+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. február 22. hétfő, 20:20
A berni parlament alsóházában a szélsőjobboldali és liberális képviselők összefogtak az egészségügyi kormányzattal szemben, hogy az eredetileg tervezettnél valamivel hamarabb, már március 22-én kinyithassanak az éttermek, boltok, üzletek, sport- és kulturális létesítmények Svájcban.

Jelenleg Svájcban is szigorú lockdown-szabályok vannak érvényben – bár egyes alpesi kantonok ellenállása miatt ezt tavaly decemberben tudták csak bevezetni (és idén januárban szigorítani). Ezek értelmében Svájcban jelenleg a legtöbb szomszédjához hasonlóan zárva vannak az üzletek, boltok, éttermek, kávézók, szórakozóhelyek, sport- és kulturális létesítmények, bár a távoktatást csak az egyetemeken vezették be.

 

A síelés szent

 

Ahol azonban a szövetségi kormányzat akarata áttörhetetlen falakba ütközött, az a síturizmus, ahol a kantonok elérték: csak a kantoni kormányzatok dönthetnek a sípályák és sífelvonók lezárásáról. Egyhetes lezárásokról már döntött pár alpesi kanton, de

 

a legnagyobbakban – így Bern, Vaud és Graubünden kantonokban – egy napra se állt le a járvány miatt a síturizmus.

 

Amint arról a genfi liberális Le Temps napilap beszámolt: a kínai koronavírus megelőzéséhez nem kell a sífelvonókat leállítani, elégséges, ha azok nyitott ablakkal közlekednek.

 

A berni kormányzat azonban valamelyest akadályozni próbálja a kantonokat, például a francianyelvű Vaudban, ahol minden korlátozás nélkül lehet síelni, a szövetségi rendőrség ellenőrzéseket tartott, és ezzel próbálta meg a turistákat visszafordíttatni, ami ellen a lausanne-i kantoni kormány élesen tiltakozott (főleg, hogy a rendvédelem alapvetően kantonális és nem szövetségi hatáskör).

 

Jobboldali képviselők ellenállása a jobboldali-balközép kormánnyal szemben

 

A berni kormányzat érezve a nyomást, bejelentette ezért már februárban, hogy április elsejétől teljes nyitást tervez. A szövetségi kormánynak – szokásjog értelmében – a nagyobb pártok ideológiai különbségek ellenére részei, azaz jelenleg is a szocialisták (SP/PS), a liberálisok (FDP/PLR), a kereszténydemokraták (M/C) és a széljobbosok (SVP/UDC) alkotják a kabinetet. (Elvileg a radikális baloldali Zöldeknek is járna hely, mert mára a negyedik legerősebb párt ők, de végül nem kaptak miniszteri tárcát.) A kormány azonban a lockdown kérdésében nagyon megosztott: miközben a szocialisták az ellenzéki Zöldekkel és a szintén ellenzéki, polgári Zöldliberálisokkal közösen csak egy „óvatos nyitást” tudnak elképzelni,

 

a jobboldali pártok – ahová a liberálisok is tartoznak – hamarabbi nyitást akarnak.

 

TAVALY DECEMBERBEN MÉG TÁVOLSÁGTARTÁSSAL UGYAN, DE NYITVA VOLTAK A SVÁJCI ÉTTERMEK, LEHETETT BENT IS ENNI SZÁJMASZK NÉLKÜL, MINT PÉLDÁUL A KÉPEN LÁTHATÓ, BASELI ANTROPOZÓF KÁVÉZÓBAN, A MITTÉBEN, AHOL AZ EGYES TEREKET SZEPARÁLTÁK EL EGYMÁSTÓL. FOTÓ: TECHET PÉTER / AZONNALI

 

A leghangosabban a szélsőjobboldali-libertariánus Svájci Néppárt / Demokratikus Centrumunió (SVP / UDC) tiltakozik: A legnagyobb parlamenti erő elnöke, Marco Chiesa azt mondja, hogy

 

ha nem jön azonnal a nyitás, „akkor most már ellenállásra lesz szükség”.

 

Svájci hagyományoknak megfelelően a szélsőjobboldali pártelnök – közösen a liberális Szabad Demokraták / Radikális Liberálisok (FDP/PLR) ifjúsági szervezetével – februárban aláírásgyűjtésbe kezdett az azonnali nyitásokért. Eddig

 

több, mint 300 ezren írtak már alá azért, hogy minden március elsejével azonnal nyisson ki.

 

Egy másik petíciós kampány is fut emellett, amely azt kéri: ha a berni parlament étterme kantinként a járvány alatt is működhet, akkor valamennyi svájci éttermet nyilvánítsák kantinná, ahol bárki, akinek van bejelentett munkahelye, étkezhessen – ezt mostanáig már több, mint 50 ezren írták alá.

 

A SVÁJCI NÉPPÁRT / DEMOKRATIKUS CENTRUMUNIÓ A BERNI PARLAMENT ELŐTT EGY ÜRES ASZTALLAL TILTAKOZOTT AZ ÉTTEREMBEZÁRÁSOK ELLEN. FOTÓ: SVP / FB

 

A parlament megkerülné a kormányt

 

Az ún. „polgári blokk” – ahova a szélsőjobboldali SVP/UDC és a liberális FDP/PLR mellett a kereszténydemokrata Közép (M/C) is tartozik – eközben egy parlamenti trükkel szeretné az áprilisi nyitást előre hozni, ezzel a balközép terveit keresztül húzni. Miközben a nyitási stratégia a kormány, azaz a Szövetségi Tanács hatáskörébe tartozik, és erről rendelettel dönthet, a parlament egészségügyi bizottságának jobboldali többsége úgy döntött:

 

ha másképp nem megy, akkor a járványelleni törvénybe beleírják a március 22-i nyitást, amivel a kormány döntését felül tudnák írni

 

(elvégre a törvény magasabb rendű jogszabály, mint a kormányrendelet, és Svájc nem vezetett be rendkívüli állapotot). A vita ráadásul arról is kialakult, hogy az éttermek miként nyithassanak: miközben a kormány április elsejétől csak a teraszok kinyitását engedélyezné, a jobboldali kormánypártok képviselői azt akarják, hogy március 22-től az éttermek – mint minden mást is – teljesen kinyissanak. Ha a parlament alsóházán, majd a kantonokat képviselő felsőházban is átmegy a törvényjavaslat, a berni kormány nem tehet semmit – el kell rendelni a március 22-i teljes nyitást.

 

A parlamenti „lázadás” mögött Albert Rösti, az SVP képviselője áll. A Neue Zürcher Zeitungnak a politikus azonban elmondta, nem is az a legfontosabb, hogy mikor lesz a végső nyitás, hanem hogy most megmutathatják a berni kormánynak: nem tehet meg bármit. Rösti ugyanis maga is azzal számol, hogy esetleg megint növekedésnek indulhatnak egy március 22-i nyitás után a koronavírusos esetszámok, ebben az esetben szerinte azonban majd a parlament dönthet a bezárásokról és nem a kormány. A kormánynak persze ott van az a lehetőség a kezében, hogy rendkívüli jogrendet vezet be – de ehhez is kell a parlament jóváhagyása. Svájcban pedig a kormánypárti képviselők nagyon sokszor szegülnek szembe saját kormányukkal.

 

Vannak kantonok azonban, amelyek eleve nem várakoznak a berni döntésre, hanem maguk döntenek:

 

az olasznyelvű Ticino kantonban március elsejétől kinyithatnak az üzletek és a kulturális létesítmények, csak az éttermeknek kell zárva maradniuk még.

 

NYITÓKÉP: Berni parlament ülésterme Charles Giron festményével / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás