Politikai újoncok versenghetnek az ukrán miniszterelnöki székért

Zelenszkij közgazdászokat, bankárokat és outsidereket fontolgat az új ukrán kormány élére. Az elvárások magasak: minimum 3 százalékos, de inkább ennél is nagyobb éves GDP-növekedés.

Miután Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök a Nép Szolgája névre keresztelt pártja óriási győzelmet aratott, és egymagában többséget szerzett a múlt vasárnapi ukrán parlamenti választáson, rögtön megkezdődtek a találgatások, hogy ki is vezet majd a Zelenszkij-párt kormányát.

Politikai outsiderek a versenyben

A Novoje Vremja ukrán lap jól informált forrásokra hivatkozva péntek esti hírében azt állítja, az egyik befutó a miniszterelnöki posztra Olekszij Honcsaruk, az elnöki adminisztráció gazdasági kérdésekért felelős irodájának csupán két hónapja kinevezett vezetőhelyettese lehet majd. Ahogyan az újságnak az elnöki iroda forrásai elmondták,

Ezen kívül még számos jelölt neve forog az ukrán médiában a lehetséges befutók között: Melinda Haring, az Atlantic Council újságírója például rögtön öt nevet is hozott. Ott van Olekszandr Danyiljuk korábbi pénzügyminiszter, aki jelenleg a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, ahogy szóba került a litván származású Aivaras Abromavičius korábbi gazdasági miniszter és befektetési bankár is. Emellett szóba került még Ukrajna IMF-képviselője, Vladiszlav Raskovan, valamint a Naftogaz két vezetője, Andrij Koboljev és Jurij Vitrenko is. Velük, és az ukrán választásokkal a #moszkvater.com hosszabban is foglalkozott ajánljuk is a cikkünket az ukrán politika megszállottjainak. Honcsaruk neve ugyanakkor eddig nem került képbe.

Aki egyébként végzettsége szerint jogász, és nem közgazdász. Ezzel alapvetően nem is lenne probléma, ha július 21-jén nem nyilatkozta volna maga Zelenszkij, hogy

Egy viszont az összes jelöltben közös: alapvetően technokraták, az ukrán magaspolitikában nem igazán ismert a nevük, hanem inkább az üzleti szférában vagy közgazdasági területen tevékenykedtek. Persze a 2014 és 2016 között gazdasági miniszteri tisztséget betöltő Abromavičius kivételével, aki viszont az ukrán forradalomig szintén nem vállalt politikai szerepet.

Komoly elvárások, komoly felhatalmazás

A politikai outsiderekre komoly feladat vár: a szintén politikai kívülálló (színészből elnökké váló) Zelenszkij még egy globális recesszió esetén is három százalékos gazdasági növekedést vár el tőlük, kedvező világgazdasági helyzet mellett viszont ennek a másfél-kétszeresét is. Ambiciózus vállalás ez a több éven át tartó recesszióból épp csak kilábaló Ukrajnával kapcsolatban, de az elnök hozzáállása is érthető: Petro Porosenko előző államfő is csak részben bukott meg politikai okokból,

Zelenszkijnek tehát a megítélése függ attól, hogy sikerül-e kormányának beindítania az ukrán gazdaság motorját.

Ehhez pedig a politikai feltételek teljes mértékben adottak: épp pénteken publikálták a vasárnapi elnökválasztás végeredményét, mely Zelenszkij pártjának elsöprő győzelmét hozta: a Nép Szolgája egymaga szerzett meg 254 helyet a 450 tagú ukrán parlamentben, ez huszonnyolccal több az abszolút többséget jelentő 226-nál. Vagyis

Az eredmény persze az elnököt is meglephette: hiába volt várható, hogy a parlamenti helyek felét jelentő listás szavazatokban tarolni fognak Zelenszkijék, inkább arra lehetett számítani, hogy az egyéni körzeteket többnyire a helyben beágyazottabb jelöltek viszik majd el. Ennek ellenére a Nép Szolgája egy sor egyéni körzetet is behúzott, ezzel pedig nem kell azon gondolkodni, hogy kivel is fogjon össze.

BORÍTÓKÉP: Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök / Wikipédia