Peter Bárdy szerint az oroszok ukrajnai akciója ugyanolyan, mintha Magyarország támadná meg Szlovákiát.
A szlovák közvélemény egy része – jellemzően a szélsőjobboldaliak, de a szociálpopulista baloldal támogatói közül is sokan jogosnak tartják Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, miközben ugyanők tüntettek az USA-val megkötött védelmi szerződés ellen.
Őket szólítja meg a legolvasottabb szlovák hírportál, az Aktuality.sk főszerkesztője, Peter Bárdy kedden megjelent véleménycikkében, aminek a címe:
Ne feledjétek Trianont!
„Az a hazaáruló, aki aláírja a védelmi szerződést, a hazafi pedig támogatja az állítólagos történelmi igényt egy szomszédos ország területére. Nem különös ez?” – kérdezi Bárdy, majd egyből hoz is egy párhuzamot a helyzet ábrázolására:
„Szlovákiában sosem volt hagyománya valódi államiságnak” – mondja a Bárdy által elképzelt magyar politikus arra a hosszú időszakra hivatkozva, amikor a mai Szlovákia területe, a Felvidék a Magyar Királyság elválaszthatatlan része volt.
– folytatja a párhuzam felvázolását a főszerkesztő, hozzátéve, hogy valahol Németországban helyi nacionalisták tapsolnának ennek a politikusnak, merthogy joga van arra, amit csinál.
Bárdy szerint pontosan ez történik az ukrán-orosz határon és Kelet-Ukrajnában, és ennek a szlovák nyilvánosság egy része tapsol.
„Mintha ezek a »hazafiak«, ahogy magukat nevezik, nem tudatosítanák, hogy
Szlovákia történelme a Magyarországhoz való viszonyában még törékenyebb és gyengébb, mint Ukrajna történelmi kapcsolata Oroszországgal.
És hogy amikor megengedőek valami olyannal szemben, mint Oroszország »történelmi igénye« Ukrajnára, akkor ugyanezen kulcs alapján Magyarország is jogot formálhatna Szlovákia területére”
– érvel Bárdy, majd a párhuzamot valós veszéllyé emelve így zárja a rövid írását:
„Ne feledkezzetek meg Trianonról, a magyar nacionalisták ugyanis nem feledkeznek meg róla.”
Peter Bárdy azt nem fejti ki, miért lenne a Szlovákia és Magyaroszág történelmi kapcsolata törékenyebb, mint Ukrajnáé és Oroszországé, ahogy arra sem tér ki, hogy az előbbiek az utóbbiakkal szemben ugyanazoknak a szövetségi rendszereknek a tagjai.
Mózes Szabolcs, a magyarok egységpártja, a Szövetség alelnöke (az egyik elődpárt, az Összefogás volt elnöke) a Facebookon reagált nemcsak az Aktuality főszerkesztőjének véleménycikkére, hanem Andrej Stančík, a legnagyobb kormánypárt, a jobboldali-populista OĽaNO parlamenti képviselőjének posztjára is, amiben Stančík azt kérdezi az oroszoknak tapsoló szlovákoktól, hogy
akkor is tapsolnának-e, ha a magyarok vezetője kijelentené, hogy Szlovékia mindigis magyar volt.
Mózes emlékeztet rá, hogy korábban az ultranacionalista Ján Slota „riogatott tankokkal (igaz, ő preventíve beleült volna, Budapestre véve az irányt)”, azonban a szlovák társadalom normálisabb fele partnerséget akart építeni a magyarokkal.
– fogalmaz Mózes Szabolcs.
Mint arról az Azonnali több alkalommal is írt, Szlovákiában rendszeres, hogy a felvidéki magyarokat a posztszovjet országok fegyveres szakadárjaival állítják párhuzamba, és ez az ukrán-orosz konfliktus miatt az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá vált.
Nemrég például a konzervatív Postoj lap közölt egy véleménycikket, aminek energetikai szakember szerzője azt írta, Orbán ugyanúgy meg akarja változtatni országa határait, mint Putyin. A jöbbközép-liberális SME lap egyik véleménycikke és Aktuality vicces hírkommentáló videórovata is a szlovák-magyar viszonnyal példálózva ábrázolta az ukrán-orosz konfliktust.
2021 tavaszán az okozott nagy felzúdulást, hogy Martin Klus külügyi államtitkár, a libertariánus Szabadság és Szolidaritás (SaS) tagja vont párhuzamot a szlovákiai magyarok és posztszovjet országok fegyveres szakadárjai az állampolgársági törvény módosítása kapcsán (ami továbbra is kizárja, hogy valaki úgy vegye fel a magyar állampolgárságot, hogy nem él tartósan Magyarországon).
A legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) képviselője, Juraj Krúpa, a szlovák parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke pedig nyáron a szlovákiai magyarok és Dél-Oszétia között párhuzammal magyarázta, miért utasítja el Szlovákia a Minority Safepack-et, és miért lépett be az Európai Bizottság oldalán abba a perbe, amit a kezdeményező FUEN indított az Európai Unió Bíróságán a Minority Safepacket elkaszáló Európai Bizottság ellen.
NYITÓKÉP: A szélsőjobboldali ĽSNS egyik januári tüntetése Pozsonyban a védelmi szerződés ellen. KÉP FORRÁSA: Kotlebovci - Ľudová strana Naše Slovensko / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.