Itt ácsorgunk egymás hegyén-hátán, és senki nem tudja, ki koronavírusos közülünk

Szerző: Kömlődi Ferenc
2021.01.18. 13:10

Mexikóvárostól Buenos Airesig a koronavírus elleni tömeges oltásra készül mindenki. A latin-amerikai országok ugyan egyeztetnek egymással, de külön-külön szerzik be a vakcinát. Mindenki úgy, ahogy tudja. Egyelőre nagy a késés és a káosz, és úgy tűnik, egész 2021 erről fog szólni. Pláne, ha lesz elég oltóanyag. Oltási terveik mindenesetre vannak.

Itt ácsorgunk egymás hegyén-hátán, és senki nem tudja, ki koronavírusos közülünk

Az Európai Unióban joggal dühöngünk, mert iszonyat lassan halad a Covid-19 elleni oltáskampány, és a kilátástalan téllel kombinált elhúzódó karanténnal az idegeink és hangulatunk az abszolút nullpont alá kúsztak. Nem mintha megnyugtatna minket, de nem árt, ha tudjuk: a világ szerencsétlenebb, bár vidámabb térségeiben (az egyszem Chile kivételével), egész Latin-Amerikában siralmas a helyzet.

Ugyan oltási tervet a térség szinte összes országában dolgoztak ki,

mindegyik ugyanarra az Európából ismert sorrendre, sémára épül, de minimális oltóanyaggal, vagy annak teljes hiányában, a legzseniálisabb terv is üres és értelmetlen betűfolyam.

Kiskarácsony, nagykarácsony

December 24-én három latin-amerikai országban, Costa Ricában, Chilében és Mexikóban beadták a Covid-19 elleni első védőoltásokat. Chilében – ahol a 18 milliós lakosságból 15 milliót terveznek beoltani az év első felében – és Mexikóban a tévécsatornák élőben közvetítették az eseményt, az egészségügyi szakemberek viszont kicsit ünnepet rontva egyöntetűen azt mondták: nagyon hosszú út vezet a 60-70 százalékos átoltottsággal kialakuló nyájimmunitásig. „A mai nap a járvány végének kezdete” – kontrázott rájuk a pillanat mámorában Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter.

Costa Ricába és Chilébe Belgiumból érkezett a Pfizer-BioNTech közel 10-10 ezer oltóanyaga, míg a közel 130 milliós lélekszámú Mexikónak első körben csak háromezer darab jutott.

A baloldali populista López Obrador kormánya bő két héttel korábban, december 8-án jelentette be öt szakaszból álló nagyszabású oltási tervét. Első körben az egészségügyi dolgozók, utánuk a 80 év felettiek jönnek, majd tíz éves korcsoporti ugrásokkal újabb csoportok következnek. Reményeik szerint a 60 év felettiek március végéig megkapják a védettséget. Az áprilisi-májusi harmadik és negyedik szakaszban az 50-59, majd a 40-49 év közöttiekre, a júniusban induló és a terv alapján 2022 márciusáig tartó utolsóban a lakosság maradékára kerül sor.

Kormánykritikus hangok szerint túlzottan ambiciózus a mexikói terv ahhoz képest, hogy az ország milyen pocsékul teljesít járványügyileg: minimális, egy millió főre jutó 31 ezres tesztelés mellett is 1,6 millió megbetegedés és 140 ezer halott az eddigi mérleg. Brazil kollégájához, a jobboldali radikális vagy széljobbos, ahogy tetszik, Jair Bolsonarohoz vagy a bukott bálvány Donald Trumphoz hasonlóan, eleinte Obrador is ignorálta a pandémiát, máig ellenzi a szigorú lezárásokat, a tömeges tesztelést és a kötelező maszkhasználatot. Rendületlenül utazgat, több fényképen híveivel szájmaszk, minden nélkül ölelgetik egymást, és szórványos kedvezőbb statisztikákat látva, párszor gyorsan ki is nyilatkoztatta már: a járvány elmúlt, de ha esetleg mégsem, a nehezén mindenképpen túl vagyunk.

EGY FOTÓ A MEXIKÓI ELNÖK FACEBOOK-OLDALÁRÓL: DECEMBER 12-E A MEXIKÓVÁROSI GUADALUPEI BAZILIKA ELŐTT. A POLITIKUS KÜLÖN MEGKÖSZÖNTE, HOGY A VALLÁSI ÜNNEPEN OTTHON MARADT MINDENKI, ÉS MÉLTATTA A NÉP FEGYELMEZETTSÉGÉT. FOTÓ: FB

Az 5,1 milliós Costa Rica pont ötmillió vakcinát rendelt a Pfizertől, potom másfél millió személyt terveznek beoltani vele. 500 ezren AstraZeneca-, további egymillióan más oltást kapnak, minimum 200 ezren pedig már túlestek a fertőzésen (amiben 2400-an hunytak el), a számítások alapján így a nagykorú lakosság kb. 80 százaléka lesz védett. „Az oltóanyag megérkezése szenzációs hír, fény a sötétség közepén, viszont nem jelenti azt, hogy automatikusan legyőzzük a járványt” – int óvatosságra Daniel Salas, az utazók körében népszerű és a legzöldebb közép-amerikai ország egészségügyi minisztere.

A 4,3 milliós szomszédos Panamában viszont hiába az aprólékosan kidolgozott többszakaszos terv, csak februárban vagy márciusban lesz elég oltóanyag ahhoz, hogy egyáltalán elkezdjék.      

A Brazília és Kolumbia utáni legfertőzöttebb Argentínában, ahol a járvány szeptember óta tombol napi 10-15 ezer új esettel, 45 ezer halottal, 2020 utolsó hetében, Pfizer helyett Szputnyik-V-vel kezdték az oltást, december 24-én 300 ezer darab landolt belőle, egyenesen Moszkvából. Oroszország és Belarusz után harmadikként a világon a dél-amerikai ország egészségügyi hatósága bólintott rá a sok vitát kavart orosz oltóanyagra. December 22-én a Pfizeré, 30-án pedig, az Egyesült Királyság mögött másodikként, az AstraZeneca-Oxfordé szintén zöld utat kapott Buenos Airesben. A 45 milliós Argentína különböző oltóanyagokból 60 milliót vár az év első felében, amelyet szinte mindenkinek, 40 millió lakosnak terveznek beadni.

Az összes oltást az állam vásárolja, többek között például Kolumbiával ellentétben, magáncégek (egyelőre?) nem bizniszelhetnek vele. 12 millióan tartoznak a kockázatos (60 év feletti) és a „stratégiai” személyek (egészségügyi dolgozók, fegyveres és biztonsági erők, tanárok) közé, velük kezdődik a menet. Az állam minden tartományt támogat a szükséges műszerek, eszközök beszerzésében, a beoltottakról nyilvántartás készül, iskolák is lesznek a hivatalos oltóhelyek között, és a felvilágosító kampány sem marad el.

FERNANDEZ ARGENTIN ELNÖK AZ OLTÓANYAGGAL. FOTÓ: FB

Bolsonaro dilemmái

Mexikó és Argentína mellett a kontinens elsőszámú gazdasági hatalma, a 213 milliós Brazília a latin-amerikai vakcinaverseny harmadik főszereplője. A járvány az Egyesült Államok után Bolsonaro országában szedi a legtöbb áldozatot, 205 ezren hunytak el benne, a napokban megint csúcson, 60-65 ezer a frissen fertőzöttek száma,

mindeközben pedig Amazóniában, Manaus környékén új vírusmutációt fedeztek fel.

Az oltást a legnépesebb államban, São Paolóban, a Pál apostolról elnevezett város 1554-es alapításának évfordulóján, január 25-én kezdik, a kínai CoronaVac-kal. Az első latin-amerikai megbetegedést szintén a 12 milliós metropoliszban rögzítették, most, közel egy évvel később, a majdnem mindenhol azonos sorrend, az egészségügyi dolgozók és 60 felettiek elsőkörös beoltása annyi lokális színnel egészül ki, hogy az őslakosokra is ugyanebben a menetben kerül majd sor. A bevezető szakaszt március végéig kívánják lezárni.

Országos szinten négy fázisról beszélnek, júniusig a lakosság 24 százalékát, közel 50 millió személyt, a legveszélyeztetettebbeket – az egészségügyben és az oktatásban dolgozókat, az indián őslakosokat, hajléktalanokat, folyami-őserdei közösségeket, a börtönök személyzetét és a fogvatartottakat – oltanák be, a kínai mellett AstraZeneca- és Pfizer-vakcinával. Rossz ómen, hogy a szintén kínai Sinovacot Brazíliában tesztelték, és a mindennek, csak megnyugtatónak nem nevezhető 50,4 százalékos hatékonysággal épp átcsúszott az engedélyeztetésen.

Bolsonaro köztudottan hatalmas Trump-rajongó, és a Capitolium elleni „diadalmas” roham kapcsán az El Pais érdekes kérdést vetett fel: vajon a 2022-es választások esetleges elbukását követően a brazil elnök is ugyanúgy csalásra hivatkozva, az eredmény erőszakos megváltoztatására buzdítaná a híveit? A szerzőnek nincsenek kételyei, simán elképzelhetőnek tartja a capitoliumi sörpuccs trópusi változatát. Bolsonaro elővigyázatosságból már jelezte is: „ha 2022-ben elektronikus szavazást tartunk, ugyanaz fog történni, mint az Egyesült Államokban”. A Legfelsőbb Választási Bíróság és jogtudósok a választási rendszer elleni nyílt támadásként ítélték el az elnök szavait.

„Ha a fegyveres erők nem hajlandók betartani az alkotmányt, akkor az nem ér semmit”

– figyelmeztet a veszélyre Pedro Abramovay, az Open Society América Latina igazgatója. Andrei Roman, az Atlas Político tanácsadó cég alapítója az elnök és mozgalma népszerűségéről, szavazói preferenciáiról készít közvélemény-kutatásokat, és megállapította: ha az autoriter államvezetés elvét osztó személyek töltenek be kulcspozíciókat, bármikor bekövetkezhet egy katonai puccs. Roman két autokratát hoz fel példaként és párhuzamként: a néhai venezuelai diktátor Hugo Chávezt és Orbán Viktort. A kutatások alapján a lakosság 10-15 százaléka támogatna egy Bolsonaro vezette katonai hatalomátvételt, és 2022-ig ugyan nőhet a számuk, de hiába menetelnek majd sokan, akkor sem lesznek elegen. Kérdés az is, hogy a hátralévő időben az elnök és fegyveres, illetve civil hívei mennyire radikalizálódnak.

JAIR MESSIAS BOLSONARO BRAZIL ELNÖK IMÁDKOZIK. FOTÓ: FB

Katonai és rendőri vezetők közelmúltbeli megnyilvánulásai nyugtalanságra adnak okot – hangsúlyozzák az elemzők, kiemelve, hogy az USA több volt védelmi minisztere, köztük prominens republikánusok is, elítélték Trump minden alapot nélkülöző választásicsalás-hisztijét/konteóját. Bolsonaroét aligha bélyegeznék meg a helyi kollégák. Ellenzéke két stratégiát követ: egyik részük a Covid-19 félrekezelése miatt az elnök azonnali eltávolítását követeli, a felelősségre vonást szintén támogató másik viszont minél szélesebb „népfrontot” kialakítva, akadályozná meg a közösségi médiát a példaképhez hasonlóan előszeretettel használó brazil Trump újraválasztását.

A QAnonhoz és a Proud Boyshoz mérhető összeesküvéselmélet-hívő, fehér felsőbbrendűséget hirdető, oltásellenes csoportokból Brazília sem szenved hiányt, legillusztrisabb futóbolond-gyülekezete, az Ukrajnát is megjárt egykori Femen-aktivistából abortuszellenes szélsőjobboldali megmondóemberré átvedlett Sara Winter (eredeti nevén: Sara Fernanda Giromini) által reprezentált 300 por Brasil. A Bolsonaro-hívő Winter „anyasági koordinátor” funkciót is töltött már be az illetékes minisztériumban, majd bírákat fenyegetett meg, le is tartóztatták, bűnvádi eljárások folynak ellene. Augusztusban például egy nemi erőszak tízéves áldozatáról szivárogtatott ki bizalmas infókat csak azért, hogy megakadályozza az abortuszt. Amikor júniusban letartóztatták, bátyja megkönnyebbülten nyilatkozta, hogy örül neki, mert Sara teljesen kattant és veszélyes.

Sarával vagy nélküle, Bolsonaro dezinformációs gépezete remekül működik, bár a Facebook tömeges bothasználat miatt több rajongói fiókot letiltott már. Január 9-én Bolsonaro Instagram-posztban javasolta is a rajongóknak: menjenek át a trumpisták által kedvelt Parlerre. Pechjük volt, mert másnap a Google és az Apple is eltüntette az appot, az Amazon Web Service pedig nem hosztolja tovább a korlátlan „szólásszabadságot” – értsd: engedélyezett az uszítás, a gyűlöletbeszéd – biztosító közösségi médiumot (más kérdés, hogy a betiltásokkal óvatosabban kellene eljárni, mert egyrészt precedensértékűek lehetnek, másrészt köztörvényes pszichopatákból csinálhatnak mártírt).

Akik az első körből kimaradtak

A – vesztére? – Brazíliával és Argentínával egyaránt szomszédos 3,5 milliós Uruguay demokrácia- és életszínvonal-ügyileg Latin-Amerika mintadiákja, Covid-19 fronton is sokáig annak tűnt. November elejéig mindössze 4 ezer esetet tartottak nyilván, aztán hirtelen exponenciálisba csapott a görbe, és a még mindig elenyésző 28 ezer fölé kúszott a megbetegedések és 250-re a halottak száma. Pánik persze most sincs, viszont

elhamarkodott volt a nyári vélemény, hogy az ország diadalmaskodott a koronavírus-járvány felett, ráadásul, tetézve a bajt, jelen állás szerint az oltás is csak tavasszal kezdődik,

de bizakodnak, hogy a tervezettnél előbb jutnak vakcinához. Argentína mindenesetre komoly mennyiségű Szputnyik-V-t ajánlott fel a montevideói kormánynak.

A sokáig szintén jól teljesítő, 7 milliós Paraguay (120 ezer eset, 2500 halott) Uruguayhoz hasonló cipőben jár; áprilisnál előbb nem nagyon lesz náluk oltás. Guatemalában, Hondurasban, El Salvadorban és a Dominikai Köztársaságban sem kapkodják el, egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy valamikor az év első felében kezdik.

A Közép-Amerika legzártabb (de szeretnivaló) országát, Nicaraguát 2007 óta elnöklő szandinista kaméleon, az erősen populista Daniel Ortega a kezdetektől ellenzett minden biztonsági intézkedést. Az iskolák és a boltok nyitva maradtak, a fesztiválokat, kulturális és sportrendezvényeket megtartják. Ottani ismerősök mondták, hogy partiznak is rendesen, képek alapján olyan, mintha tényleg nem lenne világjárvány. A 6,6 milliós országban hivatalosan mindössze 6152-en betegedtek, 43-an haltak meg, a tesztek számáról viszont semmilyen adat nem áll rendelkezésre. Minden rossz hír fake news a kormánypropaganda szerint, kórházakban pedig az elnök emberei gondoskodnak arról, hogy ne szivárogjon ki negatív infó, maradjanak a nyilván kozmetikázott statok. Állítólag politikusok is hunytak el, de az éj leple alatt, sürgősségi eljárással, tanúk és fényképek nélkül temették el őket.

A járvány kezdetén Ortega elnök negyven napra eltűnt a nyilvánosság elől, az okokra azóta sincs hivatalos és nemhivatalos magyarázat.

Tényleg csak hab a tortán, hogy az egészségügyi minisztérium semmiféle oltási tervvel nem állt még elő. Igény lenne rá, legalábbis a magánszektor képviselői és a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet által még júniusban javasolt önkéntes karanténból és szigorúbb intézkedésekből – amikre a kormány nagyívben tett – erre lehet következtetni. Ortega és emberei bizakodnak, hogy baj ugyan nincs, de biztos, ami biztos alapon, valamikor 2021-ben oltás is lesz.

A közel 18 milliós, a tavaly tavaszi első hullámban Észak-Olaszországhoz hasonlóan letarolt Ecuadorban (az óceánparti Guayaquil volt az epicentrum) valamivel jobb a helyzet, bár a minimális 50 ezer adag oltás januári beadása az egészségügyi dolgozóknak és a veszélyeztetett idősöknek nem véletlenül szerepel „nulladik fázis” néven az oltási stratégiában. Tavasz után lecsillapodott a járvány, eddig 225 ezren betegedtek meg, és 15 ezren hunytak el. A januárt pilotprojektként fogják fel, kiértékelése után, főként Moderna-vakcinával március-áprilisban jön az első, áprilistól júniusig tart a második fázis. Utána a harmadik és a „metafázis” következik, év végigéig 60 százalékos átoltottság a cél.

Az augusztusi-szeptemberi csúcsot követően, Chilétől Mexikóig a latin-amerikai országok többségében sokáig csökkent a napi új esetek száma, aztán lazítottak, mindenkinek elege volt, kevésbé tartották be a szigorú előírásokat. Meg is lett a következmény: novemberben és karácsonyra várva, decemberben megint emelkedni kezdett a görbe. Januárban folytatódik ez a tendencia, az emelkedés mértéke viszont nagyon változó: míg például Kolumbiában és Brazíliában szinte naponta dőlnek meg a korábbi rekordok, addig Chilében, a 33 milliós Peruban vagy a térség legszegényebb országában, a 11,5 milliós Bolíviában az új esetszámok a télvégi napok friss fertőzéseinek egynegyedét sem érik el.

Utóbbi kettőben nemcsak elnököt és kormányt váltottak, de a kórházak is újfent megteltek, sokadjára van összeomlóban az egészségügyi rendszer. La Paz szegénynegyedeiből döbbenetes képek érkeznek: távolságtartás nélkül kígyóznak a tömött sorok, mindenki az Andok nyári hidegében várja rendelők előtt a Covid-tesztet. A másik nagyvárosban, a trópusi Santa Cruzban hasonló a helyzet:

„Hogy a fenébe ne lenne újabb masszív hullám, amikor itt ácsorgunk egymás hegyén, hátán, és senki nem tudja, ki koronavírusos közülünk?”

lamentált az egyik sorbanálló férfi. A megbetegedések száma mindenesetre kevesebb, mint pár hónapja, viszont több az intenzívosztályos eset.

Az Evo Morales szövetségeseiből álló új kormány szerint 2021-ben mindenki be lesz oltva. 3,6 millió dózist ingyen kapnak az Egészségügyi Világszervezet COVAX globális vakcinaprogramja keretében. Az összes gyártóval tárgyalnak, de a Szputnyik-V a befutó – 6 ezer már megérkezett, további 5,2 millióra várnak még. Elvileg januárban kezdenek, az első negyedévben a legveszélyeztetettebbek, a lakosság cirka negyede kerül sorra.

FELVONULNI MASZKBAN IS LEHET BOLÍVIÁBAN. FOTÓ: LUCHO ARCE / FB

Peruban a 10 milliós Lima és kikötővárosa, a szomszédos Callao kórházaiban a hét elején mindössze 16 szabad lélegeztetőgép állt rendelkezésre, de a Csendes-óceán parti, északabbi városokban sem jobb a helyzet. Egészségügyi dolgozók egyértelműen a lélektanilag teljesen érthető decemberi lightos ereszd el a hajamat okolják, pedig éjfél (de van, ahol tíz vagy tizenegy) és hajnali négy között rendületlen a kijárási tilalom. Ennek ellenére sincs több 2-3 ezer napi megbetegedésnél (összesen egymillió feletti eset, közel 39 ezer halott). Kevesebb a teszt, kivárnak, mostanában már csak súlyos tünetekkel mennek orvoshoz.

Még nagyobb baj, hogy a novemberben beiktatott Francisco Sagasti átmeneti kormányának az oltáskampány megtervezésére sem volt elég ideje, így Peru a szomszédokhoz képest is lemaradt. A Sinopharm és az AstraZeneca az elsőszámú tárgyalópartnerek, előbbi összesen 38 millió dózist szállít le, kérdés, mikor. Eredetileg az első félévben akarták átoltani az országot, de kósza hírek szerint talán csak szeptemberben érkezik komolyabb mennyiségű oltóanyag, valamiért késlekedik a kínai beszállító.

Figyelő szemét Kubára veti Maduro, de azért Bogotára is pislog

Az 51 milliós Kolumbiában – ahova az új esztendő „stílszerűen” két egykori, mára megbékélt FARC-gerilla meggyilkolásával köszöntött be – megjelent az új brazil vírusmutáció, az 1,9 milliót közelíti a megbetegedések, a 48 ezret a halottak száma. December közepe óta szinte minden nap hivatalosan 10 ezernél több, de nem egyszer 15-18 ezer az új eset, január 14-én, pénteken pedig az összes korábbinál többet, 21078-at regisztráltak. A nagyvárosokban ideiglenes lezárások, Bogotában, Medellinben és Caliban ismét gyakori a karantén, „szelektív lockdown” február 28-ig, a polgármesterek döntenek, mikor mennyit kell otthon ücsörögni. A drámai állapotokat jelzi, hogy a kevésbé fertőzött Cartagenában újra bevezetik a pico y cédulat, éjfél és hajnali öt között pedig eleve kijárási tilalom van érvényben.

A fővárosban a kórházi intenzívosztályok 93,5 százaléka foglalt (például a 60 százalékos telítettségű Cartagenába küldenek betegeket), a személyzet a kimerültség határán, az oltáskampány a tervezett január helyett csak februárban kezdődik, 850 ezer vakcinával. Már ha tényleg elkezdődik. Elsőként ott is az egészségügyi dolgozók és az idősek kapják meg, a szakminisztérium számításai alapján összesen 14 millió személy jelent kockázatot. Oltóanyagot az állam mellett magáncégek is beszerezhetnek, importálhatnak.

IVÁN DUQUE JOBBOLDALI KOLUMBIAI ELNÖK. FOTÓ: FB

Eddig 29 millió személyre elegendő oltást foglaltak le, a kampány át fog nyúlni 2022-be, év végéig 35 millió embert terveznek beoltani. A Pfizerrel indítanak, az egészségügyi hatóságoknak engedélyezni kell még a többit. A minisztérium megkérte a médiát, hogy segítsenek a Covid-19-cel és az oltással kapcsolatos dezinformációs özön és konteók megcáfolásában. Ismert személyek nem kampányolnak ellene, egyelőre nincsenek helyi Gödények, nincs értelmiségi hiszti, de a gonosz Bill Gates és a még aljasabb 5G-tornyok kőprimitív története ott is közismert.

Állami és médiaoldalról mindent megtesznek, hogy minél többen oltassák be magukat (igen, simán „csak” beoltatni magunkat, és nem „felvenni az oltást”, mert semmiféle oltást nem veszünk fel, tudtommal a keresztet „vették fel” a népek a középkorban, majd mentek a Szentföldre gyilkolászni, az Úr nagyobb dicsőségére). Az oltóanyag az összes kolumbiainak és legálisan ott tartózkodó külföldinek jár, sokak felháborodására a papírok nélküli bevándorlók, így többszázezer illegálisan a szomszéd országban élő venezuelai nem részesül belőle.

A karizmatikus bolond Chávez karizma nélküli fél-, de cseppet sem szórakoztató bolond utóda, Nicolás Maduro bő 28 milliós Venezuelája

járványkezelésből majdnem olyan jól vizsgázik, mint Nicaragua: 118 ezer megbetegedés, 1100 halott. Hivatalosan, mert a valóságról fogalmunk sincs.

Az elnök a mikulási parlamenti választásokon megerősödött: 30 százalékos részvétel és ellenzéki bojkott mellett, a 2015 óta az ellenzék által ellenőrzött Nemzetgyűlést is bekebelezte a Szocialista Párt. Maduro szokásához híven Chávez- és Simón Bolivar-portrék előtt ünnepeltette magát a diadal után.

Sokatmondó tény, hogy 2020, január 5-én, a parlament nyitóülésére tartó, az USA által támogatott 37 éves ellenzéki vezér, Juan Guaido az őt akadályozó rohamrendőrök között próbálta átverekedni magát az épületig. Idén nyugodtabb körülmények között, a Zoomon, virtuális üléseken találkozik elvbarátaival. Humanitárius vészhelyzet, Covid-19, padlót fogott gazdaság, folyamatosan növekvő egyenlőtlenségek, világvezető bűnügyi statisztikák, menekül, aki csak tud – ez a demokráciától fényévekre távolodott mai venezuelai rögvalóság. Az ellenzéknek egyértelműen új stratégiát kell kidolgoznia, kérdés, hogy Joe Biden is beáll-e Guaido mögé, mint Trump, vagy új vezetőt keresnek a washingtoni agytrösztök.

Maduro most Kubára figyel, hogy elvtársai hogyan kezelik a járványt, és mire mennek a saját fejlesztésű vakcináikkal (Soberana 01, Soberana 02, Mambisa, Abdala). A szigetország egészségügyének remek az önreklámja, a kubai orvosok tényleg elismert szakemberek, a 11,5 millió lakos és viszonylag sok teszt melletti 17 ezer megbetegedés és 160 halott viszont valószínűleg kozmetikázott adatsor, mint a nicaraguai. Hivatalos infók alapján az első negyedévben a lakosság „jelentős részét” tervezik beoltani. Venezuelában terv még nincs, Maduro homályosan utalt rá, hogy áprilisban kezdenének, és a kubai oltóanyagok mellett a Szputnyik-V lesz a főszereplő. Nem meglepő, mert a dél-amerikai ország részt vett az orosz vakcina tesztelésében.

A venezuelai diktátor elsőszámú térségbeli ellenlábasa, az Egyesült Államok hagyományosan legfontosabb dél-amerikai szövetségese, Kolumbia jobboldali elnöke, Ivan Duque és diplomatái ugyan Trumpot támogatták a novemberi választáson, az USA bogotái nagykövete belügyeikbe való beavatkozás miatt meg is rótta őket, de azóta változott a világ. Duque, a semmitmondás nagymestere elsők között gratulált Bidennek, kategorikusan elítélte a Trump-hívők Capitolium-ostromát, a napokban pedig kijelentette, hogy az új amerikai elnök „mindig Kolumbia nagy barátja volt”. A régi barátság további mélyítésére Venezuela eddiginél is hatékonyabb elszigetelésére számít.

Bidennek a drogháborúról is lesz mondandója: liberálisan közelíti meg a kérdést, szakítani akar a keményvonalas politikával, Duque pedig jobban teszi, ha ő is, s magára erőlteti a Nobel-békedíjas korábbi elnök és nemezise, Juan Manuel Santos megengedőbb attitűdjét. De Bidennek, bogotái kollégájának, Latin-Amerikának,

az egész világnak akad most sürgősebb dolga: minden idők legnagyobb oltáskampánya.

NYITÓKÉP: Evo Morales bolíviai exelnök és Alberto Fernandez argentin elnök. Forrás: az utóbbi Facebook-oldala.

Kömlődi Ferenc
Kömlődi Ferenc állandó szerző

Jövőkutató, mesterségesintelligencia-evangelista, író, képalkotó, világutazó, macskaimádó, született gourmand.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek