+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Brigi
2017. november 3. péntek, 09:33
Csak pénz kérdése, hogy Magyarországot eljuttassák a Holdra, mert az ehhez szükséges tudás és a technológia rendelkezésünkre állna – állítja Pacher Tibor, a Puli Space csapatának vezetője, akivel az általuk szervezett MoonMars Village Workshop alatt beszélgettünk. Ha összejönne a szükséges pénz, 2019 második felében utazhatna Puli, a kis magyar szerkezet a Holdra. És bár a fő céljuk ez, már azon is dolgoznak, hogyan lehetne hasznosítani a gépet a Földön.

 

A Holdra törekvő kis magyar szerkezet, a Puli története több mint hét évvel ezelőtt, még 2010 nyarán kezdődött, ekkor alapította meg a csapatot Pacher Tibor fizikus. 

 

A Puli csapata több éve dolgozik azért, hogy a Holdra juttassa „Magyarországot” – vagy legalábbis a Pulit, hogy fotókat készítsen a Holdon.

 

Az akkori ösztönzést a Google Lunar XPRIZE versenye jelentette, amelybe a Puli is bekerült. A kezdeményezés célja az volt, hogy magán űrprojektek is eljussanak a Holdra. 

 

A többéves versenyből fokozatosan szálltak ki a világ minden táján dolgozó csapatok. 2016 végén sajnos így járt a Puli is: bár sikerült szerződést kötniük az amerikai Astrobotic csapatával, hogy az ő leszállóegységük viszi majd a magyar rovert is a Holdra, előbbiek végül visszaléptek a szűk határidő miatt, így az összes olyan csapat is így járt, akik velük utaztatták volna robotjukat. „Ettől függetlenül mi megyünk tovább” – mesélte Pacher Tibor az Azonnalinak. 

 

 

A még versenyben lévő néhány csapat sem tudja egyébként tartani a 2017 végi indulásról szóló határidőt, amit emiatt ki is toltak 2018. március 31-ig. Ezt talán lesz, aki teljesíteni fogja, de még ez sem biztos. És bár a Pulit eddig három Holdhoz és Marshoz hasonló terepen, a marokkói sivatagban, alpesi sziklagleccseren és a Hawaii-szigeteki Mauna Kea vulkán lejtőin is sikeresen tesztelték már, ez továbbra sem olyan egyszerű projekt, mint amilyennek talán elsőre tűnik, és pláne nem olcsó. Sőt.

 

Nagyon sok pénz kellene két éven belül

 

A magyarok partnere, a pittsburghi Astrobotic 2019 második felére tervezi az indulást, azt tartják reálisnak. Ekkorra kellene menetkésznek lennie a Pulinak is, ám az idő egyre fogy, hogy ez a terv valósággá is váljon. „A 2019 végi induláshoz az kellene, hogy jövőre már elinduljon a különböző űrképes eszközök tesztelése az integrációval együtt. Nekünk jó a pozíciónk az Astrobotic-nál, de ha nem tudunk pénzt szerezni, és nem tudjuk felgyorsítani a munkánkat, illetve garantálni, hogy ki tudjuk fizetni az útiköltségünket, be fogják csukni az ajtót előttünk” – magyarázta Pacher. 

 

Hogy mekkora összeg hiányzik még, hogy a Puli-projekt célba érjen? Nagyjából 9 millió dollár.

 

Látva kikerekedő szememet, illetve kérdésemet, hogy tényleg dollárt mondott-e, Pacher kifejtette: „Erre mindenki azt mondja, hogy rettenetesen sok. De ez az évi 900 millió forint körülbelül az 1542. magyar kkv éves forgalma. A mi termékünk pedig az, hogy elvisszük Magyarországot a Holdra. Így nézve ez nem sok pénz.”

 

Szerinte annak fényében meg pláne nem az, hogy a nyári vizes világbajnokságra több mint 3 milliárd forintból készítettek ugrótornyot a Dunához. És bár fantasztikus képek készültek, amelyek marketingértéke nehezen lenne kiszámítható, ők ennél kevesebb pénzből készítenének fantasztikus képeket a Holdról, miközben tucatnyi remek fiatal mérnököt tartanának itthon.

 

A Pulinak is szurkolhatnánk úgy, mint az EB-n a válogatottnak

 

Pacher Tibor kérdésünkre elmondta: a Puli jelenlegi formájában még nem alkalmas a Hold-utazásra, éppen arra kellene a pénz, hogy a jelenlegi prototípusból űrképes változatot csináljanak. Ezen egyébként folyamatosan dolgoznak, illetve azon is, hogy csökkentsék a robot méretét, mert a leszállóegységen csak kisebb hely áll rendelkezésre a szerkezetnek. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha összejönne a szükséges pénz, akkor mind a csapat tudása, mind a technológiai háttér meglehetne ahhoz, hogy a Puli a Holdra jusson. 

 

„Ehhez kellene valamiféle állami támogatás, nem feltétlenül pénzbeli, de legalább pozitív hozzáállás”

 

– mondta a csapat alapító-vezetője, aki azonban azt is látja, hogy a mai magyar közhangulatban nehéz kérdés, hogy az űrkutatás, pláne a magánűrkutatás központi figyelmet kapjon. Ennek ellenére töretlenül keresik a nagyobb cégeket és politikusokat is, hogy megnyerjék őket a Puli ügyének. 

 

„Szeretnénk egy össznemzeti összefogást generálni, hogy ennek a projektnek is úgy szurkoljunk, mint tavaly a fociválogatottnak vagy idén a pólósoknak.

 

Ha ezt meg tudjuk valósítani, és eljutunk odáig, hogy elindul az Atlas-5 rakéta, amin ott ül a Puli is, az azért egy nagy pillanat lenne” – jelentette ki a fizikus. 

 

Puli a Földön, vagy Puli a Holdfaluban?

 

Az elsődleges cél tehát az űr, de azon is folyamatosan gondolkoznak és dolgoznak, hogyan lehetne hasznosítani a Pulit a Földön, ha ez mégsem jönne össze. Van olyan opció, amit már meg is vizsgáltak. Eszerint a Pulit jól lehetne használni aknamezők feltérképezésére, így csökkentve az aknamentesítést végző személyek veszélyeztetettségét. Hogy a Puli erre vonatkozó kis szériás gyártása megkezdődhessen, ahhoz is szükségük lenne azonban arra, hogy két-három ember fél éven keresztül csak ezen dolgozhasson. „Mindenképpen megmaradunk, és próbálunk olyan alapot teremteni, hogy ezt tudjuk tovább csinálni” – fogalmazott Pacher.

 

A Pulival és annak csapatvezetőjével a Google Groundon rendezett MoonMars Village Workshopon találkoztunk. Pacher Tibor ugyanis beszállt az Európai Űrügynökség főigazagatója, Johann-Dietrich Wörner által javasolt „Holdfalu” kezdeményezésbe, amelyhez egyre többen csatlakoznak a világon. Miután külföldön már három ilyen workshopon is járt, úgy látta: itthon is érdemes lenne meghonosítani ezt.

 

A Holdfalu tulajdonképpen egy ötletbörze arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi űrállomás után a Holdon is legyen valami: 

 

lehessen ott is mondjuk ásványi anyagot gyűjteni, tesztelni, de akár egyfajta ugródeszka is lehetne majd a Marsra.

 

A budapesti workshop célja az volt, hogy ne csak szűken vett űrszakmabelieket vonjanak bele ebbe az együttgondolkodásba, hanem más területekről jövő érdeklődőket is. A Puli csapattagjai mellett több külföldi szakember is tartott előadást élőben vagy Skype-on, majd elkezdődött az ötletelés. Pacher elmondta: ők például szeretnének egy „autóversenyt” rendezni a Holdon, ezt pedig jövőre a berceli kőbányában már szimulálni is fogják a terveik szerint. Ha pedig minden jól alakul, akkor ilyen workshop jövőre is lesz Budapesten.

 

Nyitókép: Claudia Stix / OeWF / pulispace.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás