Egyelőre nem lesz új atomerőművük a finneknek.
A kormányinfón kiderült az is, hogy Magyarország a többi V4-tagállammal együtt meg akarja vétózni az uniós klímacsomagot, hogy a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak nem kell félniük az emelkedő energiaáraktól, valamint hogy nem lesz Magyarországon covidkasztrendszer.
Szerintük a Greenpeace és a HVG szervezte vitán mind Dobrev Klára, mind Márki-Zay Péter bebizonyította, hogy „felkészültebben és felelősebben áll a klímaváltozás, a természet- és a környezet védelem kérdésköréhez, mint a jelenleg kormányzó Fidesz”.
A Direkt36 információi szerint Aszódi Attilát, a volt paksi bővítésért felelős államtitkárt akkor vehették célba a Pegasus kémszoftverrel, amikor konfliktusossá vált viszonya munkaadójával, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterrel, Süli Jánossal.
Lehet, hogy tíz év múlva már bánni fogjuk Paks II-t, a megújuló energia pedig már most is olcsóbb, mint az atom. A holland bíróság Shell elleni ítélete később még a cég javára is válhat a piaci versenyben, de a befektetők részéről is egyre nagyobb a nyomás, hogy az olajcégek fenntarthatóvá váljanak – különben kérdéses, hogyan lesz osztalék 2050-ben. Hidi Jánossal, a Cambridge Econometrics elemző- és tanácsadócég fenntartható befektetések menedzserével, a MOL egykori vezető energiaközgazdászával beszélgettünk. Interjú!
Az osztrák környezetvédelmi hatóság publikált egy tanulmányt, ami szerint Paks II. olyan helyre épül, ami nem alkalmas atomerőmű építésére. Jávor Benedekkel, a Párbeszéd korábbi EP-képviselőjével beszélgettünk a tanulmányról, atomenergiai biztonsági szabályokról, Paks II. lehetséges alternatíváiról. Jávor azt is elmondja, szerinte miért változtat a kormány a beruházás közben az Országos Atomenergiai Hivatal felépítésén. Interjú!
Az ipari szektor energiafelhasználásának a drasztikus átalakítása, az energetikaipar zöldítése és a Paksi Atomerőmű bővítésével érné el a kormány, hogy 2050-re Magyarország is elérje a klímasemlegességet. Ehhez a jelenlegi üvegházhatású gázok kibocsátását 95 százalékkal kellene csökkenteni. Kaderják Péter, az illetékes minisztérium tanácsadója egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a kormány miként érné ezt el.
Az oroszokkal kötött paksi szerződésre, meg arra hivatkoznak, hogy mindezek a zöld részletkérdések jórészt nem is a parlamentre tartoznak.