+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Brigi
2017. november 3. péntek, 09:33
Csak pénz kérdése, hogy Magyarországot eljuttassák a Holdra, mert az ehhez szükséges tudás és a technológia rendelkezésünkre állna – állítja Pacher Tibor, a Puli Space csapatának vezetője, akivel az általuk szervezett MoonMars Village Workshop alatt beszélgettünk. Ha összejönne a szükséges pénz, 2019 második felében utazhatna Puli, a kis magyar szerkezet a Holdra. És bár a fő céljuk ez, már azon is dolgoznak, hogyan lehetne hasznosítani a gépet a Földön.

 

A Holdra törekvő kis magyar szerkezet, a Puli története több mint hét évvel ezelőtt, még 2010 nyarán kezdődött, ekkor alapította meg a csapatot Pacher Tibor fizikus. 

 

A Puli csapata több éve dolgozik azért, hogy a Holdra juttassa „Magyarországot” – vagy legalábbis a Pulit, hogy fotókat készítsen a Holdon.

 

Az akkori ösztönzést a Google Lunar XPRIZE versenye jelentette, amelybe a Puli is bekerült. A kezdeményezés célja az volt, hogy magán űrprojektek is eljussanak a Holdra. 

 

A többéves versenyből fokozatosan szálltak ki a világ minden táján dolgozó csapatok. 2016 végén sajnos így járt a Puli is: bár sikerült szerződést kötniük az amerikai Astrobotic csapatával, hogy az ő leszállóegységük viszi majd a magyar rovert is a Holdra, előbbiek végül visszaléptek a szűk határidő miatt, így az összes olyan csapat is így járt, akik velük utaztatták volna robotjukat. „Ettől függetlenül mi megyünk tovább” – mesélte Pacher Tibor az Azonnalinak. 

 

 

A még versenyben lévő néhány csapat sem tudja egyébként tartani a 2017 végi indulásról szóló határidőt, amit emiatt ki is toltak 2018. március 31-ig. Ezt talán lesz, aki teljesíteni fogja, de még ez sem biztos. És bár a Pulit eddig három Holdhoz és Marshoz hasonló terepen, a marokkói sivatagban, alpesi sziklagleccseren és a Hawaii-szigeteki Mauna Kea vulkán lejtőin is sikeresen tesztelték már, ez továbbra sem olyan egyszerű projekt, mint amilyennek talán elsőre tűnik, és pláne nem olcsó. Sőt.

 

Nagyon sok pénz kellene két éven belül

 

A magyarok partnere, a pittsburghi Astrobotic 2019 második felére tervezi az indulást, azt tartják reálisnak. Ekkorra kellene menetkésznek lennie a Pulinak is, ám az idő egyre fogy, hogy ez a terv valósággá is váljon. „A 2019 végi induláshoz az kellene, hogy jövőre már elinduljon a különböző űrképes eszközök tesztelése az integrációval együtt. Nekünk jó a pozíciónk az Astrobotic-nál, de ha nem tudunk pénzt szerezni, és nem tudjuk felgyorsítani a munkánkat, illetve garantálni, hogy ki tudjuk fizetni az útiköltségünket, be fogják csukni az ajtót előttünk” – magyarázta Pacher. 

 

Hogy mekkora összeg hiányzik még, hogy a Puli-projekt célba érjen? Nagyjából 9 millió dollár.

 

Látva kikerekedő szememet, illetve kérdésemet, hogy tényleg dollárt mondott-e, Pacher kifejtette: „Erre mindenki azt mondja, hogy rettenetesen sok. De ez az évi 900 millió forint körülbelül az 1542. magyar kkv éves forgalma. A mi termékünk pedig az, hogy elvisszük Magyarországot a Holdra. Így nézve ez nem sok pénz.”

 

Szerinte annak fényében meg pláne nem az, hogy a nyári vizes világbajnokságra több mint 3 milliárd forintból készítettek ugrótornyot a Dunához. És bár fantasztikus képek készültek, amelyek marketingértéke nehezen lenne kiszámítható, ők ennél kevesebb pénzből készítenének fantasztikus képeket a Holdról, miközben tucatnyi remek fiatal mérnököt tartanának itthon.

 

A Pulinak is szurkolhatnánk úgy, mint az EB-n a válogatottnak

 

Pacher Tibor kérdésünkre elmondta: a Puli jelenlegi formájában még nem alkalmas a Hold-utazásra, éppen arra kellene a pénz, hogy a jelenlegi prototípusból űrképes változatot csináljanak. Ezen egyébként folyamatosan dolgoznak, illetve azon is, hogy csökkentsék a robot méretét, mert a leszállóegységen csak kisebb hely áll rendelkezésre a szerkezetnek. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha összejönne a szükséges pénz, akkor mind a csapat tudása, mind a technológiai háttér meglehetne ahhoz, hogy a Puli a Holdra jusson. 

 

„Ehhez kellene valamiféle állami támogatás, nem feltétlenül pénzbeli, de legalább pozitív hozzáállás”

 

– mondta a csapat alapító-vezetője, aki azonban azt is látja, hogy a mai magyar közhangulatban nehéz kérdés, hogy az űrkutatás, pláne a magánűrkutatás központi figyelmet kapjon. Ennek ellenére töretlenül keresik a nagyobb cégeket és politikusokat is, hogy megnyerjék őket a Puli ügyének. 

 

„Szeretnénk egy össznemzeti összefogást generálni, hogy ennek a projektnek is úgy szurkoljunk, mint tavaly a fociválogatottnak vagy idén a pólósoknak.

 

Ha ezt meg tudjuk valósítani, és eljutunk odáig, hogy elindul az Atlas-5 rakéta, amin ott ül a Puli is, az azért egy nagy pillanat lenne” – jelentette ki a fizikus. 

 

Puli a Földön, vagy Puli a Holdfaluban?

 

Az elsődleges cél tehát az űr, de azon is folyamatosan gondolkoznak és dolgoznak, hogyan lehetne hasznosítani a Pulit a Földön, ha ez mégsem jönne össze. Van olyan opció, amit már meg is vizsgáltak. Eszerint a Pulit jól lehetne használni aknamezők feltérképezésére, így csökkentve az aknamentesítést végző személyek veszélyeztetettségét. Hogy a Puli erre vonatkozó kis szériás gyártása megkezdődhessen, ahhoz is szükségük lenne azonban arra, hogy két-három ember fél éven keresztül csak ezen dolgozhasson. „Mindenképpen megmaradunk, és próbálunk olyan alapot teremteni, hogy ezt tudjuk tovább csinálni” – fogalmazott Pacher.

 

A Pulival és annak csapatvezetőjével a Google Groundon rendezett MoonMars Village Workshopon találkoztunk. Pacher Tibor ugyanis beszállt az Európai Űrügynökség főigazagatója, Johann-Dietrich Wörner által javasolt „Holdfalu” kezdeményezésbe, amelyhez egyre többen csatlakoznak a világon. Miután külföldön már három ilyen workshopon is járt, úgy látta: itthon is érdemes lenne meghonosítani ezt.

 

A Holdfalu tulajdonképpen egy ötletbörze arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi űrállomás után a Holdon is legyen valami: 

 

lehessen ott is mondjuk ásványi anyagot gyűjteni, tesztelni, de akár egyfajta ugródeszka is lehetne majd a Marsra.

 

A budapesti workshop célja az volt, hogy ne csak szűken vett űrszakmabelieket vonjanak bele ebbe az együttgondolkodásba, hanem más területekről jövő érdeklődőket is. A Puli csapattagjai mellett több külföldi szakember is tartott előadást élőben vagy Skype-on, majd elkezdődött az ötletelés. Pacher elmondta: ők például szeretnének egy „autóversenyt” rendezni a Holdon, ezt pedig jövőre a berceli kőbányában már szimulálni is fogják a terveik szerint. Ha pedig minden jól alakul, akkor ilyen workshop jövőre is lesz Budapesten.

 

Nyitókép: Claudia Stix / OeWF / pulispace.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás