Egy normális országban azonnal fel kéne függeszteni Paks II-t – Jávor Benedek az Azonnalinak

2021.05.19. 17:54

Az osztrák környezetvédelmi hatóság publikált egy tanulmányt, ami szerint Paks II. olyan helyre épül, ami nem alkalmas atomerőmű építésére. Jávor Benedekkel, a Párbeszéd korábbi EP-képviselőjével beszélgettünk a tanulmányról, atomenergiai biztonsági szabályokról, Paks II. lehetséges alternatíváiról. Jávor azt is elmondja, szerinte miért változtat a kormány a beruházás közben az Országos Atomenergiai Hivatal felépítésén. Interjú!

Egy normális országban azonnal fel kéne függeszteni Paks II-t – Jávor Benedek az Azonnalinak

Hétfőn jelent meg egy osztrák tanulmány, ami szerint a Paksi Atomerőmű bővítésének a helyszíne nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Miért vizsgálják egyáltalán a szomszédos országok egymás atomerőmű-építéseit?

Egy atomerőmű-bővítésnek határokon átnyúló környezeti és egyéb vonatkozásai vannak. Főleg egy baleset esetén lehet fontos, hogy milyen sugárszennyezés érheti a környező országokat.

A határokon átnyúló környezeti hatásokról szóló nemzetközi egyezmény (az Espooi Egyezmény) keretében teljesen szokványos, hogy a környező országok bekapcsolódnak egy adott ország atomerőmű-engedélyezési eljárásába. Magyarország is részt vesz például az ukrajnai Hmelnyickij-atomerőmű tervezett bővítésének munkájában ilyen módon.

Ausztria is így csatlakozott, de az osztrák kormányt eleve érdekli, hogy az osztrák határoktól nem messze milyen környezeti- vagy nukleáris kockázatokat jelentő beruházások létesülnek.

Arról már korábban is voltak információk, hogy Paks II földrengésbiztonsági elemzése nem megfelelő.

Még évekkel ezelőtt kikérte az Átlátszó ezeket a tanulmányokat, és az alapján valószínűsíthető volt, hogy Paks II nem alkalmas területre épül. Én magam is felvetettem ezt a problémát az Európai Bizottságban.

Facebook-posztjában azt írta, hogy az engedélykérelem állítása, miszerint százezer éves időtávon nem történt a telephely helyszínén felszíni elmozdulás, nem igaz. Dr. Tímár Gábor geológus ezzel kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy húszezer év alatt összesen két centit mozdult el a kőzetréteg. Ez miért zárná ki, hogy atomerőmű épülhessen?

Alapvetően az okozhat problémát, ha a felszínen olyan elmozdulások keletkezhetnek, amik az atomerőműben sérülést okozhatnak. Ez nukleáris biztonsági kockázatokat vet fel.

Éppen ezért a magyar szabályozás – tehát nem az osztrák, vagy az uniós előírások – teljesen egyértelműen előírja, hogy meg kell vizsgálni egy potenciális atomerőmű telephelyének a szeizmológiai tulajdonságait.

Amennyiben olyan törésvonalak mutathatók ki, amelyek képesek a felszíni elmozdulás előidézésére, illetve ezeknek a meglétét nem lehet teljesen kizárni, akkor a telephely alkalmatlan atomerőmű létesítésére.

Az osztrák tanulmány ezt bizonyítja – méghozzá a magyar kormányzat által megrendelt magyar tanulmányok eredményeire hivatkozva. Azaz az osztrák megállapításokat csak akkor lehet kétségbe vonni, ha a teljes Paksra vonatkozó magyar tanulmány megbízhatóságát kétségbe vonjuk.

Miért?

Az osztrákok azt mondják, hogy nem megfelelően interpretálta az engedélykérő az adatokat,

mert a magyar vizsgálatok nemhogy nem zárják ki ezeknek a felszíni elmozdulásoknak az esélyét, hanem éppen azt bizonyítják: lehetségesek az ilyenek.

A magyar kormány mondhatja, hogy majd olyan erős vasbetonszerkezeteket építünk, amik az elmozdulást kibírják, de konkrétan a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásai és a hatályban lévő magyar jog szerint egy ilyen telephely alkalmatlan atomerőmű létesítésére.

Innentől kezdve az a kérdés merül fel, hogy mégis hogyan kaphatta meg a telephelyengedélyt Paks II?

Hogyan fordulhatott az elő, hogy az engedélykérő félreinterpretálta az adatokat, illetve az Országos Atomenergiai Hivatal (OAH) hogyhogy nem vette tekintetbe ezeket az információkat?

INTERJÚALANYUNK, JÁVOR BENEDEK. 2014 ÉS 2019 KÖZÖTT A PÁRBESZÉD EP-KÉPVISELŐJE, KORÁBBAN AZ LMP FRAKCIÓVEZETŐJE VOLT, JELENLEG BUDAPEST BRÜSSZELI KÉPVISELETÉT VEZETI. POLITIKUSI PÁLYÁJA ELŐTT BIOLÓGIAKUTATÓKÉNT ÉS EGYETEMI OKTATÓKÉNT DOLGOZOTT. FOTÓ: JÁVOR BENEDEK / FACEBOOK.

A jelenleg működő Paksi Atomerőmű mindössze párszáz méterre van Paks II tervezett helyéről. Akkor nem merül fel, hogy a jelenleg működő négy blokk is alkalmatlan helyen van?

Minden feltételezés szerint Paks I területére is igazak lehetnek ezek az állítások.

Ha Paks I-et most kéne engedélyeztetni, az osztrák tanulmány alapján ugyanúgy alkalmatlanná kellene nyilvánítani a területet erőmű létesítésére.

A 80-as években vagy politikai okokból, vagy technológiai hiányosságokból nem végeztek el minden vizsgálatot, részben mert még számos mai vizsgálati technológia nem is létezett, vagy nem voltakolyan finom műszerek, amelyek képesek voltak így feltárni a talajban a különböző törésvonalakat.

De ha az a kockázat fennáll, hogy egy ilyen elmozdulás bekövetkezik, akkor az a Paksi Atomerőmű biztonságát is veszélyeztetheti. Nyilván kérdés, hogy mit csinálunk a meglévő paksi blokkal – de azt viszonylag hamar kivezetjük, hiszen 2032-37 között lejár az engedélye.

Viszont az elfogadhatatlan, hogy ezek alapján az információk alapján a hatóság arra a következtetésre jut, hogy erre a telephelyre egy új atomerőművet engedélyeztet, aminek az élettartama nem 11-16 év lenne, hanem a 2030-as évek elejétől kezdve 60 év.

Előbb említette, hogyha igazak az osztrák állítások, akkor a magyar jogszabályok szerint alkalmatlan a paksi bővítés helyszíne. De ez egy nagyon drasztikus szabályozás: ez alapján egyáltalán van olyan hely, ahol létesíthető lenne atomerőmű Magyarországon?

Ezt nem tudjuk megmondani, amíg nem jelölnek ki egy új esélyesnek látott területet. Én azt gondolom egyébként, hogy lehet találni ilyen helyet. De azzal akkor sem lehet indokolni Paks II megépítését egy ilyen telephelyen, hogy máshol se lehet megépíteni, mert annak idején egyáltalán nem kerestek alternatívát.

Egyébként Paks I helyszínének a kijelölése szintén politikai okokból történt. Nyilván közrejátszott a Duna közelsége, ami fontos volt a hűtővízellátás, de ezentúl fontos szempont volt, hogy az ország földrajzi középpontjához közel helyezzük el, távol a határoktól, hogy egy fegyveres konfliktus esetén minél nehezebben legyen elérhető.

A PAKSI ATOMERŐMŰ MÉG ÉPÍTÉS KÖZBEN, 1979-BEN. A JELENLEG IS ÜZEMELŐ NÉGY BLOKK 30 ÉVRE KAPTA MEG ENGEDÉLYT, AZONBAN AZOKAT 2012 ÉS 2017 KÖZÖTT TOVÁBBI 30 ÉVRE HOSSZABBÍTOTTÁK MEG, ÍGY JELENLEG 2032 ÉS 2037 KÖZÖTT VEZETIK KI ŐKET. FOTÓ: FORTEPAN / URBÁN TAMÁS.

Ön azt írja, hogy ezeknek az információknak a fényében nem meglepő, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója váratlanul távozott. Ön szerint akkor a korábbi főigazgató hibázhatott?

Egyelőre inkább csak kérdéseink vannak. Az tény, hogy az Osztrák Környezetvédelmi Ügynökség április 27-28-án egy kétoldalú megbeszélésen a magyar kormánynak már bemutatta ezeket a következtetéseket. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója másnap lemondott.

Lehet, hogy véletlen egybeesés, hogy az osztrák kormány bemutat egy tanulmányt, miszerint nem volt hibátlan a magyar engedélyeztetési folyamat és az OAH átsiklott bizonyos biztonsági kérdéseken, majd véletlenül pont másnap romlott meg az OAH főigazgatójának az egészsége olyannyira, hogy azonnali hatállyal lemondjon. De nehéz nem összefüggést látni a két ügy között.

Az is aggasztó, hogy egy ilyen, közbizalmat alapjaiban aláásó ügy közepén a kormány nekiáll jelentősen átszervezni az OAH-t,

hogy közvetlen a miniszterelnök nevezze ki a főigazgatót, aki így gyakorlatilag leválthatatlanná válik, és nem kell jelentős tapasztalattal rendelkeznie az atomenergia kapcsán. Ez együtt elég aggasztó.

A nukleáris üzemzavarokat vagy baleseteket pont ilyen baljós jelek szokták megelőzni.

Ön szerint elképzelhető lenne, hogy egy tapasztalat nélküli személyt neveznének ki?

Ön szerint Magyarországon lehetséges, hogy kinevezzenek egy politikai megbízottat egy fontos közhivatal élére?

Válaszolva a kérdésére: a kormány úgy módosítja a szabályozást, hogy lényegében hároméves, atomenergia alkalmazásához kapcsolódó tapasztalat is elég legyen az OAH főigazgatójának. 

Nehéz nem arra gondolni, hogy azért nyitották ki ilyen szélesre a kategóriát, hogy egy olyan személyt nevezhessenek ki, aki sokkal inkább a politikai szempontokat veszi figyelembe, nem pedig a szakmai érveket és a nukleáris biztonságot mindenek fölött.

Az osztrák tanulmány alapján le lehet-e állítani az egész beruházást?

Egy normális országban azonnal fel kéne függeszteni az egész engedélyeztetési eljárást, amíg az osztrákok által feltárt kérdésekre megnyugtató válaszok nem érkeznek.

Paks II-t egyébként bármikor le lehetne állítani, ahogy a szerződést is fel lehetne mondani.

Hogyan?

Például arra hivatkozva, hogy az orosz fél képtelen volt éveken keresztül engedélyeztetésre alkalmas terveket benyújtani a hatóságnak, és emiatt sok évvel csúszik a beruházás: a hitelszerződés közelmúltbeli módosításában már írásba foglalták, hogy ötéves csúszással indulhat csak az erőmű működése. Ez már önmagában elegendő lenne, hogy elálljunk a beruházástól.

De ha emellett kiderül, hogy az engedélykérő Paks II. Zrt. félreinterpretálta a meglevő kutatási adatokat, és szisztematikusan csökkentette a felmerülő szeizmológiai kockázatokat, hogy engedélyhez jusson az erőmű építésére, akkor nem csak lehetőség van erre, hanem le is kell állítani a beruházást, és meg kell keresni ennek a felelőseit.

Egyébként az orosz szabályok szerint is egy ilyen aktív, felszíni elmozdulásokat okozni képes vető kizáró körülménynek minősül –

a Roszatom felelőssége is felmerül, hogy egy jogilag alkalmatlan helyszínre elkészítette a terveket.

PAKS II NEM VÉGLEGES LÁTVÁNYTERVE. A PROJEKT KERETÉBEN A JELENLEG ÜZEMELŐ NÉGY, 500 MEGAWATT TELJESÍTMÉNYŰ BLOKKOT KÉT DARAB 1200 MEGAWATT TELJESÍTMÉNYŰ BLOKK VÁLTANÁ FEL. FOTÓ: PAKS2.HU

A kormány által benyújtott módosítás alapján az Országos Atomenergia Hivatal speciáls státuszba kerülne. Még így is le lehetne állítani Paksot?

A szerződést fel lehet mondani egy új kormánynak, függetlenül attól, hogy az OAH-t ki vezeti és ő milyen álláspontot foglal el.

Annak, hogy ebben a beruházásban Magyarország benne marad-e vagy sem, vannak szakmai peremfeltételei, és ezeket az OAH hivatott tisztázni, a beruházásról a döntést azonban a kormány hozza.

A kormány pedig mindenképpen lefújhatja a beruházást, de ha adott esetben az OAH vezetője nem hajlandó igazolni ezeket a szeizmológiai okokat, és azt mondja, hogy a telephely alkalmas, akkor egy új kormány érvrendszeréből hiányozni fog az az érv, hogy egyébként a telephely nem engedélyezhető a magyar jogszabályok alapján. Ez egy nemzetközi jogi vitában nem fogja segíteni az új kormánynak a pozícióját az esetlegesen fizetendő kártérítés ügyében.

Bízzunk abban, hogy az OAH nem fog ilyen játékot játszani.

De a kritikus kérdés továbbra is az: miért a beruházás jelenlegi fázisában kell arról vitázni, hogy egyáltalán alkalmas-e a telephely atomerőmű létesítésére vagy sem?

Az osztrák tanulmány alapján mennyire kell aggódni azon, hogy ezek tényleg akkora problémák, hogy atomkatasztrófát tudna okozni?

Nagyon kicsi ennek a valószínűsége. Egyáltalán már annak is, hogy egy ilyen elmozdulás létrejöhet, ahogy annak is, hogy ez olyan mértékű legyen, hogy azt az atomerőmű védelmi rendszeri ne tudnák kezelni. Atomenergia kapcsán bármennyire is alacsony a valószínűsége az ilyen szeizmikus kockázatnak, ezt a kis valószínűséget akkor sem szabad megengedni.

Itt nem arról van szó, hogy egy földrengés biztosan el fogja törölni Paks II-t a Föld színéről. Arról van szó, hogy vannak bizonyos sztenderdek a nukleáris iparban

– ha ugyanis bekövetkezne egy baleset, annak borzasztó következményei lennének.

Az atomerőműveket úgy kell tervezni, hogy extrém alacsony kockázata legyen az olyan meghibásodásoknak vagy baleseteknek, amik sugárszennyezéssel járhatnak, ezért vannak szigorú ajánlások és sztenderdek.

Ha az osztrák tanulmány megállapításai valósak, akkor a paksi telephely nem képes teljesíteni ezeket a rendkívül alacsony valószínűségekre vonatkozó magyar jogszabályi előírásokat, és a Nemzetközi Atomerőmű Ügynökség ajánlásait sem.

Ettől még lehet, hogy Paks II elzakatolna a telephelyen baleset nélkül hatvan évig, de az is lehetséges, hogy valaki megússza épp bőrrel, ha felmegy száguldozni az autópályára a forgalommal szemben. Ezzel sem szokás kísérletezgetni.

Tegyük fel, hogy leállítanák Paks II-t. Jelenleg Paks I. a magyar villamosenergia-használat ötven százalékát fedezi, de Paks II ennél is nagyobb teljesítményre lenne képes. Létezik-e egyáltalán alternatívája Paks II-nek, hogy az energiaellátásunkat továbbra is biztosítsuk, és 2050-re elérjük a klímasemlegességi célokat?

Már régóta mondom, hogy Paks II-vel csak az egyik gond az, hogy egy rendkívül drága, felesleges, oroszoktól való függést eredményező, környezetet terhelő létesítményt építünk.

Legalább ekkora probléma, hogy amíg a magyar kormány Paks II-vel foglalkozik, nem foglalkozik a már meglévő alternatíváknak a kiépítésével.

A világon a megújuló energiaforrások olcsóbban és hatékonyabban képesek biztosítani a villamosenergia-rendszerek működését, mint a nukleáris energia. Ezenkívül a technológia folyamatosan fejlődik, és az ilyen beruházások árai folyamatosan csökkennek.

Ha 2014 óta nem ennek az erőműnek az egyre inkább csúszó és egyre inkább kétségesebbé váló megvalósításával foglalkoznánk, hanem az alternatívák kiépítésével, akkor olcsóbb, a magyar gazdaság számára előnyösebb, kevesebb környezetterheléssel járó megoldásokkal tudnánk biztosítani a magyar villamosenergia-ellátást.

NYITÓKÉP: Jávor Benedek 2019-ben még EP-képviselőként. FOTÓ: Benoit Bourgeois / © European Union 2019 – Source: EP

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek