+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. február 22. hétfő, 20:20
A berni parlament alsóházában a szélsőjobboldali és liberális képviselők összefogtak az egészségügyi kormányzattal szemben, hogy az eredetileg tervezettnél valamivel hamarabb, már március 22-én kinyithassanak az éttermek, boltok, üzletek, sport- és kulturális létesítmények Svájcban.

Jelenleg Svájcban is szigorú lockdown-szabályok vannak érvényben – bár egyes alpesi kantonok ellenállása miatt ezt tavaly decemberben tudták csak bevezetni (és idén januárban szigorítani). Ezek értelmében Svájcban jelenleg a legtöbb szomszédjához hasonlóan zárva vannak az üzletek, boltok, éttermek, kávézók, szórakozóhelyek, sport- és kulturális létesítmények, bár a távoktatást csak az egyetemeken vezették be.

 

A síelés szent

 

Ahol azonban a szövetségi kormányzat akarata áttörhetetlen falakba ütközött, az a síturizmus, ahol a kantonok elérték: csak a kantoni kormányzatok dönthetnek a sípályák és sífelvonók lezárásáról. Egyhetes lezárásokról már döntött pár alpesi kanton, de

 

a legnagyobbakban – így Bern, Vaud és Graubünden kantonokban – egy napra se állt le a járvány miatt a síturizmus.

 

Amint arról a genfi liberális Le Temps napilap beszámolt: a kínai koronavírus megelőzéséhez nem kell a sífelvonókat leállítani, elégséges, ha azok nyitott ablakkal közlekednek.

 

A berni kormányzat azonban valamelyest akadályozni próbálja a kantonokat, például a francianyelvű Vaudban, ahol minden korlátozás nélkül lehet síelni, a szövetségi rendőrség ellenőrzéseket tartott, és ezzel próbálta meg a turistákat visszafordíttatni, ami ellen a lausanne-i kantoni kormány élesen tiltakozott (főleg, hogy a rendvédelem alapvetően kantonális és nem szövetségi hatáskör).

 

Jobboldali képviselők ellenállása a jobboldali-balközép kormánnyal szemben

 

A berni kormányzat érezve a nyomást, bejelentette ezért már februárban, hogy április elsejétől teljes nyitást tervez. A szövetségi kormánynak – szokásjog értelmében – a nagyobb pártok ideológiai különbségek ellenére részei, azaz jelenleg is a szocialisták (SP/PS), a liberálisok (FDP/PLR), a kereszténydemokraták (M/C) és a széljobbosok (SVP/UDC) alkotják a kabinetet. (Elvileg a radikális baloldali Zöldeknek is járna hely, mert mára a negyedik legerősebb párt ők, de végül nem kaptak miniszteri tárcát.) A kormány azonban a lockdown kérdésében nagyon megosztott: miközben a szocialisták az ellenzéki Zöldekkel és a szintén ellenzéki, polgári Zöldliberálisokkal közösen csak egy „óvatos nyitást” tudnak elképzelni,

 

a jobboldali pártok – ahová a liberálisok is tartoznak – hamarabbi nyitást akarnak.

 

TAVALY DECEMBERBEN MÉG TÁVOLSÁGTARTÁSSAL UGYAN, DE NYITVA VOLTAK A SVÁJCI ÉTTERMEK, LEHETETT BENT IS ENNI SZÁJMASZK NÉLKÜL, MINT PÉLDÁUL A KÉPEN LÁTHATÓ, BASELI ANTROPOZÓF KÁVÉZÓBAN, A MITTÉBEN, AHOL AZ EGYES TEREKET SZEPARÁLTÁK EL EGYMÁSTÓL. FOTÓ: TECHET PÉTER / AZONNALI

 

A leghangosabban a szélsőjobboldali-libertariánus Svájci Néppárt / Demokratikus Centrumunió (SVP / UDC) tiltakozik: A legnagyobb parlamenti erő elnöke, Marco Chiesa azt mondja, hogy

 

ha nem jön azonnal a nyitás, „akkor most már ellenállásra lesz szükség”.

 

Svájci hagyományoknak megfelelően a szélsőjobboldali pártelnök – közösen a liberális Szabad Demokraták / Radikális Liberálisok (FDP/PLR) ifjúsági szervezetével – februárban aláírásgyűjtésbe kezdett az azonnali nyitásokért. Eddig

 

több, mint 300 ezren írtak már alá azért, hogy minden március elsejével azonnal nyisson ki.

 

Egy másik petíciós kampány is fut emellett, amely azt kéri: ha a berni parlament étterme kantinként a járvány alatt is működhet, akkor valamennyi svájci éttermet nyilvánítsák kantinná, ahol bárki, akinek van bejelentett munkahelye, étkezhessen – ezt mostanáig már több, mint 50 ezren írták alá.

 

A SVÁJCI NÉPPÁRT / DEMOKRATIKUS CENTRUMUNIÓ A BERNI PARLAMENT ELŐTT EGY ÜRES ASZTALLAL TILTAKOZOTT AZ ÉTTEREMBEZÁRÁSOK ELLEN. FOTÓ: SVP / FB

 

A parlament megkerülné a kormányt

 

Az ún. „polgári blokk” – ahova a szélsőjobboldali SVP/UDC és a liberális FDP/PLR mellett a kereszténydemokrata Közép (M/C) is tartozik – eközben egy parlamenti trükkel szeretné az áprilisi nyitást előre hozni, ezzel a balközép terveit keresztül húzni. Miközben a nyitási stratégia a kormány, azaz a Szövetségi Tanács hatáskörébe tartozik, és erről rendelettel dönthet, a parlament egészségügyi bizottságának jobboldali többsége úgy döntött:

 

ha másképp nem megy, akkor a járványelleni törvénybe beleírják a március 22-i nyitást, amivel a kormány döntését felül tudnák írni

 

(elvégre a törvény magasabb rendű jogszabály, mint a kormányrendelet, és Svájc nem vezetett be rendkívüli állapotot). A vita ráadásul arról is kialakult, hogy az éttermek miként nyithassanak: miközben a kormány április elsejétől csak a teraszok kinyitását engedélyezné, a jobboldali kormánypártok képviselői azt akarják, hogy március 22-től az éttermek – mint minden mást is – teljesen kinyissanak. Ha a parlament alsóházán, majd a kantonokat képviselő felsőházban is átmegy a törvényjavaslat, a berni kormány nem tehet semmit – el kell rendelni a március 22-i teljes nyitást.

 

A parlamenti „lázadás” mögött Albert Rösti, az SVP képviselője áll. A Neue Zürcher Zeitungnak a politikus azonban elmondta, nem is az a legfontosabb, hogy mikor lesz a végső nyitás, hanem hogy most megmutathatják a berni kormánynak: nem tehet meg bármit. Rösti ugyanis maga is azzal számol, hogy esetleg megint növekedésnek indulhatnak egy március 22-i nyitás után a koronavírusos esetszámok, ebben az esetben szerinte azonban majd a parlament dönthet a bezárásokról és nem a kormány. A kormánynak persze ott van az a lehetőség a kezében, hogy rendkívüli jogrendet vezet be – de ehhez is kell a parlament jóváhagyása. Svájcban pedig a kormánypárti képviselők nagyon sokszor szegülnek szembe saját kormányukkal.

 

Vannak kantonok azonban, amelyek eleve nem várakoznak a berni döntésre, hanem maguk döntenek:

 

az olasznyelvű Ticino kantonban március elsejétől kinyithatnak az üzletek és a kulturális létesítmények, csak az éttermeknek kell zárva maradniuk még.

 

NYITÓKÉP: Berni parlament ülésterme Charles Giron festményével / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás