+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2017. október 2. hétfő, 15:30
Mi lesz az ellenzéki oldalon Botka László lemondását követően? Nyertek-e vele bármit is Gyurcsányék? Mit lép most az LMP? És a Momentum? Mit csinál közben a Jobbik? Az Azonnali felvillant pár elég sanszos forgatókönyvet.

 

Úgy a politikusi, mint az elemzői körökben közhelyszerű a megállapítás: a politikában egy hónap egy évvel is felérhet. Lassan újra kell gondolni ezt az átváltást. Már egy hét alatt is annyi minden történt, hogy szegény választó nem győzhette kapkodni a fejét.

 

Az MSZP miniszterelnök-jeltöltje, Botka László ma délelőtti lemondásával merőben új helyzet alakult ki. Igazából már 2012 októberétől, de a legkésőbb a 2014-es választást megelőző kampány óta annak lehettünk tanúi, hogy ki mit tesz azért, hogy maga alá gyűrve a többieket Orbánék legfőbb kihívójává avanzsáljon. Erre a nem ritkán fájdalmas folyamatra tehet pontot Botka bukása.

 

Mik ugyanis a következmények?

 

Egyfelől két, a baloldalt eleddig domináló párt kihullhat az egyenletből, a korábbiaknál sokkal tisztább képet teremtve.

 

Az MSZP és a DK megitta annak a levét, hogy a politizálás két alaplogikáját, a versengést és a szövetkezést igyekezték egyszerre gyakorolni.

 

Látszólag együttműködést akartak kiépíteni, holott a háttérben – s olykor nyilvánosan is – lökdösődve próbálták a víz alá nyomni a másikat. Ez a rivalizálás akkor vezethetett volna sikerre, ha valamelyik fél győz, s a vesztes el is fogadja ezt. Így viszont hiába került pont a párbaj végére először a DK külön listán való indulásával, majd ma délelőtt Botka lemondásával, a fronton eltöltött idő annyira amortizálta a felek reputációját, hogy onnan heroikus vállalás lesz visszakúszni.

 

Azt, hogy ez sikerülni fog-e, az fogja eldönteni, hogy a többi párt mennyire képes felismerni a kialakult helyzet hatalmas lehetőségeit. Ugyanis míg az iszapbirkózás mostanáig egy túltelített választási piacon zajlott, addig

 

Botka bukásával megnyílt az a piaci rés, amire idáig sokan oly nagyon vártak.

 

A kérdés, hogy lesz-e annyi józanság és helyzetfelismerés a szereplőkben, hogy olyan politikát folytassanak az elkövetkező hetekben, ami képes betölteni azt az űrt, amit az MSZP és a DK harca hagyott maga után; hogy képesek lesznek-e átvenni a helyüket, meggyőzni a választókat a kompetenciáikról, elhódítva ezzel a kormányváltást akarók szívét. A lehetőség kihasználásához viszont gyorsan kell cselekedni, addig, amíg az MSZP és a DK nem tud rendet vágni a soraiban, s kitalálni, hogy hogyan alkalmazkodjék az új politikai szituációhoz.

 

Az LMP nyerhet a legnagyobbat Botka lemondásával

 

Ha én LMP lennék, most kapcsolnék magasabb fokozatba, s mindent megtennék azért, hogy legkésőbb október 23-ra kialakítsak egy stabil választási szövetséget Együttestől és Párbeszédestől. A mikropártok besorozása direkt szavazóbázisban egyelőre nem jelentene sokat, ugyanakkor látványban rengeteget hozhatna a konyhára. A leszerepelt pártok elhúzódó együttműködési kísérletei és látványos bukásuk után kiváltképp jól tetsző lenne, ha az ellenzéki térfélen gyorsan kialakulna egy működőképesnek kinéző szövetség.

 

Erre már csak azért is nagyobb az esély, mert

 

a potenciális szövetségesek között nincsen annyira erős szereplő, aki reális eséllyel kihívhatná Szél Bernadettet a miniszterelnök-jelölti poszton.

 

Egyedül a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely aspirálhatna erre, azonban egyrészről a pártja támogatottsága nem ad neki erre legitimációt, másrészről Zugló polgármesterének higgadt, racionális elemzői karaktere, illetve az együttműködésről alkotott véleménye sem valószínűsíti, hogy az LMP vezető arcával való csatákba bocsátkozna, mint ahogy tette azt a másik kárára négy éve Bajnai Gordon és Mesterházy Attila.

 

Bedőlhet a Momentum különállási stratégiája

 

A mai események nagy vesztese a Momentum lehet. Ugyanis Fekete-Győrék különállást hirdető stratégiájában igaz, volt és van is ráció, azonban az két olyan előfeltevéssel operál, amik megdőlni látszanak.

 

Az egyik, hogy baloldal megismétli 2014-et, azt, hogy pár hónappal a választások előtt jobb híján születik majd egy hasonló kényszerkoalíció, mint akkor, s amiben láthatóan, érezhetően nem tudnak hinni az emberek. Ekkor a piaci rés számukra nyílt volna meg, és az újfajta, fiatalos lendülettel megspékelt, a korábbi ellentéteket meghaladó politizálás jelszavával nagyobb eséllyel be is tudták volna tölteni azt, biztos parlamenti jelentétet, netán önálló frakciót szerezve maguknak. Ez remek kiindulási alap lehetett volna a későbbi tervek megvalósításához.

 

Az MSZP és a DK állóháborúja viszont véget ért, s így

 

a Momentum stratégiájának másik alapköve is könnyen kifordulhat sarkaiból: az, hogy nem születik más hiteles együttműködés.

 

Erre most igenis van reális esély. Amennyiben az LMP ügyesen politizál a közeljövőben, a Momentum gyorsan marginalizálódhat.

 

Persze nem szabad leírni őket, sok múlik azon, hogy sikerül-e olyan ügyeket találniuk és birtokolniuk, mint a NOlimpia volt, illetve hogy a hamarosan bemutatásra kerülő programjukat és miniszterelnök-jelöltjüket mennyire sikerül a nyilvánosság előtt eladhatóvá tenniük. Az viszont biztos, hogy Fekete-Győrék vigyázó szemüket most az LMP-re kell vessék, imádkozva a politikai helyzetfelismerés és teljesítmény elmaradásáért.

 

Meghódítják-e Vonáék a baloldali szavazókat?

 

Van azonban még egy fontos szereplő, aki potenciális nyertes lehet: a Jobbik. Az MSZP és a DK pillanatnyi összeomlása számára ugyanúgy lehetőséget kínál, mint az LMP számára. A megnyílt piaci rést Vona Gáborék is képesek lehetnek betölteni, átszavazási hajlandóság ugyanis van a baloldali szavazók részéről a Jobbikra, amennyiben az az esélyes kihívó szerepébe tud helyezkedni.

 

Így az elkövetkező hetek tétje az lesz, hogy az MSZP-ben és a DK-ban csalódott, a rivalizálásba belefásult szavazókat az LMP vagy a Jobbik tudja-e megszólítani és maga mellé állítani. Érdemes lesz tehát rájuk figyelni.

 

Egy következtetést azonban már most le lehet vonni: az élet nem lesz olyan, mint Botka jelöltsége előtt.

 

Az összefogás-tematikával teret hódító ellenzéki politizálási kultúrának befellegzett.

 

Ezt mutatta meg végérvényesen a szegedi polgármester bejelentése. Akkora pofon ez, ami után minden korábbinál világosabban látszódik, hogy ezen erőpolitizálás semmilyen formában nem vezethet sikerre a mai Magyarországon. Rá vannak kényszerítve tehát a szereplők a változtatásra. A kérdés, hogy ki, mikor és hogyan lesz képes elvégezni ezt a házi feladatot.  

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás