Putyin és Orbán is meg akarja változtatni az országa határait egy szlovák publicista szerint

Szlovákiában rendszeres, hogy Szlovákia, Magyarország és a szlovákiai magyarok viszonyrendszerével illusztrálják az orosz-ukrán konfliktust.

A keddi Orbán-Putyin találkozó Szlovákiában is sokat tárgyalt téma volt; komolyabb visszhangot a szlovákiai magyarok között a konzervatív Postoj lapban megjelent véleménycikk keltette, aminek szerzője, Karel Hirmann energetikai szakember egy ponton azt írja a magyar miniszterelnökről és az orosz elnökről:

„Közös stratégiai cél köti össze mindkettejüket: eltolni az országaik határait a szomszédaikkal úgy, hogy kiküszöböljék a veszteségeket, amiket a huszadik század viharos eseményei során elszenvedtek.”

A lapban pénteken megjelent véleménycikkre a Facebookon megjelentetett közleményben reagált a szlovákiai magyarok egységpártja, a Szövetség az egyik elődpártjának, az MKP-nak a platformja, a gondolatmenetet újabb övön aluli ütésnek nevezve,

amit ráadásul „hátból” kaptak, „vagyis a média azon térfeléről, ami a mi, MKP-s értékrendünkhöz közelebb áll, mégpedig konzervatív oldalról”

– írja a közlemény.

A a véleménycikket megjelentető Postoj ugyanis az a konzervatív lap, aminek Orbán Viktor 2021 májusában nagy visszhangot keltő interjút adott, többek között egy Közép-Európa víziót felvázolva, ami elhozza majd a régió reneszánszát.

„Tény, hogy egy kis Orbán-fóbiáért kevés szlovák politikus és véleményformáló megy a szomszédba. Az a híres magyar kártya nemcsak a liberális, de sajnos a konzervatív polgártársaink zsebében is ott lapul. És nem is restek alkalomadtán előkapni. A szomorú az, hogy ennyi évtizednyi békés együttélés után sem képesek társnemzetként tekinteni ránk. A többségnek mi továbbra is nemzetkockázati tényező vagyunk…”

– fogalmaz az MKP-platform közleménye (a „nemzetkockázati tényező” alatt bizonyára „nemzetbiztonsági kockázati tényező”-t értve).

Az közlemény felidézi, hogy az elmúlt hetekben az orosz-ukrán feszültségeket két másik lapban is magyar-szlovák viszonnyal állítottak párhuzamba:

• A jobbközép-liberális SME lapban Képzeljék el, hogy Magyarország megtámadja Szlovákiát címmel jelent meg véleménycikk, aminek a szerzője, Samuel Marec fordító és publicista az ukrajnai helyzetet illusztrálandó egy gondolatkísérletben vázolja fel, mi történne, ha Magyarország igényt formálna a Csallóközre, a Krímhez hasonlóan annektálná azt, és erre a szomszédos országok azzal a pragmatizmussal reagálnának, ahogy Szlovákiában reagálnak az Ukrajnával nem különösebben együttérzők. (A szerző a végén egyébként elnézést kér Magyarországtól, miszerint nem személyeskedésnek szánja, és pont azért vagyunk közös szövetségi rendszerekben, hogy az ilyesmi ne történhessen meg.)
• A legolvasottabb szlovák internetes lap, az Aktuality.sk pedig szerkesztőségi tartalomban, a „Nehéz hét” című heti vicces hírkommentáló videórovatában hangzott el az, hogy Ukrajnának azért nem segített senki, amikor az oroszok elvették tőlük a Krímet, mert Ukrajna nem tagja a NATO-nak, de ha mondjuk a magyarok el akarnák venni Rimaszombatot a szlovákoktól, akkor mivel Szlovákia NATO-tag, a szövetségesek azonnal segítenének (Jakub Gulík kommentátor itt még arról is nagyvonalúan megfeledkezik, hogy Magyarország ugyanazoknak a szövetségi rendszereknek a tagja, mint Szlovákia).

Szlovákiában rendszeres, hogy a felvidéki magyarokat a posztszovjet országok fegyveres szakadárjaival állítják párhuzamba.

2021 tavaszán az okozott nagy felzúdulást, hogy a külügyi államtitkár, a libertariánus Szabadság és Szolidaritás tagja tette ezt meg az állampolgársági törvény módosítása kapcsán (ami továbbra is kizárja, hogy valaki úgy vegye fel a magyar állampolgárságot, hogy nem él tartósan Magyarországon).

A legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) képviselője, Juraj Krúpa, a szlovák parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke pedig nyáron a szlovákiai magyarok és Dél-Oszétia között párhuzammal magyarázta, miért utasítja el Szlovákia a Minority Safepack-et, és miért lépett be az Európai Bizottság oldalán abba a perbe, amit a kezdeményező FUEN indított az Európai Unió Bíróságán a Minority Safepacket elkaszáló Európai Bizottság ellen.

NYITÓKÉP: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher