Alig egy évvel Volodimir Zelenszkij beiktatása után az ukrán elnököt övező remény nagyjából szertefoszlott. A kezdeti reformeredmények után az utóbbi hónapokban ismét erősödött az oligarchák befolyása és gyengült a befektetői bizalom. A globális válsággal tetézve annyira megingott az ország makrogazdasági helyzete, hogy az államcsőd elkerülésének egyetlen útja az IMF-hitel maradt. A kormánytöbbségen belül pedig olyan súlyos ellentétek törtek felszínre, hogy ma már világos: Ukrajnában egy évnyi fellélegzés után ismét a politikai instabilitás az úr.

Légicsapások az amerikai támaszpontok mellett, lezuhanó ukrán utasszállító Teheránnál: mit tudunk és mit nem a legfrissebb iráni eseményekről?

Liberalizáció, privatizáció, bürokráciacsökkentés, digitalizáció: ilyen hangzatos programpontokkal ismertette gazdaságfejlesztési programját a politikai újonc ukrán miniszterelnök, csupán egy héttel az IMF-delegáció Ukrajnába érkezése előtt. A liberális álomvilág ugyanakkor nem véletlen: Zelenszkij elnök hatalmát nemcsak a nyugattal ápolt jó viszony, hanem egy jelentős ukrán gazdasági növekedési hullám is erősítheti.

Az új ukrán miniszterelnök mindössze 35 éves, de régen voltak már ennyire optimisták az ukrán választók. A kérdés leginkább az, mit tud kihozni az új kormány a parlamenti többséggel, mit kezdenek az oligarchákkal, és mennyire lesz sikeres a színészből lett elnök, Volodimir Zelenszkij politikai projektje. Elmondjuk, mi várható most, hogy megalakult az új ukrán kormány.

Zelenszkij közgazdászokat, bankárokat és outsidereket fontolgat az új ukrán kormány élére. Az elvárások magasak: minimum 3 százalékos, de inkább ennél is nagyobb éves GDP-növekedés.