+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fehér Zoltán
2020. november 4. szerda, 20:33
Donald Trump egykori new yorki ingatlanmágnás, hivatalban lévő amerikai elnök és támogatói nem várt inspirációt merítettek a székely építőmester balladájából: kedd este még úgy tértek sok millió Kőműves Kelemenként nyugovóra, hogy a republikánus elnököt újraválasztották, ma pedig arra ébredhettek, hogy a váruk reggelre leomlott.

Ez itt a Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból, azaz Fehér Zoltán, a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársának rovata.

 

Pedig az a vár már tegnap is csak légvár volt. A jobboldali tábort persze évek óta próbálja Trump izolálni a nem jobboldali médiától, hogy információikat csak és kizárólag a Fox News-ról és az ő Twitter-oldaláról szerezzék be, így

 

nem meglepő, hogy támogatói elhitték az elnök győzelmi bejelentését a tegnap itteni idő szerint hajnali negyed háromkor a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón.

 

Tegyük hozzá, hogy az elnök az elmúlt hónapokban megágyazott annak a narratívának, hogy ő fog győzni, de ellenfelei el kívánják majd csalni a választást. Az elmúlt hónapokban minden fontos megszólalásában azt sulykolta, hogy a levélszavazatokkal a demokraták csalásra készülnek, az elnökválasztás estéjén eredményt kell hirdetni, különben „ellopják” a republikánus tábortól a győzelmet. Az elnök a hajnali sajttájon ezeket az elemeket ismételte meg újra, egyben azt is kilátásba helyezte, hogy a „további szavazatok megszámlásásának leállítása” érdekében a Legfelsőbb Bírósághoz fordul hamarosan. Trump hozta tehát a mostani választásra előkészített formulát, ezúttal viszont már a kihirdetett részeredmények fényében.

 

Ezek a részeredmények pedig valóban Trumpnak kedveztek. A szövetségi államok nagy része hagyományos vörös vagy kék (republikánus/demokrata) irányultságának megfelelően dőlt el Trump vagy Biden javára. A demokrata jelölt a nyugati tengerparti övezetben és a masszívan liberális északkeleten tarolt, míg a republikánus címvédő az ország közepén és a déli államokban győzedelmeskedett.

 

A választást azonban nem ezek, hanem az ún. csatatér-államok fogják eldönteni, amelyekből idén több van, mint korábbi választásokon, tekintettel arra, hogy

 

az Egyesült Államok választási térképe komoly átalakuláson megy át, elsősorban demográfiai okokból.

 

A csatatér-államokban a két jelölt közül szerda hajnalban Trump állt jobban: ő vezetett Georgiában, Iowában, Ohioban, Michiganben, Észak-Karolinában, a választásokat gyakran eldöntő Floridában, a nagy népességű és ezért számos elektori szavazatot jelentő Texasban, valamint a két oldal közötti legnagyobb harcot hozó, a fehér munkásosztály által dominált Pennsylvaniában. Az első eredmények szerint Biden viszont győzött Arizonában, Minnesotában, Nevadában és New Hampshire-ben. Ezek alapján Bidennek 221, Trumpnak pedig 213 szavazatot adtak az Elektori Kollégiumban.

 

A becsült elektori szavazatok Bidennek kedvező aránya ellenére a Trump-tábornak volt oka az örömre kedd éjszaka és szerda hajnalban, hiszen Trump pont azokban a kulcsfontosságú csatatér-államokban győzött vagy állt nyerésre (Florida, Texas, Pennsylvania, Georgia), amelyek a demográfiai változások miatt évekkel ezelőtt elindultak azon az úton, amelynek végén vörös (republikánus többségű) államból kék (demokrata többségű) állammá válhatnak, de az átfordulás a jelek szerint még várat magára.

 

Volt tehát ok az örömre a választás éjszakaján Trumpéknál, az elnök pedig erre határozottan ráerősített azzal, hogy kerek-perec győztesnek nyilvánította magát.

 

A medvék nagy rajongójaként távol álljon tőlem, hogy őket itt verbálisan inzultáljam, de Trump és támogatói – úgy tűnik – előre örültek a medve bőrére. Szerda délelőttre ugyanis nagy változás állt be a győzelmi esélyeket illetően.

 

A számos államban egész éjszaka dolgozó szavazatszámlálók rengeteg további szavazatot feldolgoztak, amelyek alapján Biden és a demokraták a tegnapi éjszakai elkeseredettségük után újra bizakodhatnak. A demokrata jelölt ugyanis az éjjel tabulált szavazatokkal immár nyerésre áll Wisconsinban és a reggeli órákban megfordult az állás a javára Michiganben is, márpedig a többségében fehér alsó- és középosztálybeliek lakta, az egykor virágzó ipari termelésük hanyatlásáról elnevezett Rozsda-övezet ezen két állama négy évvel ezelőtt Trump táborát gyarapította.

 

Biden vezetése a délnyugati Arizonában tovább nőhet a legutóbbi adatok alapján, Georgiában pedig bár Trump vezet, a még le nem zárt szavazókörzetekben Biden egyértelmű befutó és így még fordíthat is az álláson, márpedig ebben a két államban is győzött Trump 2016-ban. Biden ez alapján már 227 elektori szavazatnál jár, Trump neve mellett viszont változatlanul 213 szavazat áll. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy

 

a levélszavazatok többsége, amelyeket minden államban legutoljára számlálnak meg, szintén a demokrata jelöltet erősítik majd.

 

A 2020-as amerikai elnökválasztás eredménye még nem lefutott ügy.

 

Trump előnye, hogy a keddi választási napon és az ún. korai választás keretében személyesen voksolók szavazatainak a többségére számíthat. Az Elektori Kollégium intézménye pedig szintén az elnök esélyeit növeli, hiszen megválasztásához nincs szüksége az amerikai választópolgárok többségének támogatására, elegendő számára, ha az államok többségében (és köztük néhány nagy államban) ő kapja meg a szavazatok akár csekély többségét, márpedig az államok számszerűen nagyobb része az Egyesült Államok inkább rurális középső részében található, ahol a republikánusok hagyományosan erősek.

 

Biden korábbi alelnök azonban szintén okkal reménykedhet győzelmében: a szerda reggelig megszámolt szavazatok többségét őrá adták le, több csatatér-államot ugyan elveszített, de néhányban nyerésre áll, és a levélszavazatok tízmillióinak nagyobb részét a rendelkezésre álló információk alapján az ő támogatására adták le, tehát több helyen fordíthat, ráadásul jelenleg is az ő neve mellett áll a legtöbb, már biztos elektori szavazat.

 

Kőműves Kelemen ide, medvék bőre oda, hosszú folyamatra készülhetünk, amelynek során újraszámlálások, bírósági ügyek, akár szavazatok megsemmisítése és tüntetések is jelezhetik majd a most sem alábecsülhető mértékű káosz további növekedését. És akkor ne feledkezzünk el arról sem, hogy a koronavírus-járvány továbbra is szélsebesen terjed Amerika legtöbb államában. „Amit raktak délig, leomlott estére, amit raktak délig, leomlott röggelre.”

 

Fehér Zoltán a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársa. Olvass még tőle az Azonnalin! Hozzászólnál, vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás