A Fidesz a viszály újabb magvait veti el az ellenzékben

Számos döntést hozott kedden az Országgyűlés, többek köztük két olyat is, amely az ellenzéki pártok újabb torzsalkodására adhat okot.

A parlament többek között szavazott a költségvetésről is, amelyet nagyjából papírforma szerint 135 igen, 54 nem és 1 tartózkodás mellett fogadtak el.

A Ház elfogadott egy határozatot is arról, hogy Magyarország kezdeményezze az uniós alapszerződések felülvizsgálatát. A döntés értelmében hazánknak szorgalmaznia kell, hogy a szerződésekből töröljék az „egyre szorosabb egység” célkitűzését, az integráció ugyanis „nem lehet öncél, hanem nemzeti szabadságunk kiteljesedésének eszköze”. Ugyanakkor a határozat sürgeti egy közös európai hadsereg létrehozását is, és megtiltaná a további uniós adósságfelvételt.

Megint lesz min veszekedni

Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény legújabb módosítását is, amelynek értelmében nem csak a vármegyék térnek vissza, de a 2024-es önkormányzati választásokat is előre hozzák őszről tavaszra, az európai parlamenti választások idejére. Ez nemcsak lerövidíti a kampányra való felkészülési időt, de össze is zavarhatja az ellenzéki szavazók egy részét, akiknek valószínűleg helyben összefogott, míg az EP helyekért külön-külön induló pártokra kell majd voksolniuk.

Ez megnyithatja azt a 2019-ben egyszer már lezárt vitát, hogy az ellenzéknek az európai parlamenti választásokon is közösen kellene-e indulnia.

Az ötletet 2019 elején az MSZP dobta be, de akkor egyedül maradtak az elképzeléssel.

Módosítják a frakciófinanszírozás szabályait is, ezzel begurítva Érisz almáját az ellenzéki pártok közé. Mostantól ugyanis a közös listán bejutott képviselőcsoportok - egyébként jócskán megemelt - állami támogatásuk egy részét nem külön-külön, hanem együtt kapnák meg. Ezt az összeget aztán

egyenlő arányban kell szétosztani a közös lista frakciói között.

Az így jelentkező többletforrás tehát nem a képviselők száma alapján oszlik el. Így a korábbi szabályozáshoz képest kevesebb jut belőle a hatpárti összefogás nagyobb frakcióval rendelkező pártjainak (DK, Jobbik, Momentum, MSZP), és több a kisebbeknek (Párbeszéd, LMP).

Ez a szabályozás tehát részben zárójelbe teszi az előválasztási küzdelmet,

amikor az ellenzéki pártok többek közt éppen azért igyekeztek minél több közös képviselő-jelölti helyhez jutni, hogy az új Országgyűlésben magasabb állami támogatáshoz jussanak.

NYITÓKÉP: Gyurcsány Ferenc / Facebook