A svájci parasztok háromnegyede nem fogja magát beoltatni

Svájcban a kínai koronavírus ellen a lakosság 60 százaléka kapott legalább egy oltást. Azonban a védettség növekedését gátolja, hogy egyes társadalmi csoportokban kiugróan magas az oltásellenesség. Közben pedig formálódik egy újabb népszavazás a járványügyi szabályok ellen.

Egy hónappal ezelőtt – június 13-án – a svájciak többsége igent mondott a járványügyi kérdéseket szabályozó törvényre. Noha a kampányban az ellentábor a törvényt magát minden korlátozásért felelőssé tette, a többség végül mégis követte a szövetségi kormány ajánlását – elvégre a legtöbb járványügyi korlátozásra más törvények alapján kerülhetett sor.

Azonban az ellentábor nem adta fel, és

három hét alatt több, mint 180 ezer aláírást gyűjtött egy újabb népszavazás mellett. Ez Svájc történetének egyik legnagyobb és leggyorsabb aláírásgyűjtési akciója lehet.

A kezdeményezés mögött álló „Alkotmány barátai“ nevű mozgalom ezzel igen fontos politikai szereplővé válhat. A 180 ezer aláírás a 8 milliós Svájcban akkor is komoly teljesítmény, ha a feltehetően majd ősszel sorra kerülő újabb korlátozásellenes népszavazás megint elbukna.

A svájci járványügyi politikának leginkább azonban a megtorpanó oltások okoznak gondot. Legalább egy oltást a svájciak 60 százaléka kapott. Azonban a további növekedést nehezíti, hogy az oltások kapcsán – támogatók és ellenzők között – éles az ellentét. Sokban város-vidék-ellentétről beszélhetünk:

Minél kisebb helyen él valaki, annál inkább ellenzi az oltást.

A svájci közszolgálati média részletes elemzést készíttetett a lakosság hozzáállásáról. Különösen a mezőgazdaságban dolgozók között nagy az oltás elutasitottsága – az elemzés szerint azért is, mert

számos paraszt eleve az állatainak beadandó oltások kapcsán is szkeptikus.

Összesen a svájciak negyede – gyakorlatilag a járvány kirobbanása óta – ellenzi az oltást. De jelentős eltérések vannak:

• a mezőgazdaságban dolgozók több, mint háromnegyede nem akarja semmiképpen sem beoltatni magát, vagy legalább most még mindenképpen kivárna;
• szintén magas – majdnem kétharmados – az oltási szkepszis a szépségiparban és a sportban dolgozóknál;
• ezzel szemben a tudományos életben dolgozók között csak 14 százalék ellenzi az oltást és további 10 százalék kivárna.

Az oltáshoz való viszony nemcsak a munkakörtől függ jelentősen, hanem a politikai ideológiától is. Az elemzés kapcsán kijelenthető: minél jobboldalibb egy párt, hívei annál kevésbé oltáspártiak. Míg például a Szocialista Párt vagy a Zöldliberális Párt szavazói között a 10 százalékot se éri el az oltásellenesek száma,

a szélsőjobboldali Svájci Néppárt / Demokratikus Centrumunió híveinek 51 százaláka azt mondja: nem fogják beoltani magukat.

Ami sajátos, hogy a baloldali Zöldek között valamivel magasabb az oltásellenesek aránya, mint a liberálisok és kereszténydemokraták között. Ez összefügghet azzal, hogy az oltásellenesség egyfajta zöld ideológiával is megtámogatható.

A kérdésre, hogy legyen-e kötelező az oltás, a többség nemmel válaszolt. Bár azért 46 százalék támogatná a kötelező oltást. Különösen magas a támogatók aránya az olasznyelvű Ticino kantonban.

NYITÓKÉP: Járványügyi szabályok elleni plakát a ticinói Locarnóban. FOTÓ: Techet Péter / Azonnali