ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Illés Gergő
Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.
A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.
Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.
A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.
Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.
Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.
Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.
2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.
Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?
Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!
Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!
Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Elakadt a sok vitát kiváltó uniós szerzői jogi reformról szóló irányelvjavaslat elfogadása. A javaslatot ugyan tavaly szeptemberben elfogadta az Európai Parlament, viszont az Európai Unió tizenegy államának nagykövetei is aggályosnak találták a születendő direktívát, így az Európai Unió Tanácsa nem jutott konszenzusra a tervezett intézményközi tárgyalások előtt. Nagyköveti szinten Németország, Belgium, Hollandia, Finnország, Szlovénia, Olaszország, Lengyelország, Svédország, Horvátország, Luxemburg és Portugália szavazott a szöveg ellen.
A bírálói szerint az európai szabad internet végét jelentő szerzői jogi reform tavaly nyáron már óriási port kavart, többek között a közösségi oldalakat, a techóriásokat, a mémkészítőket és az átlagos internetfelhasználókat is egy oldalra állította az Unióval és a tervezett reform által körbebástyázott kiadócégekkel és hírügynökségekkel szemben.
A reformot támogató politikusok ezzel szemben azzal érvelnek, a tervezet csupán a tartalomgyártókat védi tartalmaik ellopásától, megszünteti az ezzel kapcsolatos kiskapukat, megfelelő kompenzációban részesíti az eredeti alkotókat, és különben is, a legutóbbi uniós szerzői jogi rendelkezés 2001-ből való, tehát nincs felkészülve a XXI. század kihívásaira.
De mit tartalmaz egyáltalán a szerzői jogi reform?
A szabad internetet féltők leginkább a direktíva két rendelkezését, a 11. és a 13. cikkelyt tartják aggályosnak.
A „linkadónak” is becézett 11. cikkely szerint a Google, a Facebook és a Twitter licenszdíjakat kellene, hogy fizessen a híroldalaknak és hírügynökségeknek a rövid idézetek (úgynevezett snippetek) és a borítóképek használatáért. A cél: a tartalomgyártók védelme a tartalmakat „ellopó” techóriások, keresőmotorokkal szemben. Valójában ezzel csak a kisebb oldalakat lehetetlenítenék el, akik nem vethetnének ki nulla összegű „linkadót” például a Google-re a megjelenésért cserébe, így a nagyobb és olvasottabb médiaóriások és kiadók kerülnének pozícióba.
legyen az akár egy Youtube-videó, egy Twitter, vagy Facebook-poszt, vagy egy ártatlan internetes mém.
Az eredeti tartalomgyártók szerzői jogsértés esetén beperelhetik a tartalmat megjelenítő céget, így a cégnek kötelessége lenne kiszűrni a jogsértéseket. És hogy hogyan is tennék meg ezt? Leginkább az egyelőre kiforratlan, ámde rendkívül drága automatikus szűrőkkel, de ezekről majd később.
És mi a baj az új direktívával?
Ellenzői szerint elég sok minden. A 11. cikkely és
a cég nemrégiben pár képernyőmentést közölt arról, hogy hogyan is nézne ki a keresőmotor „legfrisebb hírek” szekciója, amennyiben senkivel nem kivételeznének, és nem kötnének licenszszerződéseket a tartalomszolgáltatókkal. Az eredmény: a Google Hírek felületén ezzel semmilyen, a cikkekről szóló információ nem jelenne meg, se a képek, se a snippetek, de még a hírek címe sem.
A másik forgatókönyv, hogy a cég fizet, és szerződéseket köt a szolgáltatókkal, ugyanakkor, ahogy a Google hírekért felelős elnökhelyettese is elmondta, ebben az esetben „nyerteseket és veszteseket” kéne elkülöníteniük: nem várható el, hogy a cég mind a 80 000, a Google Hírek felületén bejegyzett hírszolgáltatónak fizessen, vagyis meg kéne húzni a vonalat, kikkel is kötnek szerződést, és kik maradnak a rendszeren kívül.
Ezzel viszont drasztikusan visszaesne a keresőmotorban közvetlenül kattintható orgánumok száma, mely sok lap dolgát nehezítené meg.
Ugyanis az ilyen tartalmak előállítása okán kinövő cégek, mint a Youtube vagy a Facebook, perelhetővé válnának, amennyiben valamilyen jogvédett tartalom engedély nélkül jelenik meg az oldalaikon. A cégeknek pedig nyilvánvalóan érdekük a gigabírságok elkerülése, így a jelenleg még gyermekcipőben járó automatikus szűrőkkel vennék le az oldalakról a szerzői jogilag aggályosnak ítélt tartalmakat.
A Youtuberek már jól ismerhetik a rendszert: a videomegosztó oldalon jó ideje működik már a Content ID névre hallgató szűrő, mely a tartalomtulajdonosok kérésére szkenneli a feltöltött videókat, akár egy jogvédett zene felhasználása miatt a teljes videót is letiltathatják. Nem csoda, hogy a Youtube-felhasználók gyűlölik a rendszert, hiszen az nagyon megnehezíti tartalomgyártást.
És mi a másik gond az automatikus szűrőkkel? Az, hogy rettenetesen drágák, így használatukat nem sok cég engedheti meg magának. És bár a szeptemberi parlamenti megállapodás kivételt adott a kis- és mikroplatformok számára, kérdés, hogy hol húznák meg ehhez a vonalat. Sok, közepes méretű, felhasználói tartalomra építő cég sem biztos, hogy megengedhetné magának a folyamatos szűrést.
Akkor most búcsúzhatunk is a szabad internettől?
Nem egészen, ugyanis hiába tartalmaz drákói rendelkezéseket a szerzői jogi reform, annak elfogadása közel sem lefutott ügy. Ugyanis azzal, hogy a Tanácsból tizenegy állam blokkoló kisebbséget alakított ki, és nem adott mandátumot az intézményközi háttértárgyalások (úgynevezett trialógusok, ezekről, és ezek visszásságairól itt írtunk bővebben) lefolytatására, tovább húzódik a döntéshozatali folyamat.
Az Euractiv információi szerint nem meglepő módon az EU-tagállamok nagykövetei is épp a 11. és 13. cikkely rendelkezéseit találták aggályosnak. A lap szerint a nagykövetek nem tudtak megegyezni, hogy a 11. cikkely milyen típusú tartalmakat foglaljon magába,
Ha ezen álláspont érvényesülni tudna a trialógus-tárgyalásokon, azzal valószínűleg a Google is fellélegezhetne kissé a hírszolgáltatását tekintve.
A 13. cikkelynél abban sem sikerült konszenzust találni, hogy hogyan biztosítsák a felhasználók által generált tartalmak szerzői jogi vonatkozásait, valamint, hogy a tervezett mentességi lista zárt legyen, avagy nyitott (tehát a jövőben is bővíthető) maradjon. Arról sem sikerült megállapodni, hogy milyen mentességeket is kapjanak a kis- és közepes méretű vállalkozások, akikre – mint a fentiekben is írtuk – a rendelkezések különösen nagy terhet rónának.
És most az egész törvényalkotási folyamat megy a kukába?
A szerzői jogi reformtől ennyire könnyen nem fogunk megszabadulni, ugyanakkor várható, hogy az eredeti tervekhez képest jelentősen enyhülnek majd a rendelkezései. Ahhoz ugyanis, hogy a Tanács egységes álláspontot alakítson ki, a törvényjavaslat jelentős felülvizsgálatára lesz szükség. Eredetileg ugyanis már az EP-választások előtt, márciusban lezavarták volna a döntéshozatalt,
a Tanács módosításai utáni pedig már egy új összetételű Európai Parlament szavazhat majd második olvasatban a szövegről.
Egyébként már az Európai Parlamenten is nehezen ment át a szerzői jogi direktíva, először az EP plenáris szerve június végén visszadobta a jogi szakbizottság által kidolgozott szöveget, végül csak tavaly szeptemberben sikerült megállapodásra jutniuk. Jelenleg a román soros elnökségnek kéne továbbvinnie az ügyet a Tanácsban: az elnökség egyik szóvivője arról beszélt, hogy az ügy olyan komplex kérdés, melyben a Tanácsnak több időre van szüksége egy szilárd álláspont kialakításához. Hogy mennyire sokra, azt egyébként jól szemlélteti, hogy
Lehet, hogy egy időre a techóriások fellélegezhettek, más viszont nem örül a Tanács időhúzásának: péntek este az EU digitális ügyekért felelős észt biztosa, Andrus Ansip „csalódottan” vette tudomásul a halogatást, és egyúttal közölte, „nem kéne az utolsó métereken elfeledkezni azokról az erőfeszítésekről, melyekről már megegyeztünk”.
NYITÓMONTÁZS: Azonnali / A Krakow Post ihletése nyomán
Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.
A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.
Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.
A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.
Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.
Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.
Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.
2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.
Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?
Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!
Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!
Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
