+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pacher Tibor||Puli Space
2018. november 5. hétfő, 07:57
Miért ne lenne szükség űrkutatási biztosra, ha egyszer egyre több kisvállalat lát lehetőséget a világűrben, és amikor közösségi finanszírozásból létrehozott nanoműholdflották szállítják az adatokat?

Ferencz Orsolya kinevezése űrkutatási biztossá látható hullámokat vetett az interneten. Eltekintve a sajnos legtöbb esetben alpári szinten mozgó kommentektől a biztos személyét és néhány közéleti megnyilvánulását illetően,

 

ez a magyar net téridő-világát meghajlító esemény rávilágított arra, hogy mennyire nem érti a magyar társadalom, hogy miért érdemes a világűrrel foglakozni,

 

mennyi tudatlanság van még egyébként komoly szereplők fejében is a témát illetően. (Szándékosan nem idézek konkrét eseteket, nem akarok senkit megbántani).

 

A Mérce mutatott rá, hogy a miniszteri biztos kinevezésének miért van értelme, a Magyar Időkben pedig maga Ferencz foglalta össze, hol lát tennivalót és miért fontos „ott lenni” az űrkutatásban az államnak, nyilván a kormány preferenciáit is figyelembe véve.

 

Hogy mennyire átpolitizált napjainkban tényleg minden, azt a Magyar Idők cikkére való reagálás mutatja. A kormánypárti témáknak megfelelően bekerült a migráció is az érvelésbe: „Az űrkutatás vívmányait olyan kulcsfontosságú területen hasznosítjuk, mint a navigáció, a katasztrófavédelem és a migráció, ezért gazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is fontos, hogy az állam is támogassa az űripart”, és erre a mondatra ugrott is jó néhány sajtótermék.

 

Ebből persze azt levezetni, hogy Orbánék még a világűrben is migránsokat hajkurásznának: szimpla ostobaság.

 

Térjünk vissza a józan elemzéshez

 

A mindennapi életünket jobbá tevő klasszikus példák – időjárás-előrejelzés, a katasztrófavédelmi alkalmazások, terménybecslés, navigációs rendszerek, és igen, a határellenőrzés is – az ESA portfóliájában is kiemelt szerepet játszanak. Az űrkutatás, űrtevékenység hasznosságát nem lehet elég sokszor hangsúlyozni, hiszen a legtöbb embernek még mindig – vagy már megint? – az a véleménye, hogy minden, ami a világűrrel kapcsolatos, az úri muri, a tudomány és a nagyhatalmi politika játéktere.

 

Éppen ezért az ESA is nagy hangsúlyt fektet a népszerűsítésre, tudományos ismeretterjesztésre. A nemrég indult ESA Space Talks programjában az első magyarországi eseményt a Puli csapata szervezte, és „Főpuliként” remélem, sokan csatlakoznak hozzánk itthon, hogy minél több ember tudjon arról, miért jó a világűrrel foglalkozni.

 

Ezen belül érdemes különbséget tenni az űrkutatás és az űrtevékenység között.

 

Kicsit leegyszerűsítve: az űrkutatás valóban a kutatással foglakozik, azaz a világűr, a Naprendszer, a világegyetem felfedezésével és megértésével, az űrtevékenység pedig a piaci folyamatokról szól.

 

A 2000-es évek óta egyfajta csendes forradalom zajlik az űrtevékenységben. Tőkeerős vizionárusok, mint Elon Musk (SpaceX, Tesla), Jeff Bezos (Blue Origin, Amazon) vagy Richard Branson (Virgin Galactic, Virgin Csoport) mellett a technológiai fejlődésnek köszönhetően – elsősorban az elektronikai komponensek miniatürizálásának és a CubeSat platform gyors elterjedésének következtében – egyre több kisvállalat lát lehetőséget a világűrben.

 

Ez már nem csak a NASA homokozója

 

Egy példa: a Spire – amely mindössze hat éves múltra tekint vissza, és egy közösségi finanszírozású projektből indult el – ma már valós idejű, globális tengerészeti és időjárási adatokat kínál ügyfeleinek nanoműholdflottája segítségével. Itthon a RadCube / Cross-rendszer fejlesztése megy hasonló irányba. A Spire flottájához hasonló kis tömegű műholdak indítása várhatóan megnégyszereződik a következő években – ennek az igénynek a kielégítésére is megindult a verseny. Az olcsó, kisebb rakéták gyakori, rendszeres indítását kínáló start-up vállalatok közül sikeres tesztrepüléseken van már túl az új-zélandi-amerikai Rocket Lab vagy az arizonai Vector.

 

Ezek a példák mutatják, hogy a világűr ma már nem a NASA vagy az ESA kiváltsága: a 2000-es évek elejétől megjelenő új szereplők elindították a „világűr demokratizálódását”,

 

és a piaci mechanizmusok megerősödését a korábban az állami űrügynökségek által dominált szektorban.

 

A Föld körül keringő miniműholdak sokasága óriási adatmennyiségeket fog generálni, amelyek felhasználása remélhetőleg a „jó oldalon” történik majd. Ahogy írtuk, optimalizált időjárás-előrejelzés, katasztófavédelem, terménybecslések, elsivatagosodás monitorozása, stb. Az űrt megjárt emberek számának gyors növekedésével pedig megsokszorozódhat azoknak a száma, akik segítenek felhívni a politikai vezetők figyelmét arra, hogy csak egy közös Földünk van, és a globális problémákat nem lehet bezárkózással, különutas politikával megoldani.

 

Az űrkutatási biztos elképzeléseivel elsősorban az űrkutatás szakpolitikai kereteit és az állam szerepvállalását kívánja erősíteni.

 

Ezzel abszolút egyetértek, nagyot lökne az országon egy sikeres űrszakma, állami és privát szinten egyaránt, és még nem is kell – nemzetgazdasági szinten –  sok pénz hozzá.

 

Ahogy a hvg.hu „Beszélgetések a jövőről” vitasorozatában megjelent hozzászólásomban írtam:

 

„(...) véleményem szerint (...) érdemes lenne megfontolni a luxemburgi példa követését, és önálló költségvetési szervként létrehozni a Magyar Űrügynökséget, amely amellett, hogy a magyar állami űrtevékenységet koordinálná, támogatná a szükséges oktatási (ma nem létezik koherens űrmérnöki képzés Magyarországon) és kutatási infrastruktúrát, valamint átlátható PPP projektek keretében bevonná a magánszektort is.

 

Ehhez japán mintára javaslom egy Magyar Űrgazdasági Alap létrehozását (Hungarian Space Fund) az állam és a magánszektor bevonásával, amely űripari startup cégeket támogatna.

 

Étvágygerjesztőnek megjegyzem, hogy Jan Wörner, az ESA főigazgatója szerint az űrtevékenységbe befektetett minden euró akár hatot is fial.”

 

A megvalósítás persze nem lesz könnyű – még az oly kicsi magyar űrszakmában sem lesz egyszerű konszenzusra jutni, nem beszélve a politikamentesség biztosításáról –, de egy biztos: ha nem indulunk el, nem jutunk sehova. Bár eddigi tapasztalataink nem adnak okot felhőtlen örömre, bízom benne, hogy túl fogunk lépni a szekértábor-mentalitáson legalább a világűrt illetően – a Puli pedig még a Holdra is elvinné Magyarországot

 

A szerző a Puli Space magánűripari cég alapítója. A Puli Space-ről írt korábbi cikkünket itt tudod elolvasni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás