+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Illés Gergő
2019. január 23. szerda, 15:09
Főleg a techóriásokat sarcolná meg a tervezett uniós szerzői jogi irányelv, mely szigorúbban védené a jogtulajdonosok érdekeit az alkotásaikat jogtalanul felhasználókkal szemben. De miért beszélnek akkor sokan a reform kapcsán a szabad internet végéről és cenzúráról? És miért húzza az időt a Tanács ahelyett, hogy az Európai Parlament után maga is megszavazná az irányelvet? Az Azonnali elmagyarázza!

Elakadt a sok vitát kiváltó uniós szerzői jogi reformról szóló irányelvjavaslat elfogadása. A javaslatot ugyan tavaly szeptemberben elfogadta az Európai Parlament, viszont az Európai Unió tizenegy államának nagykövetei is aggályosnak találták a születendő direktívát, így az Európai Unió Tanácsa nem jutott konszenzusra a tervezett intézményközi tárgyalások előtt. Nagyköveti szinten Németország, Belgium, Hollandia, Finnország, Szlovénia, Olaszország, Lengyelország, Svédország, Horvátország, Luxemburg és Portugália szavazott a szöveg ellen.

 

A bírálói szerint az európai szabad internet végét jelentő szerzői jogi reform tavaly nyáron már óriási port kavart, többek között a közösségi oldalakat, a techóriásokat, a mémkészítőket és az átlagos internetfelhasználókat is egy oldalra állította az Unióval és a tervezett reform által körbebástyázott kiadócégekkel és hírügynökségekkel szemben.

 

Egy online petícióban például már 4,5 millióan követelték a „cenzúragép” leállítását és az európai internet „megmentését”.

 

A reformot támogató politikusok ezzel szemben azzal érvelnek, a tervezet csupán a tartalomgyártókat védi tartalmaik ellopásától, megszünteti az ezzel kapcsolatos kiskapukat, megfelelő kompenzációban részesíti az eredeti alkotókat, és különben is, a legutóbbi uniós szerzői jogi rendelkezés 2001-ből való, tehát nincs felkészülve a XXI. század kihívásaira.

 

SZERZŐI JOGVÉDETT KÉPEKBŐL CSINÁLNI MÉMEKET / MÉMEKET RAJZOLNI, ÉS ÍGY AZ EU ENGEDI ŐKET POSZTOLNI

 

De mit tartalmaz egyáltalán a szerzői jogi reform?

 

A szabad internetet féltők leginkább a direktíva két rendelkezését, a 11. és a 13. cikkelyt tartják aggályosnak.

 

A „linkadónak” is becézett 11. cikkely szerint a Google, a Facebook és a Twitter licenszdíjakat kellene, hogy fizessen a híroldalaknak és hírügynökségeknek a rövid idézetek (úgynevezett snippetek) és a borítóképek használatáért. A cél: a tartalomgyártók védelme a tartalmakat „ellopó” techóriások, keresőmotorokkal szemben. Valójában ezzel csak a kisebb oldalakat lehetetlenítenék el, akik nem vethetnének ki nulla összegű „linkadót” például a Google-re a megjelenésért cserébe, így a nagyobb és olvasottabb médiaóriások és kiadók kerülnének pozícióba.

 

13. cikkely a felhasználók által generált tartalmak felhasználására vonatkozik. Ez lényegében mindent magában foglal, amit egy felhasználó az interneten létrehozhat,

 

legyen az akár egy Youtube-videó, egy Twitter, vagy Facebook-poszt, vagy egy ártatlan internetes mém.

 

Az eredeti tartalomgyártók szerzői jogsértés esetén beperelhetik a tartalmat megjelenítő céget, így a cégnek kötelessége lenne kiszűrni a jogsértéseket. És hogy hogyan is tennék meg ezt? Leginkább az egyelőre kiforratlan, ámde rendkívül drága automatikus szűrőkkel, de ezekről majd később.

 

És mi a baj az új direktívával?

 

Ellenzői szerint elég sok minden. A 11. cikkely és

 

a „linkadó” a Google szerint például teljesen ki is nyírná az Európai Unión belüli hírolvasási élményt:

 

a cég nemrégiben pár képernyőmentést közölt arról, hogy hogyan is nézne ki a keresőmotor „legfrisebb hírek” szekciója, amennyiben senkivel nem kivételeznének, és nem kötnének licenszszerződéseket a tartalomszolgáltatókkal. Az eredmény: a Google Hírek felületén ezzel semmilyen, a cikkekről szóló információ nem jelenne meg, se a képek, se a snippetek, de még a hírek címe sem.

 

ÍGY NÉZNE KI A GOOGLE LEGFRISSEBB HÍREK-OLDALA A REFORM UTÁN. FORRÁS: GOOGLE

 

A másik forgatókönyv, hogy a cég fizet, és szerződéseket köt a szolgáltatókkal, ugyanakkor, ahogy a Google hírekért felelős elnökhelyettese is elmondta, ebben az esetben „nyerteseket és veszteseket” kéne elkülöníteniük: nem várható el, hogy a cég mind a 80 000, a Google Hírek felületén bejegyzett hírszolgáltatónak fizessen, vagyis meg kéne húzni a vonalat, kikkel is kötnek szerződést, és kik maradnak a rendszeren kívül.

 

A rövidebbet valószínűleg a kisebb orgánumok húznák: a Google értelemszerűen az olvasottabb médiumokkal kötne szerződéseket, és nem a kisebb, feltörekvő szerkesztőségekkel.

 

Ezzel viszont drasztikusan visszaesne a keresőmotorban közvetlenül kattintható orgánumok száma, mely sok lap dolgát nehezítené meg.

 

A „user generated content”-re, vagyis a felhasználók által létrehozott tartalmakra vonatkozó 13. cikkely inkább a kreativitást hátráltatná.

 

Ugyanis az ilyen tartalmak előállítása okán kinövő cégek, mint a Youtube vagy a Facebook, perelhetővé válnának, amennyiben valamilyen jogvédett tartalom engedély nélkül jelenik meg az oldalaikon. A cégeknek pedig nyilvánvalóan érdekük a gigabírságok elkerülése, így a jelenleg még gyermekcipőben járó automatikus szűrőkkel vennék le az oldalakról a szerzői jogilag aggályosnak ítélt tartalmakat.

 

A Youtuberek már jól ismerhetik a rendszert: a videomegosztó oldalon jó ideje működik már a Content ID névre hallgató szűrő, mely a tartalomtulajdonosok kérésére szkenneli a feltöltött videókat, akár egy jogvédett zene felhasználása miatt a teljes videót is letiltathatják. Nem csoda, hogy a Youtube-felhasználók gyűlölik a rendszert, hiszen az nagyon megnehezíti tartalomgyártást.

 

És mi a másik gond az automatikus szűrőkkel? Az, hogy rettenetesen drágák, így használatukat nem sok cég engedheti meg magának. És bár a szeptemberi parlamenti megállapodás kivételt adott a kis- és mikroplatformok számára, kérdés, hogy hol húznák meg ehhez a vonalat. Sok, közepes méretű, felhasználói tartalomra építő cég sem biztos, hogy megengedhetné magának a folyamatos szűrést.

 

A legnagyobb vesztesek ugyanakkor maguk a felhasználók lehetnének, akik sokkal kevesebb tartalomhoz férhetnének hozzá.

 

Akkor most búcsúzhatunk is a szabad internettől?

 

Nem egészen, ugyanis hiába tartalmaz drákói rendelkezéseket a szerzői jogi reform, annak elfogadása közel sem lefutott ügy. Ugyanis azzal, hogy a Tanácsból tizenegy állam blokkoló kisebbséget alakított ki, és nem adott mandátumot az intézményközi háttértárgyalások (úgynevezett trialógusok, ezekről, és ezek visszásságairól itt írtunk bővebben) lefolytatására, tovább húzódik a döntéshozatali folyamat.

 

A 13. CIKKELLYEL KOMPATIBILIS MÉM EGYIK PÉLDÁJA

 

Az Euractiv információi szerint nem meglepő módon az EU-tagállamok nagykövetei is épp a 11. és 13. cikkely rendelkezéseit találták aggályosnak. A lap szerint a nagykövetek nem tudtak megegyezni, hogy a 11. cikkely milyen típusú tartalmakat foglaljon magába,

 

az eredeti javaslat szerint „csak a nagyon rövid kivonatokat” kéne a cikkellyel védeni.

 

Ha ezen álláspont érvényesülni tudna a trialógus-tárgyalásokon, azzal valószínűleg a Google is fellélegezhetne kissé a hírszolgáltatását tekintve.

 

A 13. cikkelynél abban sem sikerült konszenzust találni, hogy hogyan biztosítsák a felhasználók által generált tartalmak szerzői jogi vonatkozásait, valamint, hogy a tervezett mentességi lista zárt legyen, avagy nyitott (tehát a jövőben is bővíthető) maradjon. Arról sem sikerült megállapodni, hogy milyen mentességeket is kapjanak a kis- és közepes méretű vállalkozások, akikre – mint a fentiekben is írtuk – a rendelkezések különösen nagy terhet rónának.

 

És most az egész törvényalkotási folyamat megy a kukába?

 

A szerzői jogi reformtől ennyire könnyen nem fogunk megszabadulni, ugyanakkor várható, hogy az eredeti tervekhez képest jelentősen enyhülnek majd a rendelkezései. Ahhoz ugyanis, hogy a Tanács egységes álláspontot alakítson ki, a törvényjavaslat jelentős felülvizsgálatára lesz szükség. Eredetileg ugyanis már az EP-választások előtt, márciusban lezavarták volna a döntéshozatalt,

 

a Tanács időhúzásával viszont a májusi voksolás utánra csúszhat a tagállami miniszterek döntése,

 

a Tanács módosításai utáni pedig már egy új összetételű Európai Parlament szavazhat majd második olvasatban a szövegről.

 

Egyébként már az Európai Parlamenten is nehezen ment át a szerzői jogi direktíva, először az EP plenáris szerve június végén visszadobta a jogi szakbizottság által kidolgozott szöveget, végül csak tavaly szeptemberben sikerült megállapodásra jutniuk. Jelenleg a román soros elnökségnek kéne továbbvinnie az ügyet a Tanácsban: az elnökség egyik szóvivője arról beszélt, hogy az ügy olyan komplex kérdés, melyben a Tanácsnak több időre van szüksége egy szilárd álláspont kialakításához. Hogy mennyire sokra, azt egyébként jól szemlélteti, hogy

 

a Tanács mennyiszer is tárgyalta már a javaslatot 2016 óta: ilyen nagy számú tárgyalás a legtöbb törvényjavaslat esetében nem jellemző.

 

A SZERZŐI JOGI IRÁNYELVNÉL CSAK ÚGY SORAKOZNAK A TANÁCSI TÁRGYALÁST JELZŐ LILA PÖTTYÖK

 

Lehet, hogy egy időre a techóriások fellélegezhettek, más viszont nem örül a Tanács időhúzásának: péntek este az EU digitális ügyekért felelős észt biztosa, Andrus Ansip „csalódottan” vette tudomásul a halogatást, és egyúttal közölte, „nem kéne az utolsó métereken elfeledkezni azokról az erőfeszítésekről, melyekről már megegyeztünk”. 

 

NYITÓMONTÁZS: Azonnali / A Krakow Post ihletése nyomán

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Francia kollégájához látogatott az orosz elnök: a két vezető oda-odaszúrt egymásnak, Putyin a sárgamellényes tüntetések miatt kritizálta Macront.

Most éppen „bébi-Trumpnak” nevezte az olasz belügyminisztert az amerikai filmsztár. Meg odaszúrt egyet többek között a magyar kormánynak is.

Jeremy Corbyn bizalmatlansági indítványt fontolgat a kormány ellen, és burkoltan egy újabb brexit-népszavazást is
kilátásba helyezett.

Liu Yifei elég meglepő véleményt fogalmazott meg arról, kik mellé áll erkölcsileg a hetek óta tartó brutális tüntetéssorozatban.

A lengyel katolikusokkal is állandóan háborúzó Nergal nem mérte fel igazán, milyen helyre akar bemenni edzeni kicsit, ezért amikor kiderült, hogy nem követi Jézust, hazaküldték.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

A lassú élet ideálja mentén alkotó értékteremtők bemutatkozása a Balaton-felvidéken augusztus 18-án.

Ha a tűzijáték helyett inkább angol metalcore-ra csapatnád, augusztus 20-án a Dürerben a helyed. Vendég: Inhale Me.

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás