+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 26. péntek, 19:12
Zelenszkij közgazdászokat, bankárokat és outsidereket fontolgat az új ukrán kormány élére. Az elvárások magasak: minimum 3 százalékos, de inkább ennél is nagyobb éves GDP-növekedés.

Miután Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök a Nép Szolgája névre keresztelt pártja óriási győzelmet aratott, és egymagában többséget szerzett a múlt vasárnapi ukrán parlamenti választáson, rögtön megkezdődtek a találgatások, hogy ki is vezet majd a Zelenszkij-párt kormányát.

 

Politikai outsiderek a versenyben

 

A Novoje Vremja ukrán lap jól informált forrásokra hivatkozva péntek esti hírében azt állítja, az egyik befutó a miniszterelnöki posztra Olekszij Honcsaruk, az elnöki adminisztráció gazdasági kérdésekért felelős irodájának csupán két hónapja kinevezett vezetőhelyettese lehet majd. Ahogyan az újságnak az elnöki iroda forrásai elmondták,

 

„nagyon komolyan” vizsgálják Honcsaruk kinevezésének lehetőségét.

 

Ezen kívül még számos jelölt neve forog az ukrán médiában a lehetséges befutók között: Melinda Haring, az Atlantic Council újságírója például rögtön öt nevet is hozott. Ott van Olekszandr Danyiljuk korábbi pénzügyminiszter, aki jelenleg a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, ahogy szóba került a litván származású Aivaras Abromavičius korábbi gazdasági miniszter és befektetési bankár is. Emellett szóba került még Ukrajna IMF-képviselője, Vladiszlav Raskovan, valamint a Naftogaz két vezetője, Andrij Koboljev és Jurij Vitrenko is. Velük, és az ukrán választásokkal a #moszkvater.com hosszabban is foglalkozott ajánljuk is a cikkünket az ukrán politika megszállottjainak. Honcsaruk neve ugyanakkor eddig nem került képbe.

 

Aki egyébként végzettsége szerint jogász, és nem közgazdász. Ezzel alapvetően nem is lenne probléma, ha július 21-jén nem nyilatkozta volna maga Zelenszkij, hogy

 

egy olyan profi közgazdászt szeretne az új kormány élén látni, aki még sosem volt miniszterelnök, és aki nem is vezetett pártfrakciót az ukrán törvényhozásban.

 

Egy viszont az összes jelöltben közös: alapvetően technokraták, az ukrán magaspolitikában nem igazán ismert a nevük, hanem inkább az üzleti szférában vagy közgazdasági területen tevékenykedtek. Persze a 2014 és 2016 között gazdasági miniszteri tisztséget betöltő Abromavičius kivételével, aki viszont az ukrán forradalomig szintén nem vállalt politikai szerepet.

 

Komoly elvárások, komoly felhatalmazás

 

A politikai outsiderekre komoly feladat vár: a szintén politikai kívülálló (színészből elnökké váló) Zelenszkij még egy globális recesszió esetén is három százalékos gazdasági növekedést vár el tőlük, kedvező világgazdasági helyzet mellett viszont ennek a másfél-kétszeresét is. Ambiciózus vállalás ez a több éven át tartó recesszióból épp csak kilábaló Ukrajnával kapcsolatban, de az elnök hozzáállása is érthető: Petro Porosenko előző államfő is csak részben bukott meg politikai okokból,

 

az üzletemberből elnökké avanzsáló politikustól ugyanis szintén joggal várhatta a közvélemény a gazdasági fellendülést, melyet végül nem kapott meg.

 

Zelenszkijnek tehát a megítélése függ attól, hogy sikerül-e kormányának beindítania az ukrán gazdaság motorját.

 

Ehhez pedig a politikai feltételek teljes mértékben adottak: épp pénteken publikálták a vasárnapi elnökválasztás végeredményét, mely Zelenszkij pártjának elsöprő győzelmét hozta: a Nép Szolgája egymaga szerzett meg 254 helyet a 450 tagú ukrán parlamentben, ez huszonnyolccal több az abszolút többséget jelentő 226-nál. Vagyis

 

Ukrajna történetében egyedülálló módon nem kényszerül koalícióra az igencsak sokszínű, politikai irányvonalát tekintve még nem túl letisztult Zelenszkij-párt.

 

Az eredmény persze az elnököt is meglephette: hiába volt várható, hogy a parlamenti helyek felét jelentő listás szavazatokban tarolni fognak Zelenszkijék, inkább arra lehetett számítani, hogy az egyéni körzeteket többnyire a helyben beágyazottabb jelöltek viszik majd el. Ennek ellenére a Nép Szolgája egy sor egyéni körzetet is behúzott, ezzel pedig nem kell azon gondolkodni, hogy kivel is fogjon össze.

 

BORÍTÓKÉP: Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A klímaaktivista posztolt magáról egy képet, ahogy egy túlzsúfolt német vonaton a földön ül csomagjaival, a német vasút szerint viszont nyugodtan ülhetett volna a saját, első osztályra szóló helyén is.

Volt szóvivő, aki élő adásban káromkodott, Boris Johnson pedig még fagyasztóba is bújt az újságírói kérdések elől. Szóval áll a báll, de miért is?

A volt Munkáspárt-tag, Corbyn-szövetséges Ken Livingstone szerint a „zsidó szavazatok nem segítettek” a párt esélyein.

Pollreisz Balázs postaládájába valószínűleg Borkai Zsolt legnagyobb rajongója dobott be egy irodalmi igényű fenyegető levelet, ami miatt a politikus a rendőrséghez is fordult azóta.

És miért várja ezt hatalmas tömeg a bastogne-i városháza előtt a hidegben? A furcsa népszokásnak a második világháborúhoz van köze.

Rod Stewart nagyon örül Boris Johnson győzelmének, a korábban őt istenként tisztelő Celtic drukkereinek egy része viszont jelezte, hogy a továbbiakban nem szívesen látott vendég náluk.

Türkmenisztán elnöke megunta, hogy a közvetlen beosztottjai bevallottan korrumpálódtak, ezért mostantól ő maga sem kegyelmezhet meg senkinek, akikhez elér a botrány.

A hét kérdése

Végre kilépnek a britek? Vagy folytatódik a komédia? Esetleg az egész brexit csak egy kitűnő médiahekk volt arra, hogy végre figyeljen a britekre valaki? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ablonczy Balázs előadása az összeomlás rejtett oldalairól december 19-én.

Magyar topédesek december 20-án, Budakeszi, Kálvária Pince.

Nem csak szurkolóknak. Budapesten, az Ellátóházban, december 21-én.

Ez ilyen zene lesz. Pécsen, a Szabadkikötőben. December 29.

Az év egyik legjobb évnyitó bulija: Pécs komplett belvárosában koncertek délelőtt 10-től éjfélig. Január 4.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás