A szilvesztert Santiago de Chilében töltöttem, és volt időm eltöprengeni, hogy az országot – hiába csodálom –, miért nem szeretem igazán. Spoiler: nem tudom, pedig az Atacama-sivatag, a Húsvét-sziget, Valparaiso abszolút kedvencek, és a Peruval határos Arica Eiffel-építményei is megérnek egy kört.

2020 végén voltak bizonyos sejtéseink 2021-ről, hogy lesz majd koronavírus, a gazdasági nehézségek sem szűnnek meg, lesznek utcai demonstrációk és a migráció sem áll le hirtelen. Az idei év végén azonban látszik, hogy Latin-Amerikában többek között ezek az események sem minden meglepetés nélkül mentek végbe. De hogyan is nézett ki 2021 Latin-Amerikában, és milyen fejlemények várhatóak 2022-re?

Az egykori diákmozgalom vezetője nyerte Chilében az elnökválasztás második fordulóját. Boric baloldali fordulatot ígért, ugyanakkor a megosztott törvényhozás miatt már közel sem lesz olyan egyszerű végigvinni programját.

November 21-én tartottak elnök-, illetve parlamenti választásokat Chilében. Ugyan Chilére a neoliberalizmus mintaállamaként tekintünk, de az országban sok probléma van, amivel a jelenlegi hatalom nem tud megbirkózni. Ez az eredmények tükrében is látszódik, hiszen az egyik legsikeresebb politikus a korábbi diktátor, Pinochet szellemével kampányol, míg kihívója egy baloldali, diáktüntetéseken edzett mozgalmat irányít. Mi lesz Chilével a választások után?

A már a minisztereinek is kínos jobboldali kolumbiai elnök a koronavírus-járvány legújabb hullámának és az emiatti óriási gazdasági válság közepén a lakosság jelentős részét súlyosan érintő adóreformot jelentett be. Az erőszakba torkollt tüntetések hatására gyorsan, de már későn vissza is vonta azt. Milyen hatása lehet a véres megmozdulásoknak a sokat szenvedett dél-amerikai országra?

Egy év Covid-19-mizéria után Brazíliában rosszabb a helyzet, mint valaha, Chile világviszonylatban is eminensen olt, míg máshol vakcinabotrányok borzolják a kedélyeket. Bejelentkezett Bolsonaro riválisa, Kolumbiában tartózkodási engedélyt kapnak az illegálisan ott élő venezuelaiak. Latin-Amerikában nagyon nem látszik még a pandémia vége.

Mexikóvárostól Buenos Airesig a koronavírus elleni tömeges oltásra készül mindenki. A latin-amerikai országok ugyan egyeztetnek egymással, de külön-külön szerzik be a vakcinát. Mindenki úgy, ahogy tudja. Egyelőre nagy a késés és a káosz, és úgy tűnik, egész 2021 erről fog szólni. Pláne, ha lesz elég oltóanyag. Oltási terveik mindenesetre vannak.

Nem elég a Covid-19, a karibi partokat az Iota-hurrikán is pusztítja, miközben Iván Duque kolumbiai elnök már a 2022-es választásra készül. Bolíviában elnököt választottak, Peruban elnököt buktattak. Evo Morales pártja visszatér a hatalomba, Limában politikai válság lehet, és van, aki nagyon nem örül Joe Bidennek. Latin-amerikai körkép az Azonnalin!

Latin-Amerikában általános a bizonytalanság. A kontinens forrong, egyre markánsabb a fegyveres erők jelenléte. Hiába javulnak a járványmutatók, nem látszik még a pandémia vége. Kolumbiában ledöntötték egy gyarmatosító szobrát, Bogotá lángba borult, az ellenzék az állami terror felelőseinek megbüntetését követeli. Lassan, de visszatér az élet.