A német legfelsőbb bíróság szerint a Facebook jogtalanul törli a rasszista posztokat

Nem tájékoztatják megfelelően a felhasználókat és nincs jogorvoslat, ezért jogszerűtlen a Facebook gyakorlata, melynek keretében törli a gyűlöletkeltő posztokat, illetve tiltja azok közzétevőit – ezt állapította meg a német legfelsőbb bíróság csütörtöki ítéletében. A techcég vizsgálja az ítéletet.

A Facebook jogszerűtlen módon jár el a gyűlöletbeszéd miatt törölt posztok, illetve felfüggesztett fiókok kezelésekor, mert nem tájékoztatta megfelelően utólag sem a felhasználókat és nem adott jogorvoslati lehetőséget

– írja a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság csütörtöki döntéséről az Euractiv.

A testület ezért érvénytelennek nyilvánította a közösségi oldal ezt gyakorlatot előíró felhasználási feltételeit. Az ügy apropóját egyébként egy elég súlyos migránsozós poszt törlése adta, amelynek a szerzője arról értekezett, hogy a bevándorlók nyugodtan gyilkolhatnak és követhetnek el nemi erőszakot, mert senkit sem érdekel mindez. 

Az ítélet sem a törlést, hanem annak módját kifogásolja. Eszerint még utólag sem informálja a felhasználókat a törléssel kapcsolatosan a rendszer, nem indokolja meg a döntéseket és nincs lehetőség a jogorvoslatra sem.

A Facebook úgy kommentálta a döntést: megvizsgálják a gyakorlatukat, hogy hatékonyan eltávolíthassák a gyűlöletkeltő tartalmakat. A techcég szóvivője kiemelte, hogy zéró toleranciát gyakorolnak a gyűlöletbeszéddel kapcsolatosan és elkötelezettek, hogy az ilyen tartalmakat eltávolítsák a Facebook-ról.

Voltak már hasonló ügyek

Németországban először 2017-ben hoztak törvényt arról, hogy a közösségi oldalaknak a „nyilvánvalóan jogellenes” tartalmakat bepanaszolásuktól számított huszonnégy órán belül, az „egyébként jogellenes” tartalmakat pedig hét napon belül el kell távolítaniuk, és panaszkezelő szervet is kell működtetniük.

A jogi környezet épp mostanában szigorodik Németországban: egy már elfogadott, és 2022 februárjában hatályba lépő módosító csomag szerint bizonyos posztok esetén (amelyek mondjuk konkrétan megfenyegetnek valakit, vagy uszítást valósítanak meg) nem csak törölniük kell majd a közösségi oldalaknak, de jelenteniük is kell őket a bűnüldöző hatóságok felé. A Google ezzel kapcsolatosan a héten egyébként bírósági felülvizsgálatot kért, mivel álláspontjuk szerint sérti az adatvédelmi elveket, hogy ennek keretében a hatóságoknak kiadhatók az adatok azelőtt, hogy bizonyított lenne, hogy egy felhasználó bűncselekményt követett el.

A Facebooknak nem ez az első összetűzése a német ítélkezéssel. 2020 nyarán szintén a legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy több alkalommal visszaéltek a piaci erőfölényükkel. Például a felhasználók külön engedélye nélkül kapcsolta össze a róluk gyűjtött adatokat a többi alájuk tartozó szolgáltatással – mint a WhatsApp és az Instagram – közös profilokba, illetve ugyanúgy hozzájárulást kellett volna kérnie a külső szolgáltatásokból történő adatgyűjtéshez is.

Magyarországon pedig hasonló ügy a szélsőjobboldali Mi Hazánk rendszeres letiltása és pereskedése a közösségi oldallal. Ennek legfrissebb fejezetében a Szegedi Törvényszék Toroczkai László keresete alapján egy meghagyásban arra kötelezte a céget, hogy állítsa vissza az ásotthalmi polgármester régóta elérhetetlen oldalát.

CÍMLAPKÉP: Greg Bulla / Unsplash