeti megoldásokat is találhatunk majd itt”,

de látványterveket és vázlatokat hiába kért tőlük a 24.hu.

A lap azonban az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben, az ÉTDR-ben az ügyek nyilvános adatai között megtalálta a jóváhagyott építési engedélyezési eljáráshoz csatolt látványterveket.

Ezek szerint a Szent Szív zárda épületét teljesen körülöleli, agyonnyomja egy gigantikus új üveg-acél óriás,

vagy ahogy a 24.hu újságírója, Vincze Miklós fogalmaz, „zárójelbe teszi” azt.

A látványterek szerint így fog kinézni „az eredeti építészeti értékek megőrzése melletti” felújátás:

Ez az átalakítás valószínűleg azt is jelentheti, hogy az eredeti épületből a homlokzati falakon – és az ígért kápolnán kívül – nem sok marad meg.

Az egyik fal mellé már felépítettek egy masszív állványzatot, amit tipikusan akkor használnak, ha egy régi épületből csak a homlokzati falat tartják meg, minden mást lebontanak.

A bontás pont ennek a falszakasznak az irányába halad, így valószínű, hogy az épület ezen szárnyát teljesen lebontják az állvánnyal kitámasztott homlokzati falon kívül.

Mivel a látványtervek szerint a kibővített épület Zichy Géza utcára néző homlokzata modern lesz és eleve jóval közelebb lesz az utcához, a régi épület ezen részének megtartása inkább emiatt lehet „nem indokolt”, a 24.hu-nak adott magyarázat pedig ennek a fényében értékelendő.

Az egész környéket agyonnyomja majd

Ezzel azonban nemcsak az épület alakul át gyökeresen, hanem az egész környék is. A területet ugyanis három utca fogja közre: az Ajtósi Dürer sor, a Zichy Géza utca és az Abonyi utca.

Az új épület a korábbi állapothoz képest aránytalanul nagy lesz, az Ajtósi Dürer sor gyakori forgalmi dugói még vigasztalanabbnak tűnnek majd ennek a magas térfalnak a tövében.

A Zichy Géza utca korábbi intim, az egykori saroképület után a Dürer oldalán is alapvetően fás-árnyas szakasza is teljesen átalakul, hiszen az új, az eddigi épületnél jóval magasabb bővítés majdnem kiér majd az utcáig, elfoglalva azt a sávot is, ahol most az utca ezen szakaszának intimitását részben adó magas fák állnak. 

A Dürer területének többi részén is az eddigieknél jóval nagyobb léptékű épületek lesznek: a Zichy Géza és az Abonyi utcák sarka a bontások előtt egy sejtelemes, fákkal benőtt terület volt, amin a növényzet mögött bújt meg egy sportközpontként működő alacsony szocialista-modernista épület – ezen a területen sokemeletes lakóházak épülnek majd, amik a Stefánia palota Zichy Géza utcai hátsó homlokzatát és az Abonyi utca villasorát nyomhatják majd el.

A pártfőiskola egykori modernista épületkomplexuma helyén megvalósuló irodaépületek is hatalmasak lesznek, és a látványtervek alapján úgy tűnnek kevésbé emberléptékünek, hogy a pártfőiskola szocialista tömbje korábban egy kilencemeletes toronyházat is magába foglalt.

A Dürer teljes területe összességében egy körbekerített, fákkal benőtt buja, titokzatos rengeteg volt, ami az egész környéket valamiféle vonzó időn kívüliségbe helyezte és intimitást adott a két forgalmas út, a Thököly és az Ajtósi Dürer közötti területnek.

Ez válik a tervek szerint egy hatalmas épületekből álló, tipikusban külvárosba való nyitott iroda- és lakóparkká, elpusztítva az egész környék báját.

És hogy miért valósulhat meg mindez ily módon? Mivel a projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kapott, így gyakorlatilag semmilyen településképi szabályt nem szükséges betartani a megvalósítása során: nem kell figyelembe venni az épületek magasságára vonatkozó helyi előírásokat, nem szükséges környezeti hatástanulmányt készíteni, illetve a helyben lakóknak és az önkormányzatnak nincs lehetősége beleszólni ezekbe a beruházásokba.

NYITÓKÉP: Az ÉTDR oldalán nyilvánosan elérhető látványterv egyik képe