A szegényeken nyerészkedők is jól járhatnak a kormány kisboltokat támogató programjával

45 milliárd forintos keretből segítené a falusi kisboltok túlélését a kormány, pedig az emberek évek óta egyre kevésbé használják őket, inkább választják az olcsóbb élelmiszerláncokat. Ráadásul egy morális-jogi szürkezónában működő bolt, a szegények függését kialakító kamatos bolt is állami tőkefröccshöz tud jutni ezáltal. A kormány lelki szemei előtt a kisközösségek támogatása lebeg.

45 milliárd forinttal támogatja a kormány a falvak, kistelepülések kisboltjait, jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 4-i kormányinfón. A támogatás részleteit Gyopáros Alpár, a a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos fejtette ki a Magyar Nemzetnek.

illetve ahol ilyen nincs, bátorítani ilyenek nyitását. Az is cél, hogy a kisboltok szolgáltatási köre bővüljön, lehessen vény nélküli gyógyszert venni, postai szolgáltatást nyújtani és közösségi térként is funkcionálhasson a hely.

A csökkenés tény: a KSH adatai alapján míg 2010-ben még 25 388 élelmiszert áruló vegyes üzlet működött nálunk, 2019-re ez a szám lement 19 430-ra, tehát már a járvány okozta válság előtt elindult a bezárási hullám. Még beszédesebbek az adatok, ha az önálló vállalkozások által működtetett üzletek számát nézzük: a 2010-es 11 045-ről 2019-re lement a számuk 7222-re.

Egy bolt akár 66 milliót is kaphat

Pályázni lehet majd épületek külső és belső felújítására, bővítésére, akadálymentesítésére legfeljebb ötvenmillió forintig, a tulajdonosnak 20 százalék önrészt kell adnia, mondta el Gyopáros a Magyar Nemzetnek. Lehet emellett forrást igényelni arra is, hogy az üzleteket korszerű berendezésekkel szereljék fel, például gyógyszerárusításhoz zárt szekrényt, bútorzatot. De polcrendszer, pénztárgép, hűtőszekrény beszerzésére is lehet pénzt kapni, a vállakozónak ezesetben 25 százalékot kell állnia.

Meg is vásárolhatja az ingatlant a vállalkozó, ahol a bolt működik (erre legfeljebb ötmillió forint igényelhető, a vételár 50 százalékát fedezi az állam). Az alkalmazottak járulékait is fedezheti ilyen forrásból a bolt, egészen öt éven át, ez esetben évente igazolnia kel, hogy foglalkoztatja őket – az első évben két, a másodikban egy alkalmazott járulékait vállalja át az állam. Az államnak cserébe joga van meghatározni azokat az alapélelmiszereket, amelyeket a boltnak tartania kell. Mivel több jogcímen is felvehető a támogatás,

A 45 milliárd forintos keretösszegű pályázat összesen 2379 települést érint, ebből több mint háromszáz olyan községet, ahol már nem működik kisbolt. Amennyiben minden üzlet a maximális támogatási összeget igényli, ebben az esetben körülbelül hétszáz kisbolt támogatása oldható meg, de feltételezhető, hogy sokan kisebb összegeket igényelnek majd, tehát több bolt újul majd meg Gyopáros szerint.

Igény lenne rá

Elértünk három kisboltot üzemeltető tulajdonost is. Kalina Sándornak öt kisboltja van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kisebb településeken. Ő elsősorban fűtéskorszerűsítésre, a boltok szépítésére fog pályázni. Úgy látja,

ezek átvállalása komoly segítség nekik: a kisbolt a fizetést még ki tudja talán termelni, de a járulékokat már nem. Ezek átvállalása nagy segítség a kisboltoknak.

Ezt mondta Ős Gergely is az Azonnalinak, neki a Baranya megyei Királyegyházán van boltja, amelyben nemzeti dohánybolt is működik. Még nem nézett utána a lehetőségeknek, de a járulékátvállalással hosszabb ideig tudna nyitva tartani, és alkalmazottat is fel tudna venni, jelenleg ugyanis tulajdonosként egyben alkalmazott is. Most nem tudja kitermelni egy alkalmazott bérét járulékokkal.

Kalina azt mondja, őt már keresték polgármesterek, hogy lenne alkalmas ingatlan, nyisson boltot, de szerinte legalább három ember kell egy bolthoz, hogy a szabadságok kiadása mellett rendes nyitvatartással működni tudjon. Régebben még belefért, hogy egy kisbolt délben bezárjon, ma már nem.

Fuchs Adriánnak a szintén a Baranya megyei Hosszúhetényben van kisboltja. Ő nem tud élni a lehetőséggel, mert a Zengő lábánál fekvő településen nagyjából 3400-an élnek, és az állami segítség csak a 2000 főnél kisebb lélekszámú településeken működő kisboltoknak adatik meg. De ha felvehetné a támogatást (vagy ha később változnak a szabályok), megvenné a most bérelt ingatlant, és kibővítené az árukészletet.

Mindhárom boltos úgy látja, van igény ezekre a boltokra. Kalina szerint a napi kisbevásárlásnál, ha le kell ugrani tejért, még mindig ez a legjobb megoldás. Fuchs azt mondja, azoknak kell leginkább a kisbolt,

Ős Gergely, akinek a forgalmát megdobja a dohánybolt, amely a boltba is bevonzza az embereket, szintén az időseket említi, ők járnak leginkább a boltba, amely nem tud az árakkal versenyezni a kiskereskedelmi multiláncokkal. Márpedig ez a döntő érv az emberek többségének.

Az emberek máshogy vásárolnak

– ez volt Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnökének, egyben a Somogy megyei 4500 fős Tab polgármesterének az első reakciója, amikor az ötletről kérdezzük. Úgy látja, ideig-óráig lehet közpénzből fenntartani ezeket az üzleteket, de a piaci folyamatok elrendezik ezt a kérdést.

Vannak ugyanis már formálódó más megoldások: 1000 fő alatti településeknek például lehet igényelni falugondnoki, telelpülésgondnoki buszt. Ezek például óvodába viszik a gyerekeket, segítenek a gyógyszerek kiváltásában, amelyekre mind nagyobb településeken van lehetőség. És ezek segítenek már most is és egyre nagyobb mértékben a bevásárlásban, amit az emberek a neten intéznek, és a busz akár még házhoz is szállítja nekik az árut. Ez az életszerűbb forma Schmidt szerint.

A másik mai megoldás, hogy az emberek egyszerűen bemennek autóval egy közeli nagyobb település bevásárlóközpontjába, hipermarketjébe, és ott olcsóbban bevásárolnak. „A legszegényebb családban is vannak 20 éves autók”, mondja Schmidt, de az emberek akár közösségi közlekedéssel is bebumliznak ezekre a helyekre, és bevásárolnak,

Schmidt arra is felhívja a figyelmet, hogy egy kisboltnak napi 100 ezer forint bevételt kell tudni kitermelni, hogy egy alkalmazottat el tudjon tartani. Ezen segíthet egy ideig az állami segítség, de a világ nem efelé halad, erre utal a kisboltok csökkenő száma is.

A kamatos boltok is kaphatnak támogatást

A Diétás Magyar Múzsa Facebook-oldal posztja hívja fel a figyelmet egy másik problémára. A falusi kisboltok egy része felírós bolt, ahol a szegényeknek hitelező, a tartozásokat kockás füzetben vezető, gyakorlatilag uzsorás bolt. A mélyszegénységben élők, akik a családi pótlékból, álláskeresési járadékból, esetleg közmunkából élnek, itt hitelbe kapják az élelmiszert, amikor a pénzük elfogyott. Ezt a következő hónap elején vonják le nekik a kártyájujkra érkező állami, esetleg önkormányzati juttatásokból, segélyekből. De a bolt rátesz egy bizonyos összeget, így

A veszély tehát az, hogy az állam a kisboltok támogatásával ezt az uzsorához nagyon hasonlító gyakorlatot is támogatja akaratlanul.

Az Azonnalinak Radics József beszélt ezekről a boltokról, ő a 168 civil szervezetet tömörítő Országos Roma Civil Tanács (ORCT) alapítója. Ez a szervezet évek óta adományokat szervez és juttat el szegregátumokban élőknek, 2019 karácsonyán 2000 családnak juttattak el cukrot, olajat, lisztet, és Radics elmondása szerint 173 településen vannak aktivistáik.

Uzsora vagy kockázati felár?

A kamatos boltok nemegyszer a helyi polgármester vagy akár kisebbségi roma önkormányzati vezető tulajdonában vannak, mondja Radics. A családok olykor levásárolható kupon formájában kapják meg az önkormányzati segélyt, és ezt ha akarják, ha nem, bizony ezekben a boltokban kell elkölteniük. De olyan is van, hogy

Az emberek vásárolhatnak hitelbe, de ezzel bele is kerülnek a körforgás csapdájába: a hónap elején kiegyenlített számla után megint elfogy a pénzük, megint hitelbe kell vásároljanak. Egy 120 forintos lisztet megkapnak 180 forintért, vagy a csirkeszárnyat kétszer annyiért, mint amennyibe egy nagyobb boltban kerül, mond Radics két példát. Régebben a kamatos pénz volt a tipikus ezeken a településeken, mondja Radics, de miután megszigorodtak 2011-ben az uzsorázás elleni szabályok, átálltak erre a megoldásra az uzsorázók, ennek törvényi megítélése enyhébb Radics szerint.

Egy névtelenséget kérő forrásunk arra hívja fel a figyelmet, hogy nem teljesen fekete-fehér a kép, a boltok bizonyos joggal mondhatják azt, hogy ők meghiteleznek embereknek élelmiszert, és van, amit bebuknak, ezt kompenzálják a felárral. Mindazonáltal ez egy szürkezóna.

Mit mond a jog?

Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd azt mondja az Azonnalinak, ez lehet uzsora,

Ha ugyanis ezzel súlyos nélkülözésnek tesznek ki valakit vagy épp annak családját a szorult helyzetét kihasználva, az bűncselekménynek számít, amiért akár három évnyi börtönbüntetés is járhat.

Érdeklődtünk a Miniszterelnökségnél is, vizsgálják-e ezt a kérdést, a pályáztatásnál valahogy megpróbálják-e vizsgálni a kamatos boltokat, ha válaszolnak, visszatérünk a témára.

A kisboltokra tehát leginkább az idősebbeknek van szüksége helyben, a mozgékonyabbak már inkább bejárnak vásárolni az olcsóbb bevásárlóköpontokba. A boltoknak a legnagyobb gondot a járulékfizetés jelenti, amelytől most évekre megszabadulnak, de kérdés, miért velük kivételezik az állam ily módon, miért nem segít a vendéglátósoknak ugyanígy. A kisboltok a multik áraival nem tudnak versenyezni, és egy részük morálisan és akár jogilag is súlyosan problémás kamatos boltként kap most esélyt a további működésre.

NYITÓKÉP: Erky-Nagy Tibor / Fortapan