+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. január 14. hétfő, 17:28
Nem az első, okostévét gyártó cégnél derül ki, hogy nem csak a tévén, de az adatokon is keres. Most a Vizio vezére dicsekedett erről egy interjúban.

Hatalmas kijelzőjű tévék, nagyon jó képminőség, beépített streaming szolgáltatások: az okostévék tavaly megfizethetőbbek voltak, mint valaha, például a Vizio vállalatnak köszönhetően. Bár a Vizio tévéket Magyarországon nem árusítják, azért online simán meg lehet őket venni itt is.

 

De miért lényegesek pont ez a vállalat? A helyzet az, hogy ha egy részletesebb képminőséget biztosító HDR technológiával ellátott, a full HD-nál is jobb felbontású 4K kijelzőjű okostévét akarsz venni, akkor már 500 dolláros ár alatt is találsz ilyet (140 000 forintért körülbelül), ez pedig nagyon olcsó ár ahhoz képest, hogy a technológia mennyire drága.

 

Akkor hogy lehet ennyire olcsó? Egyszerű: egyes gyártók egyszerűen begyűjtik a felhasználók adatait, és ezeket eladják egy harmadik félnek: olyan infókat például, hogy milyen típusú műsorokat és reklámokat nézel,

 

vagy hol tartózkodsz.

 

A The Verge a Vizio vezérigazgatóját, Bill Baxtert faggatta ki egy interjúban, amely elég sok mindenre rávilágított: például arra, hogy a vezérigazgató szerint nem kell minden eladott tévé után pénzt kapni, pont olyan jövedelmezőek lehetnek az adatok is. Baxter úgy fogalmazott: nem csak a tévé eladásáról van szó, hiszen azokat átlagosan hét évig használja a fogyasztó, így a költségeket többféleképpen kell fedezni:

 

„csinálsz egy kis pénzt ebből, egy kicsit abból.

 

Eladsz pár filmet, showműsort, reklámot.” És ebben a körben csinálnak pénzt például az adatokból is, mondta Baxter az interjúban, de azt is hozzátette, hogy anonimizálják őket, tehát senkinek nem sértik a privacy-jogait. A vezérigazgató nyilatkozata mindenesetre annak fényében is érdekes, hogy a Vizio két éve már egyszer kénytelen volt kétmillió dollárt fizetni egy panasz miatt: akkor az derült ki, hogy IP-címekkel összepárosították, hogy ki mit néz az okostévén, és eladták ezeket az adatokat. Ha igaz az anonimizálásra vonatkozó kijelentése, akkor ezt most elvileg nem csinálják.

 

És ha már okostévék és adatvédelem, pár éve futott körbe az interneten, hogy a Samsung okostévéi „hallgatóznak.” A dél-koreai vállalat külön felhívta vásárlói figyelmét, hogy a kényesebb jellegű beszélgetéseket ne a televízió előtt ejtsék meg, ha az hangvezérlésre van állítva. A cég természetesen azt is kiemelte, hogy a hangvezérlés célja nem az, hogy személyes információkat gyűjtsön a tévézőről, de elvben igenis lehetséges. Ugyanis az elhangzottakat egy külön szerveren tárolják.

 

De volt már belhé az LG körül is, itt még 2013-ban robbant ki a botrány, amikor kiderült, hogy a tévék információkat küldenek a dél-koreai cég központjába a felhasználói szokásokról, de még a behelyezett pendrive-okon található állományokról is.  A vállalat célja többek között az volt ezzel, hogy minél inkább testreszabott hirdetéseket tudjon megjeleníteni a felhasználók számára. A brit hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben, és az LG ígéretet tett arra, hogy változtat a helyzeten.

 

Szóval az lenne a feladat, hogy felelősen vásárolj ilyen terméket is, mondhatnánk, hacsak nem lenne reménytelen: lám, a Facebooknak sem ártott meg túlságosan az adatokkal való seftelés. Egyszerűen úgy tűnik, a felhasználókat nem nagyon érdekli ez az egész.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az újonnan megválasztott ukrán elnöknek adták ki magukat, ezzel pedig a francia elnököt húzhatta csőbe egy orosz telefonbetyár-páros.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Dobrev Klárát több mint háromszor annyian ismerik itthon, mint Németországban a kereszténydemokrata
CSU csúcsjelöltjét.

Az ötvenet se éri el azok száma, akik éltek a január 1-je óta nyitva álló lehetőséggel.

Nem küldtek el időben egy beszámolót, így ezért Hódmezővásárhely később kapja meg az állami támogatását, de pénzt nem fognak veszíteni, állítja Márki-Zay Péter.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Idén 100 éves a Bauhaus. Május 4-én és 5-én megünnepelheted.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás