Beszólogatással kezdett bele a szlovén EU-s elnökségbe Janez Janša

2021.07.02. 18:42

Az EU cenzúráz mindenkit Kelet-Európában, panaszolta újságíróknak a szlovén kormányfő, miközben belügyminisztere az EU-ban ülő disznókról értekezett, de tagadta hogy Frans Timmermansról beszélt volna.

Beszólogatással kezdett bele a szlovén EU-s elnökségbe Janez Janša

Erősen kezdte meg az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét a július 1-én induló féléves elnökséget Szlovénia jobboldali miniszterelnöke, Janez Janša. A Politico brüsszeli kiadásának rövid összefoglalója szerint, miközben más soros elnökséget átvevő tagállamok általában igyekeznek semleges és az elnökség alatt hangsúlyozandó problémát kiemelő, tehát barátságos hangot megütni,

a szlovén jobboldal egészen máshogy képzeli ezt a következő hat hónapot.

Mióta országa hivatalosan is átvette a ceremoniális pozíciót az Európai Unióban, Janša már pénteken számos médianyilatkozatot adott arról, hogy az unió egyik legfőbb jellemzője manapság a „kettős mérce”, majd konkrétumok említése nélkül kifejtette, hogy ha Kelet-Európában „ha ugyanolyan törvényt hozunk, ami Hollandiában is létezik, az Európai Bizottság azonnal aktiválja magát, a szemünkre veti, hogy ez nem helyes”.

A szlovén kormányfő azonban már csütörtökön, az Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel a szlovén fővárosban tartott, hivatalos sajtóeseményen is nagy figyelmet keltett azzal, hogy egy fotót tartott fel, amelyen szlovén bírók és balközép EP-képviselők együtt túráznak valahol, majd arról beszélt hosszasan, országa bírói testülete egyáltalán nem független, hanem a baloldal irányítja azt. A fotó felmutatása után az azon szereplő szocialista szlovén szocialista EP-képviselők párttársa, Frans Timmermans jogállamiságért felelős EU-biztos megtagadta, hogy egy csoportképen szerepeljen Janšával, szerinte ugyanis akciójával a szlovén miniszterelnök rátámadott a bírói függetlenség elvére.

Janša szerint azonban az ellenük felhozott vádak egyszerűen Nyugat-Európa és a keleti tagállamok „kulturális különbségeiből” adódnak, amiket a nyugatiak nem hajlandóak tisztelni, vagy elismerni. Amúgy is, szerinte „a jogállami működés az európai civiláció alapja”.

Ezek után azt is hozzátette a nemzetközi sajtó előtt: „Nem vagyunk gyarmat. Nem vagyunk az Európai Unió másodrendű állampolgárai. Mi, Szlovéniában ragaszkodunk ahhoz, hogy egyenlő elbánásban részesüljünk másokkal.”

Timmermans reakciójáról Janša pedig pénteken annyit mondott, megérti, hogy a holland szocialistának kellemetlen, hogy bizonyította, szlovéniai párttársai és a legfelsőbb bíróság tagjai „együtt folytatnak politikai kampányt” ellene. Szerinte amúgy ezzel már Timmermans bírói függetlenségre vonatkozó kérdéseit is megválaszolta.

Viszont még a kormányfőnél is tovább ment Aleš Hojs szlovén belügyminiszter, aki Timmermans lépésére úgy reagált egy pénteki, ljubljanai sajtókonferencián, hogy vannak „bizonyos disznók, akik az EU-s bürokráciában ülnek”. Később Hojs letagadta, hogy röpke kommentárja Frans Timmermansra vonatkozott volna, azt viszont ez a közleménye sem világította meg, hogy akkor egészen pontosan kire gondolt.

Orbán mellett is kiállt

Noha a tagállami miniszterelnököket vagy államfőket tömörítő Európai Tanács ülései továbbra sem sajtónyilvánosak, a június 24-i, brüsszeli csúcsról szóló sajtóbeszámolók szerint a lengyelek mellett egyedül Janša volt az, aki nyíltan, és határozottan kiállt Orbán Viktor és a magyar pedofiltörvény mellett. A nyugati sajtó és állam- és kormányfők szerint ez a június 23-án elfogadott magyar törvény összemossa a pedofíliát a homoszexuálisokkal, a magyar kormány azonban többször hangsúlyozta, hogy csupán a gyermekeket akarják vele megóvni a születési nemüknek nem megfelelő „szexuális tartalmú propagandától”.

Más miatt is sokszor hasonlítják a szlovén kormányfőt Orbánhoz: az EU egyes baloldali frakciói az elnökség előtt szóvá tették például, hogy Janez Janša 2020 decemberében megvonta az állami támogatást a szlovén központi hírügynökségtől, mivel azzal vádolta őket, elfogultan számolnak be kormánya politikai tevékenységéről. Lényeges különbség azonban, hogy jelenleg Janša jobboldali koalíciós kormányának még többsége sincsen a szlovén törvényhozásban, ott tehát nem lehet jobboldali kétharmadról beszélni.

Ha még többet akarsz olvasni a most kezdődő szlovén soros elnökség házigazdáiról, Techet Péter itt mindent összefoglalt, amit róluk tudni kell. Arról pedig, hogyan tolta meg a magyar kormány a szlovén jobboldali médiát, korábban itt írtunk.

NYITÓKÉP: Janez Janša / Twitter

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek