Útlezárással tiltakoznak az átmenő forgalom ellen egy pihenőövezeti mellékút lakói

Budapest-Hegyvidék egyik meredek mellékutcájában naponta kétszer elviselhetetlenné válik a forgalom. Az ott lakók időszakos útlezárásokkal tiltakoznak, az önkormányzat is csak ennek a sikerében bízik.

Csillebérc Budapest-Hegyvidéknek, azaz a XII. kerületnek az egyik városrésze, távol a belvárostól. A területet nagyrészt erdő borítja, a lakott területe néhány meredek, szűk zsákutcából áll. Egyetlen olyan útja van, ami elér Csillebérc egyik végétől a másikig: ez a másfél kilométer hosszú Magas út.

Bár a részben lakott területen, részben erdőn keresztül haladó Magas út is pont olyan szűk és meredek, és – a sűrűbben lakott üdülőtelepi szakaszt leszámítva – pont olyan rossz minőségű rajta a burkolat, mint a Csillebérc bármelyik útján, az ott lakók szerint

reggelente és délutánonként elviselhetetlen mértékűvé válik rajta a forgalom.

Ugyanis Csillebércet és a Magas utat is utolérte az az utóbbi években egyre több helyen tapasztalható jelenség, hogy az autósok – részben azért, hogy a főbb útvonalak forgalmát elkerüljék – mellékutakon keresztül rövidítenek vagy éppen kerülik ki a dugót.

Lakó-pihenő övezet

Az egész körülbelül öt éve kezdődött – meséli az Azonnalinak a Magas úton lakó Haraszti Kinga –, amikor pár éve valaki leaszfaltozta az út egyik végét. Még ma sincs burkolva minden út Csillebércen; így volt ez a Magas út egy szakaszával is. Az ott lakók nem is tudják, hogy ki burkolta le ezt a szakaszt, mindenesetre ezt követően kezdték el felfedezni az autósok a Magas utat.

A növekvő forgalom miatt a csillebérciek többször is kérték az önkormányzatot, hogy tegyen valamit, illetve a rendőrségnél is rendszeresen bejelentést tesznek, ugyanis

szinte az egész terület lakó-pihenő övezetnek számít,

ahová csak az ott lakók vagy a célirányosan oda tartók hajthatnak be, a megengedett maximális sebesség pedig 20 kilométer óránként.

Ehhez képest a Magas út lakóinak mindennapi tapasztalata az, hogy rengetegen csak rövidítésre használják az utat, és

annak ellenére, hogy egy nagyon keskeny útról van szó, ami mellett járda sincs, nem tartják be a 20 kilométerórás sebességhatárt sem.

„Volt olyan, hogy negyed óráig nem tudtam kiállni kocsival a saját udvaromból” – mondja Kinga –,

„és az is előfordult, hogy a gyerekemnek be kellett ugrania a bokorba az autó elől”.

Mivel a Magas úton nincs járda, a tömegközlekedéssel járóknak a Magas út tetején lévő buszmegállóhoz az úton kell felsétálniuk, ami több helyen nem is belátható rendesen – teszi hozzá.

A rendőrök időnként ellenőrzik az utat és bírságolnak, de nyilván nem várható el tőlük, hogy állandóan kint legyenek a Magas úton, az önkormányzattól pedig elmondása szerint azon kívül, hogy az a területet lakó-pihenő övezetté nyilvánította, semmi más segítséget nem kaptak.

A lakók szerettek volna akár a saját költségükön fekvőrendőrt telepíteni az útra, de erre nem kaptak engedélyt.

Az önkormányzat szerint a rendőrségnek kellene lépnie

Az Azonnali megkereste a Pokorni Zoltán vezette önkormányzatot is, hogy megérdeklődje, miért nincs előrelépés a csillebérciek problémájával kapcsolatban, ha az régóta fennáll és segítséget is kértek, illetve hogy milyen lehetőségeik vannak a Magas úton lakóknak a forgalom csillapítására.

Arató Zsolt, az önkormányzat sajtófőnöke válaszában azt írja, a Hegyvidéki Önkormányzat ismeri Csillebércen a Magas úton lakók forgalommal kapcsolatos problémáját; pont emiatt nyilvánította korábban az önkormányzat lakó-pihenő övezetté a környéket.

Mint az önkormányzat válaszából kiderül,

fekvőrendőrt azért nem lehet telepíteni, mert ahhoz a Magas út túl meredek.

Azzal az önkormányzat is tisztában van, hogy bár a lakó-pihenő övezetre vonatkozó szabályozás szerint „a területre kizárólag az hajthat be, aki ott lakik, vagy aki egy ott lakóhoz érkezik, az átmenő forgalom itt tehát nem megengedett”, ezt, mint Arató fogalmaz, „sokan nem tartják be, és a városhatár felől ezt az útvonalat használják arra, hogy elkerüljék a dugókat”.

„A szabályok betartásának ellenőrzése, azok megszegése esetén a bírságolás a rendőrség hatásköre”

– írja az önkormányzat sajtófőnöke. A válasza szerint fontos lenne, hogy a területen rendszeres ellenőrzések legyenek, amelyet az önkormányzat már többször jelzett a rendőrség felé.

A lakók a demonstráció mellett döntöttek

A csillebérciek viszont pont emiatt érzik tehetetlennek magukat, ezért úgy döntöttek,

azzal próbálják felhívni a figyelmet a problémára, hogy időszakosan lezárják a Magas utat.

Az első ilyen, hivatalosan bejelentett és a rendőrség által biztosított akció szerda délután volt 15 és 17 óra között. Haraszti Kinga elmondása szerint körülbelül 50 csillebérci lakó zárta le a forgalmat, az autósoknak szórólapokat osztottak.

Voltak olyan autósok, akik minden további nélkül megfordultak, de akadt olyan is, aki – Kinga szavaival élve – „nekünk akart jönni”,

majd miután elterjedt, hogy a Magas út nem átjárható, csökkent az arra rövidíteni próbálók száma.

A következő megmozdulást péntek reggelre tervezik. Kinga sokkal feszültebb helyzetre számít, hiszen reggel az emberek jobban sietnek és sokan azért rövidítenek a Magas úton keresztül, mert a gyereküket viszik az egykori csillebérci úttörőtábor területén üzemelő iskolába.

A csillebérciek a demonstrációval nemcsak a problémájukra szeretnék felhívni a figyelmet, hanem szeretnék elérni, hogy valamilyen módon korlátozzák a forgalmat a Magas úton, akár úgy, hogy sorompót helyeznek ki, valamilyen akadállyal – fekvőrendőrrel, virágládákkal – lassítják a forgalmat, járdát építenek vagy valamelyik irányba egyirányúsítják a forgalmat, hogy az ott lakók legalább biztonságosan tudjanak közlekedni rajta.

Az önkormányzatnál azonban a csillebérciek valószínűleg az akciójukkal sem érnek el további segítséget. A demonstrációval kapcsolatban ugyanis az önkormányzat azt írta az Azonnalinak:

„Bízunk benne, hogy a lakossági akció ismét felhívja a figyelmet a problémára, és a rendőrség is az együttműködéséről tudja biztosítani az ott lakókat.”

NYITÓKÉP: Haraszti Kinga