Rafał Trzaskowski kizárólag saját karizmájának köszönhette a szoros eredményt, nem pedig az ellenzék stratégiájának. A regnáló elnök, Andrzej Duda viszont annak a narratívának hála nyert, amit a PiS 2015 után kialakított a gondoskodó államról és a méltóság visszaszerzéséről. Az azonban kérdéses, hogy egy ennyire megosztó választás után képes lesz-e és akar-e minden lengyel elnökeként működni.

Kormánypárti győzelem született a nagyon szorosnak ígérkező elnökválasztás második fordulóján: Duda 51,21 százalékot gyűjtött, Rafał Trzaskowskira 48,79 százalék szavazott. A különbség kettejük között félmillió szavazat, innen már túl késő lenne fordítani. De mik a tanulságok és mit várhatunk Lengyelországban? Gyorselemzés!

Katolikus tévésztárból lett elnökjelölt Szymon Hołownia, aki harmadik lett, így kiesett az első fordulóban, aztán máris alapított egy centrista mozgalmat. Ő maga bejelentette, hogy a PO-s jelöltre, a liberális varsói főpolgármesterre fog szavazni, de így tesznek-e majd harmadikutas szavazói is? Michał Kobosko, a Hołownia-kampány egyik arca elmondja az Azonnalinak, mi a céljuk a centrista mozgalommal, és hogyan látja az elnökválasztási esélyeket. Interjú.

Buknak-e a hatalomhoz szokott „kövér macska” pártok Lengyelországban? Miért nem szereti Jarosław Kaczyński a „jó zsarukat”? Nyerhet-e választást egy lenézett varsói a lengyel vidéken? A jobb-bal-törésvonal hogyan vált osztálytörésvonallá Lengyelországban? És milyen tanulságokat mutat ez Magyarországnak? A lengyel elnökválasztás második fordulója előtt Jarosław Flis szociológussal és politikai publicistával elemeztük a helyzetet!

„A te fájdalmad jobb, mint az enyém” – a lengyel kormánypárt elnökének szúr oda a máris milliós nézettségnél járó dal. Hiába végzett a toplisták élén, a közrádióban túlbuzgó kezek távolították el onnan.

Senki nem mosolyoghat őszintén, de mindenki megúszta komoly arcvesztés nélkül a hét elején még a szétesés szélére került lengyel kormánykoalícióban: ez történt az éjjel Lengyelországban.

2015 óta először fordul elő Lengyelországban, hogy a nacionalista-szociálkonzervatív kormánypárt, a PiS nem tudja rákényszeríteni az akaratát kisebb koalíciós partnereire. Ráadásul nem is akármilyen ügyről van szó, hanem egy olyan választásról, melynek lebonyolításán már egy hónapja vesződnek Kaczyńskiék, a koronavírus-járvány közepén most lenne ugyanis esedékes az elnökválasztás. Emiatt jöhet a lengyel kormányválság? Képbe hozunk.

Magyar nyelvű vezércikkel a címlapján jelent meg csütörtökön a Fakt című lengyel napilap: a főszerkesztő bocsánatkérést várt a magyar kormánymédiától, amiért álhíreket terjesztettek Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök nácinak beállított nagyapjáról. Felhívtuk a főszerkesztőt, hogy megtudjuk: az Orbán-barát PiS-elnök Kaczyński mellett is kiállna-e, és hogyan fogyott az újság a magyar címlappal.

Trükkös jogi kiskapuk sorozatával, megkérdőjelezhető tisztaságú postai szavazással, az ellenzék heves alkotmányos kritikái mellett szalad bele Lengyelország május 10-én az elnökválasztás első fordulójába a koronavírus-járvány kellős közepén. Mindezt úgy, hogy annyira azért nem lenne muszáj pont most elnököt választani: de miért ennyire fontos a kormánypártnak a választás, és mit mond erre az ellenzék?