Magyar Bálint a Jobbikra is szavazna, hogy véget érjen az Orbán-rendszer

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kellene készülnie egy bűnszövetkezet, a Fidesz leváltására, megkérdőjelezve a kormánypárt legitimitását.

Interjút adott Magyar Bálint, egykori SZDSZ-es oktatási miniszter, szociológus, jelenleg a CEU Democracy Institute-jának tudományos munkatársa a CEA Magazine-nak, ahol Kész Zoltán volt libertáriánus országgyűlési képviselő kérdezte őt. Magyarországon a 2022-es kormányváltásra az esélyek nem túl jók, mondja Magyar, az orosz hatalomváltó esélyeknél persze még jobbak, mert az EU-ban vagyunk, ami jelent még némi védelmet. Oroszországhoz képest nálunk annyi a különbség, hogy EU-tagként

Ezért kell, hogy a propaganda olyan erővel dübörögjön Magyarországon, hogy úgymond „meggyőzze” az embereket, mondja Magyar.

Az ellenzéki összefogás, hogy egy kormánypárti jelölttel szemben csak egy ellenzéki álljon szemben 2022-ben, szükséges, de nem elégséges feltétele a hatalomváltásnak Magyar szerint. Mert az ellenzéki pártok két megközelítés közt ingáznak: vagy teljes rezsimváltás legyen, ez a rendszerkritikus szemlélet, vagy csak kormányváltás.

Nem elég minél jobb választási eredményre törekedni, hanem teljes ellenzéki szövetség kell a jobb- és baloldali pártok teljes összefogásával, a kis pártokéval is, mint Pálinkás József Új Világ Néppártja, vagy Márki-Zay Péter Modern Magyarországért Mozgalma.

Ez pedig fontos lenne egy teljes rezsimváltás legitimitásához. Miközben a Fidesz 2002 óta megkérdőjelezi az ellenzéki leigitmitását, az ellenzék ezt jóval kevésbé teszi meg. Ha nem jelentik ki, hogy

akkor nehezen fognak tudni győzni.

És igen, a volt liberális politikus Magyar Bálint azt mondja,

Demokráciák, autokráciák, diktatúrák

A politikai pályafutása után kutatással, oktatással foglalkozó, az Orbán-rezsimről több könyvet is író Magyar beszélt legutóbbi könyvéről is. Szerinte a posztkommunista rezsimek nem írhatóak le a liberális demokráciák fogalmi keretei közt, és az csak a 90-es évek végéig fennálló illúzió volt, hogy a posztkommunista rezsimek egy átmeneti idő után liberális demokráciákká válnak. 2000 körül lett világos, hogy ez nem így lesz. Ekkortól egy másik megközelítés alakult ki, amely megpróbálta ezeket a rezsimeket a demokráciák és diktatúrák között elhelyezni egy skálán.

Magyar kutatóként nem tartotta ezt elegendőnek, hanem más fogalmakkal próbálta meg bővíteni a leíró eszkötárat, mint a patronalitás fogalma. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági és közösségi tevékenységekhez a politika támogatására, patronálásra van szükség. és ennek mértéke és az ehhez való közeledés vagy ettől való távolodás is fontos leíró jegye egy-egy rezsimnek.

Így a rendszerek besorolásához a tengely helyett egy háromszög alakul ki. Ezt egészítették ki a Kornai János-féle felosztással, amely az államokat demokráciára, diktatúrára és autokráciára osztotta fel. Így létrejött egy hatos felosztás, amellyel az államok leírhatók mint

+ liberális és patronális demokráciák,

+ konzervatív-bürokratikus és patronális autokráciák, illetve

+ klasszikus és piackihasználó diktatúrák.

A patronális demokráciában az egymással versengő pártok igazából rivális uralmi-klienshálózatok fedőszerveként működnek. Amíg ezek versengenek, és nem kerül egyikük sem monopolhelyzetbe, addig beszélhetünk patronális demokráciáról. Ilyen államok Kelet-Európában Bulgária, Románia és Szlovákia Magyar Bálint szerint.

Amikor az egyik oligarchikus hálózat legyőzi a többit, és monopolhelyzetbe kerül, akkor már patronális autokráciáról beszélünk, mondja Magyar. Ami megakadályozza ennek kialakulását, az Magyar szerint egyrészt egy arányos választási rendszer, illetve a végrehajtó hatalom valamiféle felosztása, például a miniszterelnök és az elnök között, amikor mindkettőnek van valamekkora hatalma.

A klasszikus bürokratikus autokrácia pedig azt jelenti, hogy a politikai hatalom egy kézbe kerül, de a gazdaság nem lesz egy patron-kliens rendszeré, ilyenre látunk példát Lengyelországban. Az Orbán-rendszerre hajazó Kaczyński-rezsim egy autokratikus próbálkozás,

A patronális autokráciában egy politikai erő „átalakítja az államot egy bűnszervezetté”, ami kisajátítja és központosítja a korrupciót, és

Nemcsak a politikai, hanem a gazdasági szférát is patron-kliens rendszeré változtatja. Magyarország, Oroszország és több posztszovjet köztársaság is ilyen állam, fejtegette a megszűnt SZDSZ emblematikus politikusa.

A podcast itt hallgatható meg, angolul van.

NYITÓKÉP: Magyar Bálint Facebook-oldala