+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. május 18. hétfő, 12:04
„A te fájdalmad jobb, mint az enyém” – a lengyel kormánypárt elnökének szúr oda a máris milliós nézettségnél járó dal. Hiába végzett a toplisták élén, a közrádióban túlbuzgó kezek távolították el onnan.

Országos politikai botránnyá érett egy kultikus lengyel zenész, Kazik Staszewski legújabb, csupán pár napja megjelent, a Youtube-on hétfőig már több, mint ötmilliószor megtekintett dala, ami Jarosław Kaczyńskit, a Lengyelországot uraló Jog és Igazságosság párt elnökét veszi célkeresztbe,

 

mert az elment temetőt látogatni akkor, amikor másnak még tilos volt.

 

Miután a dalt pedig – a TVN24 tudósítása szerint – kicenzúrázták a közrádió zenei csatornájának adásából, akkora lett a felháborodás, hogy még a miniszterelnök is kénytelen volt megszólalni az ügyben.

 

De miről van szó?

 

Április 10-én volt tíz éve, hogy egy repülőgépkatasztrófában Szmolenszk mellett meghalt Lech Kaczyński, Lengyelország akkori elnöke. Jarosław Kaczyński azóta minden évben meggyászolja elvesztett testvérét. A tizedik évforduló azonban még keserűbbre sikeredett: folyamatosan növekvő esetszámok mellett Lengyelországban szigorú kijárási korlátozások mellett folyt csak az élet, április közepéig még az erdők, temetők is zárva voltak mindenki előtt.

 

Illetve majdnem mindenki előtt. Az április 10-i évtizedfordulón ugyanis Jarosław Kaczyńskinek megengedték, hogy elmenjen testvére sírjához és megemlékezzen a keserű évfordulóról.

 

Szép gesztus, ugyanakkor a temető Kaczyńskin kívül mindenki előtt zárva maradt, még a szmolenszki katasztrófa többi áldozatának családtagjai sem mehettek be.

 

A pártelnökkel való különleges bánásmód nagy indulatokat korbácsolt lengyel ellenzéki körökben.

 

 

Ennek az eredménye lett a hazájában csak Kazik néven ismert zenész május 8-án megjelent dala, a „Te fájdalmad jobb, mint az enyém”, melyben az egyedül gyászoló Kaczyński álszentségét ekézi. Nem meglepő módon a dal óriási siker lett, az azóta eltelt tíz napban ötmilliónál is többen látták, de

 

a túlpörgetett szervilizmusról és a hatalom markában lévő közmédiáról szóló komédia csak ezután kezdődik.

 

A kommunista cenzúrát túlélte, a PiS-ét már nem?

 

Történt ugyanis, hogy a lengyel közrádió zenével foglalkozó hármas csatornája, a Trójka nagyon úgy tűnik, kicenzúrázta a dalt a saját toplistájáról. Múlt pénteken ugyanis még a toplista élén volt Kazik a kormánypárt elnökén gúnyolódó dala, de szombat reggelre a Trójka oldaláról minden a dallal kapcsolatos cikk egy csapásra törlődött, ahogyan a pénteki toplistán elért első helyezése is.

 

Nem telt el sok idő, hogy a hallgatók kiszúrják a cenzúrát, a felháborodás pedig egyre nagyobb lett a hármas csatorna közleményének köszönhetően: először a csatorna főszerkesztője állította azt ugyanis, hogy a pénteki szavazásnál a szabályozásokat megszegték (hogy hogyan, azt már nem mondta el), ezért az eredményt törölték. Később már a közrádió elnökének kellett magyarázkodnia, mivel szerinte az elektronikus szavazásnál egy listán kívüli dalt szavaztak meg véletlenül, az eredmény pedig nem tükrözte a hallgatók valódi szavazatait

 

Cenzúráról viszont szó sincs Agnieszka Kamińska szerint, sőt, az ilyen vádak „hazugok és tisztességtelenek”.

 

Vasárnap már hármas csatorna programigazgatója jutott el addig, hogy a pénteki szavazáson manuálisan manipulálva lettek a szavazatók, és valójában Kazik dala nem az első, hanem csak a negyedik helyen végzett.

 

A hadoválás sok lengyelnek sok lett, ugyanis a Trójka zenei toplistája több, mint csupán egy zenei toplista. A lista már 38 éve fut ugyanis, ráadásul nagyrészt külső befolyástól függetlenül. Még a vasfüggöny mögött töltött évek alatt is sok nyugati dalt adtak le a lengyelek szavazatainak köszönhetően, ez pedig unikumnak számított a 80-as években óriási szegénységet és komoly elnyomást megélő Lengyelországban. A hármas csatorna kultikus listájáról szóló szavazás eredményébe való belenyúlás nem véletlenül akasztotta ki tehát a lengyeleket, és hozott még több Youtube-megtekintést Kaziknak.

 

Sok rádiósnak elege lett, a miniszterelnök a nemzetet félti

 

Ezzel párhuzamosan több rádiós ott is hagyta a Trójkát, köztük olyan kultikus figurák is, mint a rádiónál már 35 éve dolgozó Marek Niedźwiecki, aki a zenei lista házigazdája volt, csupán három év kihagyással már 1982 óta. Niedźwiecki szerint miután tisztességtelenséggel vádolták meg az adás összeállításával kapcsolatban – utalva itt a közrádió elnökének nyilatkozatára. Szombaton pedig a hármas csatorna munkatársai néma tüntetést tartottak

 

„a csatorna romló hitelessége, az újságírókkal való felháborító bánásmód, a cenzúra és a rádió folytatólagos lerombolása ellen”.

 

A közrádió dolgozóinak tiltakozása innen már a legfelsőbb politikai körökbe is elért – ha a temetőt látogató Kaczyński nem is, de Mateusz Morawiecki miniszterelnök már kénytelen volt reagálni. A kormányfő ismerős érvelést hozott elő: mikor az egész világ a koronavírussal harcol, elveszíti a munkáját, az egészségét, vagy épp az életét, vannak olyan „helyettesítő témák”, amelyek olykor-olykor célt tévesztenek. Ilyen például a hármas csatorna ügye is Morawiecki szerint hosszasan lamentálva azon, hogy a lengyel állam kötelessége megemlékezni a szmolenszki katasztrófáról, mert ha nem, akkor a nemzet csupán egy azonos nyelvet beszélő, de kontinuitás és közös értékek nélküli emberek csoportjává válik.

 

A lengyel közmédiát egyre több kritika éri, hogy mióta 2015-ben a Kaczyński-féle PiS került hatalomra,

 

a közmédia csak a kormány narratíváját puffogtatja – a TVP köztévét például az elmúlt években egyre többször TVPiS-ként emlegeti a lengyel köznyelv.

 

A Riporterek Határok Nélkül civil szervezet 2020-as sajtószabadság-indexe szerint Lengyelország a 62. helyen áll a 180-ból, úgy, hogy 2015-ben – a PiS-kormányzás első évében – a 18.-ról indult. Ennél rosszabb értéket az EU-n belül csak a görög (65. hely), máltai (81. hely), magyar (89. hely) és bolgár (111. hely) médiapiac tud felmutatni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

Noha többségük már március óta gyűjtötte a lájkokat és osztotta a hülyeséget, az amerikai konszern csak most lépett fel ellenük.

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás