A paksi bővítésért felelős államtitkárt is megfigyelhették a Pegasus-szal

A Direkt36 információi szerint Aszódi Attilát, a paksi bővítésért felelős volt államtitkárt akkor vehették célba a Pegasus kémszoftverrel, amikor konfliktusossá vált viszonya munkaadójával, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterrel, Süli Jánossal.

Július 18-án robbant ki az ún. Pegasus-botrány, ami arról szólt, a világon közel 50 ezer telefonszámot figyelhettek meg az izraeli NSO Group által fejlesztett kémszoftverrel – a Direkt36 oknyomozó portál szerint Magyarországon közel 300 telefonszám lehet érintett.

Mint ebben az összefoglaló cikkünkben leírtuk, a Direkt 36 kiderítette, hogy megfigyeltek között lehetett négy újságíró – köztük az Azonnali korábbi munkatársa, Dercsényi Dávid, akivel interjút is készítettünk –, Gémesi György jobboldali ellenzéki polgármester, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János is, aki viszont az ATV-ben korábban óva intett a korai következtetések levonásától.

Péntek reggel a Direkt 36 újabb információkat közölt, amelyek szerint

Aszódi Attila, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős, korábbi államtitkár telefonja is szerepel azoknak a listáján, akiket célba vettek a programmal.

De ki is Aszódi Attila?

Aszódi Attila jelenleg a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Atomenergiai Tanszékének egyetemi tanára, de 2014 és 2017 között a Miniszterelnökség Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztosa, 2017-től 2019. január 15-ig pedig a paksi bővítésért felelős államtitkár volt.

Felmentése után az Indexnek adott interjújában távozásának okát abban jelölte meg, hogy több technikai és projektmenedzsment kérdést is másképp látott, mint a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János. 

A Direkt 36 információi szerint

Aszódit a hivatalos kormányzati telefonján vették célba, és még 2018 végén válhatott célponttá, amikor államtitkárként foglalkozott a paksi bővítéssel, de „már sorozatos konfliktusai voltak a felettesével”.

A lap szerint 2018-ra Süli és Aszódi kapcsolata konfliktusossá vált, ami részben összefüggött azzal, hogy a projekt már ekkor is jelentős csúszásban volt. Ennek egyik oka, hogy a kivitelező, orosz, állami Roszatomnak nem sikerült időre megterveznie a magyar szabványoknak megfelelő atomerőművet, emellett pedig az Európai Unió jóváhagyására is várni kellett. 

A miniszter és az államtitkár közötti konfliktust leginkább arról szólt, hogy míg Süli hajlandó lett volna az oroszok kérésére már megkezdeni bizonyos munkákat a létesítési engedély kiadása előtt – például az alapozáshoz szükséges gödör kiásását, illetve egyéb földmunkákat – addig Aszódi ezt nem támogatta, mivel ez azzal a kockázattal járt volna, hogy a hamarabb elkészített alapozás nem minden esetben passzol majd a későbbi atomerőműhöz.

A tervezett bővítéssel egyébként Aszódi távozása után sem haladtak túl jól: legutóbb május 17-én jelent meg egy osztrák tanulmány, ami szerint a Paksi Atomerőmű bővítésének a kijelölt helyszíne nem alkalmas az atomerőmű létesítésére. Akkor Jávor Benedekkel, a Párbeszéd korábbi EP-képviselőjével és biológiakutatóval jártuk körbe ezt az esetet. 

Az oknyomozó portál Aszódi lehetséges megfigyelése kapcsán megjegyzi:

az, hogy valakinek a telefonszáma szerepel a kiszivárgott listán, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kémszoftvert be is vetették,

illetve a készülékbe be is hatoltak, ugyanakkor számos esetben a telefonok utólagos vizsgálatával ezt be lehetne bizonyítani. Azonban mivel a kormányzati telefonját a megbízatása után Aszódi visszaadta, így a bevizsgálásra nem került sor, a lapnak pedig nem akart nyilatkozni.

De mi is ez az ügy? Itt összefoglaltuk! És lesz-e politikai következménye a megfigyelési botránynak? Szakértőkkel jártunk utána! Bővebben érdekelne a téma? Olvasd el a témában írt cikkeinket!

NYITÓKÉP: Aszódi Attila tart előadást még 2016 szeptemberében a Nukleáris Világszövetség konferenciáján. FOTÓ: World Nuclear Association / Flickr