+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. január 23. szerda, 15:09
Főleg a techóriásokat sarcolná meg a tervezett uniós szerzői jogi irányelv, mely szigorúbban védené a jogtulajdonosok érdekeit az alkotásaikat jogtalanul felhasználókkal szemben. De miért beszélnek akkor sokan a reform kapcsán a szabad internet végéről és cenzúráról? És miért húzza az időt a Tanács ahelyett, hogy az Európai Parlament után maga is megszavazná az irányelvet? Az Azonnali elmagyarázza!

Elakadt a sok vitát kiváltó uniós szerzői jogi reformról szóló irányelvjavaslat elfogadása. A javaslatot ugyan tavaly szeptemberben elfogadta az Európai Parlament, viszont az Európai Unió tizenegy államának nagykövetei is aggályosnak találták a születendő direktívát, így az Európai Unió Tanácsa nem jutott konszenzusra a tervezett intézményközi tárgyalások előtt. Nagyköveti szinten Németország, Belgium, Hollandia, Finnország, Szlovénia, Olaszország, Lengyelország, Svédország, Horvátország, Luxemburg és Portugália szavazott a szöveg ellen.

 

A bírálói szerint az európai szabad internet végét jelentő szerzői jogi reform tavaly nyáron már óriási port kavart, többek között a közösségi oldalakat, a techóriásokat, a mémkészítőket és az átlagos internetfelhasználókat is egy oldalra állította az Unióval és a tervezett reform által körbebástyázott kiadócégekkel és hírügynökségekkel szemben.

 

Egy online petícióban például már 4,5 millióan követelték a „cenzúragép” leállítását és az európai internet „megmentését”.

 

A reformot támogató politikusok ezzel szemben azzal érvelnek, a tervezet csupán a tartalomgyártókat védi tartalmaik ellopásától, megszünteti az ezzel kapcsolatos kiskapukat, megfelelő kompenzációban részesíti az eredeti alkotókat, és különben is, a legutóbbi uniós szerzői jogi rendelkezés 2001-ből való, tehát nincs felkészülve a XXI. század kihívásaira.

 

SZERZŐI JOGVÉDETT KÉPEKBŐL CSINÁLNI MÉMEKET / MÉMEKET RAJZOLNI, ÉS ÍGY AZ EU ENGEDI ŐKET POSZTOLNI

 

De mit tartalmaz egyáltalán a szerzői jogi reform?

 

A szabad internetet féltők leginkább a direktíva két rendelkezését, a 11. és a 13. cikkelyt tartják aggályosnak.

 

A „linkadónak” is becézett 11. cikkely szerint a Google, a Facebook és a Twitter licenszdíjakat kellene, hogy fizessen a híroldalaknak és hírügynökségeknek a rövid idézetek (úgynevezett snippetek) és a borítóképek használatáért. A cél: a tartalomgyártók védelme a tartalmakat „ellopó” techóriások, keresőmotorokkal szemben. Valójában ezzel csak a kisebb oldalakat lehetetlenítenék el, akik nem vethetnének ki nulla összegű „linkadót” például a Google-re a megjelenésért cserébe, így a nagyobb és olvasottabb médiaóriások és kiadók kerülnének pozícióba.

 

13. cikkely a felhasználók által generált tartalmak felhasználására vonatkozik. Ez lényegében mindent magában foglal, amit egy felhasználó az interneten létrehozhat,

 

legyen az akár egy Youtube-videó, egy Twitter, vagy Facebook-poszt, vagy egy ártatlan internetes mém.

 

Az eredeti tartalomgyártók szerzői jogsértés esetén beperelhetik a tartalmat megjelenítő céget, így a cégnek kötelessége lenne kiszűrni a jogsértéseket. És hogy hogyan is tennék meg ezt? Leginkább az egyelőre kiforratlan, ámde rendkívül drága automatikus szűrőkkel, de ezekről majd később.

 

És mi a baj az új direktívával?

 

Ellenzői szerint elég sok minden. A 11. cikkely és

 

a „linkadó” a Google szerint például teljesen ki is nyírná az Európai Unión belüli hírolvasási élményt:

 

a cég nemrégiben pár képernyőmentést közölt arról, hogy hogyan is nézne ki a keresőmotor „legfrisebb hírek” szekciója, amennyiben senkivel nem kivételeznének, és nem kötnének licenszszerződéseket a tartalomszolgáltatókkal. Az eredmény: a Google Hírek felületén ezzel semmilyen, a cikkekről szóló információ nem jelenne meg, se a képek, se a snippetek, de még a hírek címe sem.

 

ÍGY NÉZNE KI A GOOGLE LEGFRISSEBB HÍREK-OLDALA A REFORM UTÁN. FORRÁS: GOOGLE

 

A másik forgatókönyv, hogy a cég fizet, és szerződéseket köt a szolgáltatókkal, ugyanakkor, ahogy a Google hírekért felelős elnökhelyettese is elmondta, ebben az esetben „nyerteseket és veszteseket” kéne elkülöníteniük: nem várható el, hogy a cég mind a 80 000, a Google Hírek felületén bejegyzett hírszolgáltatónak fizessen, vagyis meg kéne húzni a vonalat, kikkel is kötnek szerződést, és kik maradnak a rendszeren kívül.

 

A rövidebbet valószínűleg a kisebb orgánumok húznák: a Google értelemszerűen az olvasottabb médiumokkal kötne szerződéseket, és nem a kisebb, feltörekvő szerkesztőségekkel.

 

Ezzel viszont drasztikusan visszaesne a keresőmotorban közvetlenül kattintható orgánumok száma, mely sok lap dolgát nehezítené meg.

 

A „user generated content”-re, vagyis a felhasználók által létrehozott tartalmakra vonatkozó 13. cikkely inkább a kreativitást hátráltatná.

 

Ugyanis az ilyen tartalmak előállítása okán kinövő cégek, mint a Youtube vagy a Facebook, perelhetővé válnának, amennyiben valamilyen jogvédett tartalom engedély nélkül jelenik meg az oldalaikon. A cégeknek pedig nyilvánvalóan érdekük a gigabírságok elkerülése, így a jelenleg még gyermekcipőben járó automatikus szűrőkkel vennék le az oldalakról a szerzői jogilag aggályosnak ítélt tartalmakat.

 

A Youtuberek már jól ismerhetik a rendszert: a videomegosztó oldalon jó ideje működik már a Content ID névre hallgató szűrő, mely a tartalomtulajdonosok kérésére szkenneli a feltöltött videókat, akár egy jogvédett zene felhasználása miatt a teljes videót is letiltathatják. Nem csoda, hogy a Youtube-felhasználók gyűlölik a rendszert, hiszen az nagyon megnehezíti tartalomgyártást.

 

És mi a másik gond az automatikus szűrőkkel? Az, hogy rettenetesen drágák, így használatukat nem sok cég engedheti meg magának. És bár a szeptemberi parlamenti megállapodás kivételt adott a kis- és mikroplatformok számára, kérdés, hogy hol húznák meg ehhez a vonalat. Sok, közepes méretű, felhasználói tartalomra építő cég sem biztos, hogy megengedhetné magának a folyamatos szűrést.

 

A legnagyobb vesztesek ugyanakkor maguk a felhasználók lehetnének, akik sokkal kevesebb tartalomhoz férhetnének hozzá.

 

Akkor most búcsúzhatunk is a szabad internettől?

 

Nem egészen, ugyanis hiába tartalmaz drákói rendelkezéseket a szerzői jogi reform, annak elfogadása közel sem lefutott ügy. Ugyanis azzal, hogy a Tanácsból tizenegy állam blokkoló kisebbséget alakított ki, és nem adott mandátumot az intézményközi háttértárgyalások (úgynevezett trialógusok, ezekről, és ezek visszásságairól itt írtunk bővebben) lefolytatására, tovább húzódik a döntéshozatali folyamat.

 

A 13. CIKKELLYEL KOMPATIBILIS MÉM EGYIK PÉLDÁJA

 

Az Euractiv információi szerint nem meglepő módon az EU-tagállamok nagykövetei is épp a 11. és 13. cikkely rendelkezéseit találták aggályosnak. A lap szerint a nagykövetek nem tudtak megegyezni, hogy a 11. cikkely milyen típusú tartalmakat foglaljon magába,

 

az eredeti javaslat szerint „csak a nagyon rövid kivonatokat” kéne a cikkellyel védeni.

 

Ha ezen álláspont érvényesülni tudna a trialógus-tárgyalásokon, azzal valószínűleg a Google is fellélegezhetne kissé a hírszolgáltatását tekintve.

 

A 13. cikkelynél abban sem sikerült konszenzust találni, hogy hogyan biztosítsák a felhasználók által generált tartalmak szerzői jogi vonatkozásait, valamint, hogy a tervezett mentességi lista zárt legyen, avagy nyitott (tehát a jövőben is bővíthető) maradjon. Arról sem sikerült megállapodni, hogy milyen mentességeket is kapjanak a kis- és közepes méretű vállalkozások, akikre – mint a fentiekben is írtuk – a rendelkezések különösen nagy terhet rónának.

 

És most az egész törvényalkotási folyamat megy a kukába?

 

A szerzői jogi reformtől ennyire könnyen nem fogunk megszabadulni, ugyanakkor várható, hogy az eredeti tervekhez képest jelentősen enyhülnek majd a rendelkezései. Ahhoz ugyanis, hogy a Tanács egységes álláspontot alakítson ki, a törvényjavaslat jelentős felülvizsgálatára lesz szükség. Eredetileg ugyanis már az EP-választások előtt, márciusban lezavarták volna a döntéshozatalt,

 

a Tanács időhúzásával viszont a májusi voksolás utánra csúszhat a tagállami miniszterek döntése,

 

a Tanács módosításai utáni pedig már egy új összetételű Európai Parlament szavazhat majd második olvasatban a szövegről.

 

Egyébként már az Európai Parlamenten is nehezen ment át a szerzői jogi direktíva, először az EP plenáris szerve június végén visszadobta a jogi szakbizottság által kidolgozott szöveget, végül csak tavaly szeptemberben sikerült megállapodásra jutniuk. Jelenleg a román soros elnökségnek kéne továbbvinnie az ügyet a Tanácsban: az elnökség egyik szóvivője arról beszélt, hogy az ügy olyan komplex kérdés, melyben a Tanácsnak több időre van szüksége egy szilárd álláspont kialakításához. Hogy mennyire sokra, azt egyébként jól szemlélteti, hogy

 

a Tanács mennyiszer is tárgyalta már a javaslatot 2016 óta: ilyen nagy számú tárgyalás a legtöbb törvényjavaslat esetében nem jellemző.

 

A SZERZŐI JOGI IRÁNYELVNÉL CSAK ÚGY SORAKOZNAK A TANÁCSI TÁRGYALÁST JELZŐ LILA PÖTTYÖK

 

Lehet, hogy egy időre a techóriások fellélegezhettek, más viszont nem örül a Tanács időhúzásának: péntek este az EU digitális ügyekért felelős észt biztosa, Andrus Ansip „csalódottan” vette tudomásul a halogatást, és egyúttal közölte, „nem kéne az utolsó métereken elfeledkezni azokról az erőfeszítésekről, melyekről már megegyeztünk”. 

 

NYITÓMONTÁZS: Azonnali / A Krakow Post ihletése nyomán

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A klímaaktivista posztolt magáról egy képet, ahogy egy túlzsúfolt német vonaton a földön ül csomagjaival, a német vasút szerint viszont nyugodtan ülhetett volna a saját, első osztályra szóló helyén is.

Volt szóvivő, aki élő adásban káromkodott, Boris Johnson pedig még fagyasztóba is bújt az újságírói kérdések elől. Szóval áll a báll, de miért is?

A volt Munkáspárt-tag, Corbyn-szövetséges Ken Livingstone szerint a „zsidó szavazatok nem segítettek” a párt esélyein.

Pollreisz Balázs postaládájába valószínűleg Borkai Zsolt legnagyobb rajongója dobott be egy irodalmi igényű fenyegető levelet, ami miatt a politikus a rendőrséghez is fordult azóta.

És miért várja ezt hatalmas tömeg a bastogne-i városháza előtt a hidegben? A furcsa népszokásnak a második világháborúhoz van köze.

Rod Stewart nagyon örül Boris Johnson győzelmének, a korábban őt istenként tisztelő Celtic drukkereinek egy része viszont jelezte, hogy a továbbiakban nem szívesen látott vendég náluk.

Türkmenisztán elnöke megunta, hogy a közvetlen beosztottjai bevallottan korrumpálódtak, ezért mostantól ő maga sem kegyelmezhet meg senkinek, akikhez elér a botrány.

A hét kérdése

Végre kilépnek a britek? Vagy folytatódik a komédia? Esetleg az egész brexit csak egy kitűnő médiahekk volt arra, hogy végre figyeljen a britekre valaki? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ablonczy Balázs előadása az összeomlás rejtett oldalairól december 19-én.

Magyar topédesek december 20-án, Budakeszi, Kálvária Pince.

Nem csak szurkolóknak. Budapesten, az Ellátóházban, december 21-én.

Ez ilyen zene lesz. Pécsen, a Szabadkikötőben. December 29.

Az év egyik legjobb évnyitó bulija: Pécs komplett belvárosában koncertek délelőtt 10-től éjfélig. Január 4.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás