+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Eszter
2019. augusztus 13. kedd, 11:13
A liberális Mounir Baatour bejelentette, hogy indul a tunéziai elnökválasztáson novemberben, de az ottani melegek se mind örülnek ennek.

Megméretteti magát a tunéziai elnökválasztáson Mounir Baatour, egy nyíltan homoszexuális jogász, a liberális párt vezetője. Miután hosszú betegséget követően elhunyt Beji Caid Essebsi, Tunézia első szabadon választott elnöke, idén újra megindul a verseny a pozíció betöltéséért.

 

Míg a korábbi elnök a nők helyzetének javítását tűzte a zászlajára, megteremtve többek között a lehetőséget a muszlim nők számára, hogy más felekezethez tartozó férjet válasszanak, a legtöbb társadalmi kérdés még mindig erősen tradicionális megítélés alá esik az országban.

 

Az azonos nemű párok együttlétéért például három évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható.

 

Baatour, aki a Shams nevű nonprofit szervezet társalapítójaként négy éven át kampányolt a homoszexualitás dekriminalizálásáért, a Reutersnek adott interjújában elmondta, fontosnak tartja, hogy megnyissa a melegjogokról szóló diskurzust az országában – derül ki a France24 cikkéből.

 

„Azt látom, hogy nincs fejlődés Tunéziában ebben a tekintetben: nincs olyan politikus, aki képviselné ezeket az ügyeket és véleményem szerint

 

én vagyok a legmegfelelőbb személy arra, hogy megváltoztassam a tunéziai társadalmat.”

 

Nem mindenki ért vele egyet. Az LMBTQ-közösség több csoportja is veszélyforrásként tekint az állítása szerint éppen őket képviselő aktivistára. Tizennyolc ilyen szervezet nyújtott be petíciót, melyben ellenzik Baatour jelöltségét.

 

A politikust 2013-ban három hónapra bebörtönözték elkövetett szodómia vádjával egy tizenhét éves fiúval való affér miatt, de ezt azóta is tagadja. Baatour az arab világ történetének első meleg elnökjelöltje.

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Brooklyn egyik negyedében ma is hallani magyar szót. Itt folytatják ultraortodox zsidók a neves Teitelbaum-csodarabbik vezetésével a szatmári zsidóság életmódját.

Magyar politikus is került a párt elnökségébe.

Szijjártó Péter videón jelentette be, hogy vasárnap reggeltől vége a Németországgal szemben bevezetett korlátozásoknak.

Három halottja van a koronavírusnak szombat reggelre, ráadásul már 2279 gyógyultat is fel tudunk mutatni.

A héten lezajlott szerb kupában az még összejött, hogy maximum ezer ember menjen ki a meccsre, de semmi másról nem gondoskodtak különösebben a szervezők.

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás