A wannabe Orbán veszi át az Európai Unió soros elnökségét

Az Orbánnal jó viszonyt ápoló Janez Janša szlovén miniszterelnök segítheti magyar kollegáját, de egy soros elnökség nem alkalmas arra, hogy valódi változást hozzon. Ráadásul Janša se szerezte meg olyan mértékben saját országát, mint Orbán Magyarországot.

Július elsejétől Orbán Viktor egyik legszorosabb európai uniós szövetségese, a Janez Janša irányította szlovén kormány veszi át az EU soros elnökségét. Stílszerű is ez, elvégre

idén 30 éves a szlovén függetlenség. Mégsem ez dominálja a híreket, hanem Janša Orbán-közelisége

– azaz sokan attól tartanak, Ljubljana (Laibach) Budapestnek kedvezően irányítaná az ügyeket.

Az, hogy Janša Orbán-párti, tény.

A fideszes üzleti körök jelentősen támogatják a mögötte álló médiákat – ezek befolyása és színvonala persze még mindig elenyésző a balliberális lapokhoz képest –, ennyiben Szlovénia az orbánizmus exportterepe lett. (Arról, hogy miként támogatják fideszes körök a Janša-párti médiát, itt írtunk részletesebben.)

Horvátországban a mérsékelt jobboldali Andrej Plenković kormányfő más utakat jár – Szlovénia viszont egyrészről van annyira kicsit, hogy könnyebb megszerezni, másrészről Janša politikai pályafutása és nézetvilága valóban közel áll Orbánéhoz.

Négy hasonlóság Orbán és Janša között

• Mindkét politikus a kommunista ifjúsági mozgalomból indult, de aztán a rendszerváltás idején fontos szerepet töltött be már antikommunistaként.
• Mind Janša, mind Orbán országaik politikai veteránjai, több, mint 30 éve vannak a politika első vonalában – egyik országban sincs ehhez hasonló politikus, korábbi ellenfeleik jórészt már kikoptak a közéletből.
• Janša hasonlóan ruganyos gerincű, mint Orbán, ha a politikai elvekről van szó. Ahogy a Fidesz egykoron szociálliberális pártként jött létre – majd lett konzervatív és mostanra az Európai Néppárton kívüli szélsőjobboldali –, a Janša-féle Szlovén Demokrata Párt (SDS) szociáldemokrataként határozta meg magát, majd tolódott folyamatosan jobbra.
• Janšát is kormányon egyrészről a korrupció jellemzi – ezért ült is börtönben, bár végül az alkotmánybíróság megsemmisítette az ítéletet ellene, az elévülés miatt pedig nem lehet már az eljárást újból kezdeni –, másrészről erős kultúharcos attitűddel politizál. Szerinte Szlovéniát még mindig egy jugoszlavista elit – egyfajta ljubljanai mélyállam – vezeti. Ő ezzel szemben akar fellépni, ami kifejeződik abban is, hogy több múzeum vagy tudományos intézet élén is nacionalista pártkatonákra cserélte az eddigi vezetőket, valamint – bár egyelőre ez még nem sikerült neki teljesen – a közszolgálati médiát akarná az SDS szolgálatába állítani.

Janša persze nem tehet meg mindent, mert koalíciós kormánya van, amiben liberálisok is ülnek – és eleve kicsi többsége van, bár az eddigi bizalmatlansági indítványok rendre elbuktak ellene. Mindazonáltal ha választások lennének, hiába futna be első helyre, kijönne egy Janša-ellenes többség (bár elég színesen jobbközéptől szélsőbalig).

Noha a párt szövetségese volt Orbánéknak az EPP-n belül, végül nem távozott Orbánékkal – igaz, az SDS két EP-képviselője nem jelent különösebb súlyt, bár nem kizárható, hogy ha létrejön az új európai jobboldali pártcsalád, átülnek oda. Ezt csak az nehezíti, hogy

Orbán újkeletű szövetségeseivel – azaz olasz nacionalistákkal és neofasisztákkal – nem túl fényes az SDS kapcsolata, elvégre Olaszország és Szlovénia között hasonló területi és emlékezetpolitikai viták vannak, mint mondjuk Magyarország és Románia között.

Orbánista soros EU-elnökség?

Mindazonáltal a szlovén soros EU-elnökség nem jelent különösebb orbáni fordulatot. A megoldandó feladatok a kínai koronavírus tavaly megjelenése óta az eddigi – horvát, német és portugál – elnökség idején azonosak voltak, leginkább a német elnökségnek sikerült tavaly nyáron a közösen felveendő EU-hitel elfogadtatásával – amit aztán nem hitelként osztanak ki a tagállamok között – előrelépést elérni. Szintén a német elnökség alatt fogadták el – egyben butították le csak az EU-pénzek felhasználásával összefüggő ügyekre – a jogállami mechanizmust.

Szlovénia tehát a negyedik EU-tagállam, amely a járvány alatt soros elnök

– amint a szlovén programból kiderül, a járványkérdés a központi most is.

Amint a szlovén közszolgálat írja: diplomatáik nagy elismerésnek örvendenek, de hozzáteszi – amúgy ez is mutatja, hogy a szlovén közszolgálat nem lett még pártmédia –, hogy egyedül Janez Janša esetleges megnyilvánulásaitól tartanak sokan. Ha ténylegesen nem is tehet sokat, azért verbálisan tud meglepetést okozni a politikus, aki tavaly már akkor gratulált Donald Trumpnak, amikor az még nem nyerte meg választást (és aztán el is veszítette). A szlovén közszolgálat több brüsszeli újságírót – köztük a népszavás Halmai Katalint is – idézi, akik szerint Janša árthat az amúgy felkészültnek tartott szlovén elnökség jóhírének.

A szlovén elnökség programjában azonban nemcsak a járvány, de a jogállamiság erősítésének kérdése is szerepel, valamint az EU jövőjéről is szeretnének több tanácskozást tartani. Egyedül a bevándorlás kérdésében jelenik meg a janšai vonal: a célok között szerepel ugyanis a legális és illegális migráció éles elhatárolása és az EU külső határainak védelme – igaz, ezt ebben az általánosságban más tagállamok se vonják kétségbe.

Pár napja Janša közösen ebédelt valamennyi EU-ország szlovéniai nagykövetével, ahol elmondta:

szeretné, ha a legtöbb rendezvény – így a szokásos csúcsok – élőben zajlana. Különösen fontosnak tartja, hogy az EU jövőjéről legyen egy konferencia Ljubljanában (Laibachban).

Ez a konferencia azonban nem valamiféle alternatív janšai program, azt az Európai Bizottság dolgozta ki. Janez Markeš, a balliberális Delo napilap publicistája hozzá is teszi: amikor Európa értékeiről – és az azok elleni belső támadásokról – van szó, akkor igazából azt lehetne írni, hogy ez konferencia Szlovénia jövőjéről.

Dimitrij Rupel, aki SDS-s színekben volt egykoron szlovén külügyminiszter, egy véleménycikkében azt írta nemrég az EU jövője kapcsán, hogy egyrészről

nem lehetséges a jogállamiság tekintetében két sebességet alkalmazni

– ami értékelhető kritikaként is azon budapesti vagy ljubljanai (laibachi) körök felé, akik eltérő jogállamiság-fogalmakat akarnának az EU-ban –, másrészről szerinte két tabut kell az EU-ban feladni: a szerződések módosíthatatlanságát (mármint nem jogi, hanem politikai értelemben) és a transzferunió elutasítását.

A szlovén kormánnyal kapcsolatos jogállamisági kritikákra azonban Anže Logar jelenlegi külügyminiszter azt nyilatkozta: a szlovén belpolitika csatározásokat nem szabad külföldre vinni – ebben Rupel is egyetértett vele a cikkében –, szerinte ugyanis a Janša-kormányt érintő kritikák csupán a szlovén ellenzék hatalmi törekvéseit szolgálnák.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor és Janez Janša 2018-ban / SDS